Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-02 / 14. szám
14. szám. 1907. Március 31. (3) vetemültség és hitványság dolgában híven megőrizték elődeik hagyományait, A románlázadás azonban nem marad egy területen. Már kezdi megbosszulni magát a gonoszság, amely ráesőditelt egy védtelen népre egy aljas hordát. A románok »előkelőségei« ellen fordítják már a parasztok a vasvilla és szeker- céböl álló fegyvereiket és maga a parasztság mig egyik kezével rombol, addig a másikkal kényszerítve van megvédenie magát és vagyonát a nálánál is gonoszabb csőcseléktől, amely az alkalmat felhasználva, a parasztságot fosztogatja. Magyar emberek is áldozatul estek a Romániában dúló viszonyoknak. És mozgósítják a határezredeket. Az országra nézve súlyos idők elé tekintünk. Bizonyos, hogy mi magyarok leszünk az elsők, akik benyomulunk, ha arra szükség lesz Romániába. Hogy ennek milyen világtörténet í következései lesznek, annak a megmondhatója, aki belát a jövőbe is. Magyar földön a kiegyezés ad még sokfajta kombinációra okot. Hogy ez az ügyünk ilyen nagy huzavonának van kitéve, a börzén kezdődött az aggodalom, amely pánikká fejlődött és egy nagy cég bukásában csúcsosodott ki. Elszomorító jelenség mindenesetre, de korántsem olyan, hogy belőle az a tanulság szűrődjön le számunkra, hogy Ausztriától való elválási törekvésünk megszűnjön. Ami kisebb-nagyob szenzációja még megmaradt a kétnek, az egy eset, amely a főkapitányság bűnügyi osztályánapok óta foglalkoztatja, amely részleteiben szinte hihetetlen amerikai szenzációra emlékeztet. Egy egész szervezett banda, amelynek tagjai csupa rovott multutolvajok, betörőkés rablók, hónapok óta rendszeresen rabolt, tosztogatott anélkül, hogy a hatóság, amelynek tudomása volt ugyan a rablókról, nyomukra jutott volna. Működésűk oly köri'mfont volt s a töltik való rettegés akkora, hogy talán soha sem lehetett volna leleplezni őket, ha vakmerőségében éppen a banda vezére nem vetemedett volna gyilkosságra is, a melynek véletlen tanúja is volt. Több mondanivalója erre a hétre alig van a krónikásnak, aki a húsvéti takarításról szerelne még Írni. De a nagy por, mi a tisztogatás nyomán jár; ellepi szemeit, annyira hogy képtelen a megfigyelésre. A méh és a lepke. Egyszer egy szép derűs volt nyári reggelen, — Még harmatcsepp rezgeti fűn, ágon, levelen S lágy szél ölén ringott a virágok kelyhe Egy rózsán összejön egy kis méh s egy lepke. A méh elfáradva — virágpor terhével Megpihen s nem gondol mit se a lepkével. Azaz dehogy pihen folytatja a dolgát, Mit látván a lepke, — szól — kérdi szomszédját: Ugyan mondd csak kis méh, mért vagy botor kába ? Minek gyötrőd magad’ folyton a munkába ? — Oly rövid az élet, mit kell leélnünk itt . . . — Élvezd munka nélkül — mint én — a napjaid. Lásd, — én nem dolgozom ,és mégis megélek. Virágon éldelek s más-másra röppenek. Gond és munka nélkül élem a világom’ — Amíg rövid éltem útait lejárom! — Oszt’ meg nem is tied szorgalmad gyümölcse ! ? — Az ember rád tör, hogy mézedet elköltse ! — Mi édeskeveset kapsz tőle úgy néha: Nem több mint koldusnak egy kis alamizsna. A kis méh felröppen, terhével utrakész S büszke önérzettel lepkém szemébe néz. Bár szólni nincs kedve, — nagy a teher rajta, — A válaszra mégis megnyílik az ajka; Én — bár megtehetném — de ám nem henyélek. Amíg Isten éltet: a munkának élek. Hogy kié lesz az én összegyűjtött mézem ? Tarka lepke, hidd el, én azt sohse nézem ! A munkaszeretet a rugója ennek: A jövőnek élek én s nem a jelennek. Szorgalmamnak van még egy másik forrása: Lesz sok raj utódom : éltem folytatása. Lásd ez az öntudat oly jól esik nekem : Megfüszerzi éltem’, megsózza kenyerem’! — Oly édes a munka, hogy van kikért élnem . . . — Nem is tudnék élni munka nélkül, tétlen ! Az emberek közt is annak van értéke Csak, ki fajsúlylyal bir s teljes e mértéke. Köztük is csak az nyom a mérlegen, latban: Ki küzd, munkál, alkot s a köz javára van. A munka gyönyör, élv s hidd : nem botor, kába, Ki életét tölti a hasznos munkába’; Mert az élet célja nemcsak épp’ meglenni: De éltünk’ másokra nézt hasznossá tenni. SZÍNÉK. VÁRALJA _______ Tény , az élet rövid s nem más csak hangulat, Annak is ki munkál, annak is, ki mulat; De míg napsugarat áraszt ránk a jó Ég; Hasznosan dolgozni, tudd meg — kötelesség! Pap Márton. HÍREK. Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése a mai nappal lejár — előfizetéseik megújítására, úgyszintén a hátralékosokat hátralékaik szives beküldésére. Kinevezés Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Ináncsy Lajos József szatmári lakost a kormányzatára bízott Szatmárvármegye törvényhatóságához díjtalan közig gyakornokká kinevezte és szolgálattétélre a szatmári szolgabi- rói hivatalhoz osztotta be. Installáció. Gönczy Antal gkath. esperes-lelkész, kit a németii gkath. plébániai állásra Szat- már város törvényhatósága választott meg, ma e hó 31-én vasárnap d. e. 9 órakor tartja ünnepélyes installációját. Papp Antal főesperes h.-böszörményi lelkész iktatja be az uj lelkészt. Aljegyzői kinevezés. Falussy Árpád dr., vármegyénk főispánja dr. Gyene Pál közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli vármegyei aljegyzőnek nevezte ki. Eljegyzés Boros Samu a Szatmárvánme- gyei Takarékpénzlár r. t. fehérgyarmati fiókjának főkönyvelője, f. hó 24-én eljegyezte dr. Leit- ner Adolf országgyűlési képviselő unokahugát Hirschler Margitőtt, Szakácsiból. A nagybányai polgármester balesete Nagybánya város polgármestere Gellert Endre a napokban csuszamlás következtében jobb lábát eltörte. Herczinger városi főorvos és Nagy János v. orvos azonnal kezelés alá vették a súlyosan sérültet s gipszbe kötözték lábát. A polgármester iránt úgy Nagybányán, mint a vidéken általános a részvét. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye ápril. 25. és 26. napjain tartja rendes tavaszi közgyűlését Nagybányán Széli György esperes és, Helmeczy József főgondnok elnöklete alatt. Szatmári Központi Takarékpénztár címmel egy uj pénzintézet alakult Szatmáron. Elnöke Nagy József halmi-i ügyvéd, alelnökei Páskuj Imre és turczi Papp János, ügyész Ur. Nagy Barna, titkár dr. Barabás Ferenc, pénztárnok André Károly. Lemondott szerkesztő. Varjas Endre, a »Szatmárvármegye« szerkesztője ezen tisztségéről lemondott. Nyugdíjazás. Majos Károly anyakönyvi felügyelőt a belügyminiszter nyugdíjazta. Lelkészválasztás. Inczédy Márton szatmár- németii ref. segédlelkészt egyhangú meghívás utján Vámosorosziba lelkésszé választották. A Szamos Remetemezönél A f. hó 21 én éjszaka a Szamos folyón megindult jégtorlasz oly nagyságban és oly erővel jött, hogy a remete-' mezői átjáratnál a csigakötelet elszakította. — 26 án az átkelés megindult csolnakkal. Veres- martnál 27-én megindult a forgalom komppal is. Siketnémák felvétele. A siketnémák áll. s. kecskeméti intézetébe az 1907/1908. tanévre nem- és valláskülönbség nélkül felvétetnek olyan 7-től 10 éves korú sikelnéma gyermekek, kiknek a siketségen kívül más testi vagy szellemi fogyatékosságuk nincs. Felvételért a legszegényebb szülők is folyamodhatnak, mert az intézet igazgatósága módját ejti annak, hogy a vagyontalan szülők gyermekei is bejussannak az intézetbe. Rendes eltartásdij évi 160 kor. Módosabb szülők gyermekei megegyezés szerint helyeztetnek el. Felhívjuk még a szülők figyelmét arra a körülményre is, hogy az intézettel kapcsolatosan egy országos jellegű kertészeti továbbképző iskola felállítása terveztetik, amelyben intézetet végzett növendékek a kertészet minden ágában és a szőlő-, gyümölcstenyésztésben és selyemtermelésben fognak kiképeztetni. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az intézet igazgatósága. Hazai ipari beszerzési források. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter utasította a m. kir. Kereskedelmi Múzeumot, hogy a hazai ipari beszerzési forrásokról Címtárt állítson össze és bocsássa közre. Ez a címtár fel fogja ölelni az összes hazai gyártelepek, továbbá a nem kizárólag helyi szükségletre dolgozó, illetve a különlegességeket készítő kézmü és műipari telepek, a háziipari vállalatok, végül az ipari termelő szövetkezetek pontos névjegyzékét, ösz- szes készítményeik pontos felsorolásával és a szállító képességükre vonatkozó adatokkal. A tárgymutató közölni fogja a lehető aprólékosabb részletezéssel az országban készülő összes iparcikkek betüsoros jegyzékét, utalással a könyvben felsorolt mindazon telepekre, amelyekben az illető árut nagyban állítják elő. A Címtár 10,000 példányban fog megjelenni és díjtalanul küldetik meg az állami hatóságoknak és közintézeteknek. A m. kir. kereskedelmi muzeum a Címtár szerkesztésével járó előkészítő munkálatokat már megkezdte, a legközelebb szétküldi a kérdőíveket. De ez utón is felhívja az érdekelt iparosokat, hogy amennyiben telepüket a Címtárba felvétetni óhajtják, ezt a kívánságukat a telep címének pontos megjelölésével a m. kir. Kereskedelmi Múzeumnál (Budapest, V., Aka- démia-u. 3.) mihamarább jelentsék be. Szerkesztői üzenetek. Kedves munkatársainknak boldog husvélot kívánunk. V—Ő E—K. Nem közölhető. Telik öntől jobb is. D. Gy. A nyílttéri dijak előre fizetendők. Minthogy erről nem gondoskodott, közleményét nem adhattuk ki. Sara. Bocskornak sem jó. Végzett. Utánjárásra nem vállalkozhatunk. Lapunk szellemi és anyagi ügyeit a szerkesztő egyedül intézi s i'yen szolgálatokra nincs ideje. Ami levelének többi részét illeti, abból csak azt vehetjük ki, hogy a megfelelő álnévnek épen az ellenkezőjét választotta, ameny- nyiben szertelen kalandozásai nem annyira a »Végzettséget, mint inkább a bevégezetlenséget. bizonyítják. Tessék megfürödni. Mosdatlanul sehol sem szabad bemutatkozni, Gazda. Nagyon szívesen. Üdvözlet! Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. ÉLŐKERITÉS. Gleditschia, élősövény. Bármily talajban gyorsan fejlődik, sürü, nagy töviseivel embernek és bármily állatnak ellentáll, kitart 70—50 évig, nevelhető oly sűrűn, nogy apró csirke, malac stb. sem mehet át; ez a legolcsóbb örökös áthatlan kerítés. Főelőnye még az is, hogy egész május közepéig a jegjobb eredménynyel ültethető, mert a csemeték felásva meleg pincében tartatnak. Ezer darab 12 korona, rendesen ültetve 50 méter kerítéshez elég. Nyomtatott ültetési és kezelési képes utasítást minden rendeléshez adok. Akinek élőkerités nem felel meg, szállíthatok sodronyszövetet, a legtökéletesebb gyártmányt, olcsón 100, 150 és 200 cm. széleset. _ Szololugas minden háznak legszebb dísze, egy gyűjtemény 8 fajból 20 tő, egy tő 2—300 fürtöt terem. Szőlöoltványok táblás ültetések és hiányok pótlására, 60 legkiválóbb bor-és csemegefaj, szigorúan válogatott, tökéletes forradásu és fajtiszta, dusgyökerű példányok. Delaware __ ^ sima vessző, minden szál megfakad, csak az a legnemesebb faj, melyből én 18 év alatt 40 holdat ültettem, 35 hektót terem holdanként, bora édes, erős, oltani, permetezni nem kell és kezeléséhez semmi tudomány sem kell, ezért ellensége sok tudományos szőlőintéző. Bővebb leírást és képes árjegyzéket tanulságos tartalommal és mindenhez teljes tájékoztatóval ingyen és bérmentxe küld: NAGY GÁBOR szőlőnagybirtokos NAGY-KÁGYA. Levelezés minden nyelven. 3939—1907. urb. sz. Hirdetmény. A szatmárnémetii kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Nagy Imre és társai felpereseknek Ráksa községe és társai alperesek ellen Ráksa község határa tagosításának megengedése iránt beadott keresete folytán a tagosítás meg- engedhetősége kérdésében az egyezség megkísérlésére, ennek sikertelensége esetén a kereset jegyzőkönyvi tárgyalására határnapul 1907. évi április 8. napjánk d. e. 9 óráját s esetleg a következő napokat Ráksa községbe, a község házához kitűzte, mikorra az ismeretlen és távollevő birtokosokat az eljárás vezetésével megbízott dr. Fekésházi Gyula kir. tvszéki biró elé a törvényes következmények terhe alatt azzal a felhívással idézte meg, hogy a képviseletükre kinevezett dr. Schik Elemér ügyvéd ügygondnok, szatmárnémetii lakost ügyüknek célszerű védelme iránt kellőleg utasítsák, vagy képviseletükkel más ügyvédet bízzanak meg, ellenkező esetben mindezek elmulasztásának következményeit maguknak tulajdonítsák. Szatmárnémeti kir. tvszék, mint urb. bíróságnak 1907. évi március hó 9-ik napján tartott üléséből. Oláh Miklós, jegyző
