Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-19 / 8. szám
8. szám. nak. E végből az egyesület illetékes szakférfiak által külön felolvasásokat irat az ismeretek minden ágáhól (földrajz, történelem, közgazdaság, nevelés stb), azokhoz elkészíti a vetítésre alkalmas képanyagot s azt a vidéki egyleteknek egyes előadásokra kikölcsönzi. Természetes dolog, hogy az ily módon bemutatott képek, előadások föl nem érhetnek az Uránia Színház mozgó fényképeivel, előadásaival; de a vetített képekkel élénkített szakszerű felolvasások igy is nagyon hasznos, élvezetes szórakozást nyújtanak és a közművelődés célját előmozdítják. E nemes cél előmozdítását kívánja szolgálni a szinérváraljai kath. legényegylet, midőn költséget nem kiméivé egy elsőrendű Szkiop- tikont (vetítő gépet) szerzett be és most érintkezésbe lépett az Uránia Egyesülettel, hogy annak vidéki akcióját itt Szinérváralján is megvalósítsa. Akik jelenvoltak a legényegylet legutóbbi farsangi estélyén, emlékezhetnek, mily vonzó, figyelmet lekötő volt az az útleírás, melyet kedvesen látott vendégünk saját fölvételeiből, tapasztalataiból mutatott be. Mintha a közönség maga röppent volna át azon elragadó tájakon, melyeket a képek szeme elé varázsoltak. Hasonló élvezetet fognak nyújtani az Uránia Egyesület képei és felolvasásai. Hogy a képek élvezetesek, s a felolvasások szakszerűek lesznek, arról biztosítékot nyújt az Uránia Egyesület országos hírneve. Tájékoztatás végett legyen szabad a változatos előadások, képsorozatok címeiből csak egy néhányat közölnünk : A magas Tátra és környéke. Gyermekápolás és gyermekvédelem. Az állattenyésztés. Házi állataink egészségéről. A Hunyadiak kora. Az első segítség nyújtásáról. Az alkohol. A tüdővész. Képek Vörösmarty életéből. Közép európai nagyvárosok. A gyümölcs műveléséről és értékesítéséről. Románok (oláhok.) A Balaton. A kurucok. A francia forradalom stb. stb. Minden egyes cim egy-egv esti előadást, 3/4 legfeljebb 1 órát fog igénybe venni. Már e puszta címekből is látható, hogy az előadások valóban gyakorlati s közhasznú ismereteket fognak terjeszteni s érdekelni fogják nemcsak a köznépet, hanem a müveit közönséget is. Minthogy a képek kikölcsönzése, vetítése némi költséggel jár, azért az egyesület csekély belépődíjat fog szedni a hallgatóságtól (szemé- lyenkint 40 f, gyermekeknek 20 f.j; ennek fejében azonban minden egyes jelenlevő meg fogja kapni az illető előadást az Uránia Egyesület által nyomatott kis füzetben. Az Egyesület ezáltal is minél szélesebb körben és maradandóképen óhajtja terjeszteni közérdekű ismereteit. Az előadások helye egyelőre róm. kath. iskolatermünk lesz. Az első hemutató előadás e hó 24-ére, vasárnap d. u. 6 órára van tervezve. (L. a hírrovatot.) Külön meghívókat nem fogunk kibocsátani. Reméljük, bogy a n. é. közönség méltányolni és támogatni fogja közérdekű törekvéseinket. —or. (2) 1907, Február 19. _________ A vasúti mizériák. Ha összegezzük a hivatalos nyilatkozatokat, magántapasztalalokal és egyéb adatokat, azt látjuk, hogy az államvasutak jelelengi baján szélgetést jött volna folytatni. Annái élénkebben fogadta az asszony. — Újságot mondok, Laci, magára nézve örvendetes újságot! Képzelje csak, a férjem tegnap óta féltékeny magára! Tegnap szcénát csinált és emlegette a világot, mely mindig többet és rosszab bat hisz, mint a mi áll! Figyelmeztetett, hogy ne fogadjam magát oly sűrű egymásutánban s hogy ne legyek magával szemben oly bizalmas, mert a világ, ha mindjárt csak húsz éves is, már férfiszámba veszi és — suttog. Szóval, erősen féltékeny! Mit szól ehhez, Laci ? Szemeit az affektált szeméremnek azzal a kacérságával sütötte le a földre, mely a szenvel- gett Madonnában is elárulja a bachans nőt. — Emlékszik-e, mit mondtam tegnap! — folytatta suttogásba vesző, behizelgő hangján Odasimult az ifjúhoz, titkon megszorította a kezét és — várt. Időtt engedett neki, hadd vonja le már most ebből és a tegnapiból a következtetéseket . . . Az »oroszlánkölyök« pedig ott állt szót Ianul egy darabig. Azután, a tegnap még rajongó Rómeó büszkén felemelte a fejét és szárazon mondta az asszonynak, lassú vontatott hangon: — Asszonyom, én nem vagyok jó médium a bosszuállásra! Ha nem szeretett magamért, a férje kedvéért meg én nem szerethetem. En rózsa akartam lenni az ön keblén és nem méreg, mely- lyel másnak az életét akarja ön tönkretenni. Ha az nem lehettem, ez nem leszek, még akkora árért sem, mint az ön szerelme 1 Hidegen meghajtotta magát, s úgy, amint jött, elindult hazafelé. Ott becsomagolta a holmiját, aztán jegyet váltott — a hazautazásra. két irányú orvoslás segít egyelőre és pedig: a személyzetnek jobb javadalmazása és a forgalmi személyzet szaporítása. Tehát két dolgot ajánlunk a kormány kiváló figyelmébe és ezeknek egyike az, hogy ha már a fizetésrendezés tanulmányozása olyan rengeteg időt vesz igénybe, legalább annyit tegyen meg a kormány egyelőre — de haladék nélkül — hogy a forgalmi személyzet javadalmazását emelje az éjjeli és a ruhapótlékkal, továbbá azonnal lásson hozzá a kidülőfélben levő forgalmi személyzet szaporításához. Rendkívüli esetek rendkívüli eszközök igénybevételét követelik. A baj enyhítésének legalkalmasabb módjául a »Magyar Kereskedők Lapja« azt ajánlja, hogy: 1. A forgalmi szolgálatban volt, de most irodaszclgálatot teljesítő személyzet ismét vissza adassék a forgalomnak. 2. A katonai szolgálatot nem teljesítő tartalékosokat kellő díjazás és kárpótlás ellenében behívják a Mávhoz szolgálattélelre. 3. A jelenleg katonai szolgálatot teljesítő Máv. forgalmi személyzetet helyeztessék a vasúti szolgálatba vissza, mindaddig, amíg a forgalmi zavarok teljesen elhárítva nincsenek. Ha ezekre a dolgokra elhatározza magát a kereskedelmi kormány, akkor segítve lesz egyelőre a bajon. Ez azonban csak a kezdet kezdete és hinni akarjuk, hogy a végleges cselekvésre is nemsokára rá kerül a sor. Ennyit a személyzet ügyekről. Ami pedig az egyéb teendőket illeti a Máv.-nál, abba sem nyugodhatunk bele, hogy a kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy abban az esetben, ha a kereskedelmi kormánynak több száz millióra rugó beruházási összeget rendelkezésére bocsátani nem lehet, akkor a vasúti forgalomban állandó, még pedig leküzdhetetlen nehézségek állanak be. Ennek a beruházási tőkének meg kell lenni és a miniszternek is a »keil« és nem a »ha« álláspontjára kell helyezkednie. Újabban különben maga az államvasuti igazgazgatóság gördített nagy bölcsességü intézményeinek a koronájául, egy sokkal nagvobb- mérvü és állandóbb akadályt a forgalom elé, mint tette azt a hideg. Uj forgalmi utasítást adott ki az igazgatóság, melynek minden egyes pontja csak komplikálja és nehezíti a szolgálatot, illetve a forgalomnak gyors lebonyolítását. Minden állomásnak minden egyes raktára tömve van áruval, amelyet továbbítani nem lehet. És ami e tekintetben a külső állomásokra fennáll, az még fokozottabb mértékben mutatkozik a budapesti teher-pályaudvarokon,' amelyekből ma valóságos művészet egy-egy kisebb csoport darab-árut kiásni az átvevőnek, annyira el lévén az torlaszolva. És e mellett a raktári személyzettel nem állunk különben, mint a forgalmival, mert hiszen mind a kettő egyenlő mértékben van igénybe véve s emellett mindkettőnek egy fáj; az, hogy ígéretekkel ültetik fel hónapok óta. ___SZINÉR VÁR ALJA _ A gyümölcsfák ültetése. A fák ültetése, nevezetesen a gyümölcsfáké sokfelől lesz ugyan ajánlva, mindazáltal még sem vagyunk képesek ezt elegendő behatóan javasolni, mivel aránylag még mindig kevés, igen kevés lesz ültetve, noha jutányos árakon jól tenyésztett ültetvények kaphatók s ezek legtöbbje alig 5°|„ kivételével jól fogamzik s vígan tovább tenyész. Mégis találunk elég oly határokat és területeket, amelyek üresek, beül tétlenek. Mennyi haszon, mennyi jólét volna ebből nyerhető! Mindenféle fa, még a legközönségesebb lombfa is ad hasznot; de mennyivel több hasznot ad a gyümölcsfa. Románia az elmúlt évbene tekintetben törvényt hozott, amely úgy a nagy, mint a kisbirtokosokat kötelezi, egyelőre az uiak- menténi birtokrészleteiket gyümölcsfákkal beültetni. Ezen ültetvénvezésnek azonban magas- lörzsü gyümölcsfákkal kell történni, a legnagyobb részben az ő kiváló jó Domnesta és Krucseszta helyi almafaváltozalokkal, továbbá körtefa és szilvafával, amelylvel a kisbirtokosnak mellék- jövedelem lesz biztosítva; de ezzel egyidejűleg nemesitik a szép iránti érzéket is, mert a fákkal beültetett ország-, megyei és közutak élénkítik és szépítik az egész környéket. Nagyon ajánlatos volna, nálunk Magyarországon is az utmenti faültetést kötelezővé tenni. A fák késő őszi — novemberbeni ültetése a legcélszerűbb, mivel az őszi ültetvényezésnek különféle előnyei vannak s az őszön ültetett fák szebben fogamzanak s már az etsö évben erőteljesebben hajtanak. Ezideig a tavaszi ültetés volt mindig szokásban s mindannak, amit őszszel el nem lehetett ültetni, annak tavaszszal kell megtörténnie. Hogy a fák mentői biztosabb fejlődését tőlünk telhetőleg előmozdítsuk, tartsuk be a következő főszabályokat: Az ültetési gödröknek mentői nagyobbnak s mentői mélyebbnek kell lenni; legalább 1 m. széles s vagy 80 cm. mélynek. Minden egyes gödörhöz adjunk egy jó nagy rész lápdús jó földet, hogy a gödör ezzel egészen megteljen; az ültetvény akkor állítandó be a gödörbe, midőn ez 3|.j részben jó földdel már meg lett töltve. Ekkor állítsuk csak be a fát, töltsük ki a gyökerek közötti űrt finom apró, avagy jól össze- aprózolt földdel szorosan, tiporjuk meg e gyökereket fedő talajt óvatosan, öntsünk minden egyes fa gyökerére a magasból 2—4 kanna vizet, hogy a föld szorosan a gyökerekhez tapadjon s ezek között üresség ne maradjon; csak ezek után töltsük meg a gödröt véglegesen, hántoljuk fel a földet a törzs körül s e magaslatot tánvér- szerüre alakítsuk. Ekkor a fának egyenesen és helyesen kell a talajban állania, sem mélyebben, sem magasabban, csak úgy, amint eddig a faiskolában állott, mégis jobb, ha vagy 3 —4 cm. mélyebben lesz ültetve, mint azelőtt volt. Fődolog, hogy minden fa jó talajban legyen ültetve, jól megöntözve, az ültetést követő évben is folyton nedvesen legyen tartva; a forró nyári hónapokban többször erősen meg kell ezeket öntözni. Nagyon előnyös minden egyes fának támaszt, azaz karót adni, hogy szél és vihar gyökerében meg ne mozgathassa, mely körülmény a friss gyökerek elromlását, eltörését vonná maga után, de egyszersmind a tát feszesen tartja s védi minden ellen. Az ültetés előtt a megsérült gyökerek végeit simára vágjuk el éles késsel. A fák koronaágait, ha az ültetés őszszel történt, nem kell visszavágni, csakis tavaszszal, de mindig éles késsel; az almástermésüeknél, mint pl. az alma, körte, birs stb. kevésbé, a csonthéjas termésüeknél, mint a kajszinbarack, őszibarack cseresnye, szilvaféléknél jobban, Ami magát a faalakot illeti, azt a helyi viszonyok s követelményekhez kell alkalmazni, ujabbi időben a féllörzsüekre fordítanak nagy gondot. A magastörzs. A magastörzs a legjobb s legcélszerűbb alak a fasorok és utmenti ültetésre; mezőkön, legelőkön, határokon, szóval mindenütt, ahol marhajárás van, ahol is 8 m. távolságra ültetjük ezeket egymástól. A féltörzs ma már jobban lesz pártolva, amit valóban meg is érdemel. A magastörzshöz viszonyítva a féltörzsnek tagadhatatlanul különféle előnyei vannak. Könnyebben fogamzik, vidámabban tenyészik tovább, korábban lesz termékeny, többnyire szebb gyümölcsöt terem, szél és viharoktól kevesebbet szenved, a termés pedig könnyebben, jobban s gyorsabban szedhető le. Előnyei sokfélék s minden körülmények között mindjobban érvényesülni fognak. A féltörzsek ültetési távolsága átlag 6-7 m.-re tehető. A törpefa, bokor- vagy gulaalak, kis kertekben, kisebb területeken, szűk helyeken határozottan a legcélszerűbb alak s hamarosan szép tiszta s jól kifejlődött gyümölcsöt terem s egyre jobban-jobban tesz ajánlva. Bokoralaku fákat 4 in. egymástóli távra ültessük. Szükebb helyekre nagyon ajánlatos a gula-alak, különösen az oszlopdad gulaalaku alma fák, de kiválóan az ilyen körtefák, mely utóbbiak ezen alaknak igen jól megfelelnek s finom csemegegyümölcsöt szolgáltatnak. Az alakított fák, mint a viziránvos füzérfa, a szárnyas emeletes redélyfa stb. különféle alakúak ugyan a legszebb és legfinomabb termést adják, azonban határozottan csak urasági és diszkertekbe illők, ahol ügyes, gyakorlott egyén mindig kéznél van, aki a fák további fejlődését irányítja, ezeket megmetszi, termésre készteti, alakítja; csakis ily helyekre ajánlhatók. Aki ezzel nem rendelkezik, ültesse inkább a helyi szokásos fákat. Legnagyobb figyelem fordítandó a fajvá- laszlékra ! A faiskolalulajdonosnak csakis a legalkalmasabb fajokat szabadna szaporítani, első sorban a honi, ezután a helyi s végül az általánosan jónak bizonyult asztali fajokat; mivel számtalanszor megtörténik, hogy az oly sokszor felmagasztalt fajok más fekvésben, más égalji viszonyok között nem mindig válnak be., Az alma nemzetgazdászati tekintetben a legfontosabb gyümölcs, többnyire ez lesz ültetve, s majdnem minden országnak, minden vidéknek meg van a maga különleges, valóban jó faja, igy pl.: Erdélynek a Batul, Krassó-Szörény- nek a Masáncki, az Alföldnek az Apafi és a Török Bálint-Steltini, Szlavóniának a Szrcika, Tirol-é a Rozmaring, Botzen-é a fehér Calvil. Csehországé a Tafota alma stb. Mühle Vilmos. HÍREK. A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 8-án tartotta meg rendes havi gyűlését dr. Falussy Árpád tőispán elnöklete alatt. A sablonosán letárgyalt ügyek olvasóközönségünket nem igen érdekelvén, azok közlését mellőzzük, csupán
