Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-05 / 10. szám

10. szám.

SZÍNÉ R VÁRAL J A

1907. Március 5. (3)

hozzánk egy jegyzőkönyvi kivonatot erre vonatkozólag, mit azzal a megjegyzéssel adtuk közre, hogy Szinérváralja sem fogja magát Avasujfalu által lefőzeti. »Kivonat. Avasujfalu község képviselőtestületének 1907. január hó 28-án Szász György biró elnöklete alatt tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből. Jelen voltak: Szász György biró elnök, Mois Joun albiró, Papp László, Bik György, Csókán Tógyer, Kozma Péter esküdtek, Krétán György, Máyer Lázár, Szász Alexa, Izrael Salamon, Dávid Máyer, Dorle Juon, Katz Mendel, Markovics Henrich, Herskovits Jakab, Mandel Bernát községi képviselők, Privigyei Bertalan jegyző. Indítványként terjeszti elő a biró, hogy vasárnap és ünnepnapokon, a korcsmákban az italmérés szigorúan tiltandó lenne, mert ezen állapot sok csend- és rendzavarás, valamint veszedelmes botrányra ad okot. Kéri képviseletet, hogy az iránt kellő megfontolás után határozzon. Az előterjesztés folytán közérdeklődéssel történt megvitatás után következőleg jött létre egyetértő 5. sz. Határozat. A községbeli és a határtelepen levő korcsmahelyiségekben vasárnap és az általánosságba munkaszünetet rendelő ünnepnapokon az ital kimérése és ezen helyekben való fogyasztása betiltatik, mert a lakosok iszákossága munkaszüneti napokon oly mérveket ölt, hogy az szigorúan minden módon fékezendő. Eiállják az utat, úgy, hogy azon közlekedni alig lehet, botrányosan, féktelenül viselkednek s az mondható, hogy a józan embereknek az utón való járás-kelése élet- veszélyes. Mondható továbbá, hogy minden ily napokon kisebb-nagyobb veszekedések fordulnak elő, már sok ember életét vesztette, agyonverték, leszúrták és most is halva fekszik egy a korcsmában késekkel legyilkolt özvegyet s nagyon gyámolitásra szorult hat árvát hátrahagyott ember s egy halállal vivődik. Mindenféle rósz, gonoszság és következő gaztettek, gyakori lopás és betöréseknek e tivornya az alapja. Avasujfaluban a megrendült személy- és vagyonbiztonságot fékezni kell. Ugyanazért utasittatik a községi elöljáróság, hogy a munkaszüneti napokon a korcsmákbani italkimérést és ott való fogyasztás tilalmazását a korcsmárosoknak hozza tudomására és a községben doboltassa ki. Az ezen határozat ellen vétőket a hatóságnak múlhatatlanul jelentse, fel. Egyúttal a járási főszolgabíró ur felkéretik, hogy a hozzá bejelentett e nevű kihágásokat vegye rendkívülien szigorú bírálat alá s a m. kir. csendőrséget utasítsa, hogy Avasujfaluban munkaszüneti napokon a rendfentartást ellenőrizze, az állami közlekedési ut elállását tiltsa, a korcsmázásról győződjön meg s nemcsak a kihágásokat, hanem az előljáróság^mulasztását kérlelhetetlenül jelentse fel. Egyátalában e községben nagymérvben megrendült személy- és vagyonbiztonság korlátozására nézve a járási főszolgabíró ur érdeklődéssel lenni szíveskedjék. Ezen határozat jegyzőkönyvi kivonatban közlendő a helybeli gk. lelkész, állami és felekezeti tanítókkal, a m. kir. csendőrség és az elöljáróság belátásához képest a községbeli intelligens elemekkel. Jelen kivonatot azal hitelesítem, miszerint ezen határozat kihirdettett s ellene senki által felebbezés nem adatott be. Avasujfalu, 1907. évi február hó 27-én.

Nem lesz megyegyülés a jövő héten sem. Nagykárolyból vettük azt a hirt, hogy március első hetében nem hiv össze a főispán közgyűlést. Mivel a másik héten meg éppen márc. 15-dike van, valószínűnek tartjuk, hogy márc. 14-ére sem tűzi ki a gyűlést.

Dr. Kiss. Rezső Virág Sándor czimü népszínművét hallerkői legidősebb gróf Haller János nyug. főispánnak ajánlotta, a ki az ajánlást meleghangú levélben kegyeskedett elfogadni. A mű éppen most van sajtó alatt, megrendelésre ismét melegen ajánljuk t. olvasóinknak.

Iparkamarai tanácsosok A nagybányai kerületben Kupás Mihályt és Glavitzky Károlyt ipar- és kereskedelmi kamarai tanácsosokká választották.

Az Orsz. Magy. Bányászati és Kohászati

Egyesület nagybánya-vidéki osztálya március 9-én délután 4 órakor a kir. bányaigazgatóság tanácstermében osztálygyülést tart. Tárgyak: 1. Elnöki bejelentések. 2. A titkár jelentése. 3. A pénztárnok jelentése. 4. Az 1907-ik év előirányzata. 5. A bizottság jelentése a bányászati és kohászati tisztviselők szolgálati és fizetési viszonyaira vonatkozólag. 6. Bizottság jelentése a sztrájkügyben. 7. Központ átirata a főiskolai bányatani tanszék gyűjteménye tárgyában. 8. Tisztujitás. 9. Indítványok. 10. Dr. Kádár Antal előadása: Az üzemi tisztviselők életmentési kötelessége alkalmakkor. — Gyűlés után társas estély hölgyek részvételével a Casino termeiben. — Vendégek szívesen láttatnak. Nagybányán, 1907-ik évi februárius 25-én. Neubauer Ferenc, elnök. Szellemy Geyza, titkár.

A rablógyilkos Húsz Ábrahám.

Kik voltak elődei ?

A petrovai rablógyilkosok elitéltjei között egy rettenetes ember van: Húsz Ábrahám. A Pap Béla-féle eset óta, amely Máramaros szomszédmegyéjéből, Szatmárból indult ki, még nem volt olyan szenzációs rablógyilkossági pör, mint a mostani. Ott is nem a gyilkosok kaptak kötelet, hanem a gyilkosság értelmi szerzője. Itt az egyik, akire halál vár, tényleges részt vett a gyilkosságban. Ez Mihályka József, a másik, aki a felbujtó volt, mozgató rugója az egész rémes, esetnek: Húsz Ábrahám.

Ez a Húsz Ábrám zsidó ember. Annyira zsidó, hogy a börtönben nem evett kenyérnél egyebet. Ami zsírral vagy vajjal elkészített eledelt a raboknak adnak, azzal ő nem szentségte- lenitette meg gyomrát, amelybe soha vallási értelemben tisztátalan eledel nem jött. Maga Húsz Ábrahám egy kész probléma. A napnak legalább negyed részét imádkozással tölti, amelyek különféle ceremoniális eljárást igényelnek. Nagyszakállas, loncsos zsidó, amilyen azon a vidéken ezerszámra van. Vastag szemöldökei, kiálló pofacsontjai, a mély szúrós szeme elárulják, hogy a minta, amit Lombroso a gonosztevőkre alkalmazott, erre a vadállatra igen jól ráilleszthető. 1 Sötét cselekedete bizonyítja, hogy a moral mit sem használt a belé oltott természet ellen. És bizonyítja, hogy még a zsidó faj nem immunis I a nagy bűnök ellen. Bár hogy ritka dolog, hogy j zsidó olyan bűncselekményben vegyen részt, a melyet a törvény halállal torol meg.

A múlt század elején akasztottak egyszerre három zsidót Nyitrán. De nem gyilkosságért. Ezek a jó fiuk tudniillik hivatásos udvartolvajok voltak és ha a vásáron nem volt aratásuk, akkor az utonállás mesterségéhez folyamodtak. Egy ilyen mesterkedésük közepette ütöttek rajtuk a pandúrok, akik bevitték őket Nyitrára. Sok volt már a rováson és nagy szükség volt, hogy az országút a három cinkostól megszabaduljon. Egyszerűen felköttette őket a törvényszék.

Az ötvenes évek abszolutistikus uralma alatt szintén akasztottak zsidót. Még pedig ötöt egyszerre. Ezek sem gyilkoltak, hanem rablóhadjáratba mentek hatodmagukkal a Kálózd közelében fekvő Láng-pusztára, ahol néhai Zichra Domokos volt veszprémi püspöknek nővérét rabolták ki. Még »Knegstzustand« volt akkoriban és ahogy a rablókat elfogták, azonképpen halálra Ítélték őket. Nevöket a hátramaradottak érdekében nem írjuk ki. Világszerte szenzációt okozott akkoriban az eset. Báró Augusz abban az időben helyhatósági elnök és földbirtokos volt Szeg- szárdon. Kirendelt minden delikvens mellé tgy- egy rabbinust, akiknek feladatuk volt, az elítélteket a nagy, örökkévaló útra előkészíteni. A környékből toboroztak össze rabbikat és meghívták a faddi rabbinust, Veneziánert is. A szent- életű ember kereken kijelentette, hogy ő nem megy az elitélthez. A zsidó vallás nem ismeri el a papnak fölszenteltségét. Senki ember fia közvetítőre nem szorul, ha Istentől valami kívánni valója van. Kibékülhet Istenéve., ha megbánja bűnét, illetőleg, ha elhagyja, a bűn ösvényeit. Az elitéit mondja el a bűnbánó imát pap nélkül.

Egy helytartósági emberrel igy replikázni annak idején nem volt tanácsos. Másodnapra az üzenet után a hitközség minden ellenkezése dacára Renezianer nem volt már rabbi Faddon. Mellesleg jegyezzük meg, hogy ugyanő volt édesapja Venezier Lajosnak, az újpestiek hires rabbijának.

Csodálták, hogy báró Augusz tegyen meg ilyesmit, aki fölvilagosodott ember hírében állott. Liszt Ferenc volt legjobb barátj i, aki ha Magyarországon volt, mindig báró Augusz vendégszeretetét élvezte.

A rablók között éppen az, akihez az említett papot rendelték ki, volt a legtnegátalkodot- tabb. Cinizmusára jellemző, hogy mikor az akasztófa alá vitték, összetette a két kezét nevetett előbb és elmondta a zsidók áldó imáját, azt, amelyet a gyümölcs élvezete előtt mondanak: »Áldva légy örökkévaló Istenünk, világ ura, aki megteremtetted a fa gyümölcsét.« A fa gyümölcse persze ő volt.

Hazánkban feltűnést okozott még az a gyilkosság is, amely Újpesten történt. Egy fűszerest raboltak ki és gyilkoltak meg a Rózsa testvérek, kiknek egyiket az idősebbiket az akkor még a Kerepesi-ut 21. számú telken levő fegyház udvarán végeztek ki. A gyilkosok között előkelő szerepet játszott egy Kaller nevű szabadságolt katona, akit a hadbíróság Komáromban Ítélt halálra. Ez is zsidó vallásu volt. Aki azonban nem volt valami kemény fiú, mert ahogy kihozták a siralomházból, elájult és bizonyos, hogy nem értette meg az előtte felolvasott ítéletet. Ilyen állapotban küldték át a másvilágra.

Manoitius.

Piaci árak.

A szinérváraljai hetivásáron 1907 febr. 28-án a következő' legmagasabb árak érettek el:

Búza 100 kilónkint

......................13Ro

zs....................................................1T—

Ár

pa nem kapható.

Zab............................: .... 13.

Te

ngeri . . . *........................10.—

Sz

erkesztői üzenetek.

B. A. Budapest. Még egy pár hetet várunk vele. üdvözlet.

K. P. Vámfalu. Össze-vissza 3 K. A lap továbbküldése iránt intézkedtünk. Uj állomáshelyén boldogságot kívánunk.

Xerxes. Az egyéni tisztességet bántani nem engedjük. Közérdekű dlogokban mindenkor bátran felemeljük szavunkat s a közérdek munkálásától sem szép szó, sem hízelgés, sem pedig fenyegetés, vagy rangtekintet el nem térit. A közérdek szempontjából minden mellékes, fő az ügy.

Főmunkatársak:

Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr

Róth bankház Budapest,

Központ: VI. kér. M. kir. Opera-Bazár Palotájában.

Folyósítunk :

Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%> 31/2°/o, 4%, 4yT/0-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket II-od és III-ad

helyi betáblázásra 5—15 évre 5°)0-al, esetleg 5V|0-al.

Személy és tárca váltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2‘/2- 10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állami,

törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezeknek nyugdijaira is. Értékpapírokra, v\áék\\j>énz intéz etek és vállalatok részvényeire értékük 95"j0-ig kölcsönt nyújtunk a Magyar-Osztrák Bank kamatlába mellett, Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos, törlesztéses, személy és váltó-kölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Megbízásokat a budapesti és összes külföldi tőzsdéken lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk.

Pénzügyi szakba vágó minden reális üzletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le.

Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű felvilágosítást.

(Válaszbélyeg mindenkor melléklendő.) Irodahelyiségeink Budapesten;

Ó-utca 15. sz. és Lázar-utca 16. sz. alatt vannak.

184—1907. végrh. sz.

r

Árverési hirdetmény.

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LN. t.-cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmár-németii kir. törvényszéknek 1901. évi 9015. V. számú végzése következtében dr Harcsár Géza szatmári lakos ügyvéd által képviselt a szatmár-németii népbank javára, dr Bródi Kálmán és tsa ellen 625 K s jár. erejéig 1904. évi február hó 28-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1248 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: szarvasmarhák, házibutorok és egy tüzmentes pénzszekrény nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járás- bíróság 1907. évi V. 110/2. számú végzése folytán 625 korona tőkekövetelés, ennek 1905. évi április hó 30. napjától járó 6‘70 kamatai, y30/0 váltódij és eddig összesen 4 K 88 f-ben birói- lagmár megállapított költségek erejéig, Szinér- váralján, özv. Hirsch Ignácné lakásán leendő megtartására 1907. március hó 13. napjának délutáni I órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §.-a értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Szinérváralján, 1907. február 22-én.

Sprenger Zsigmond, kir. bir. végrehajtó.