Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-22 / 43. szám

43. szám. SZÍN ÉRV ÁRALJA 1907. Október 22. (3) rét levonni nem szabad. A cseléd gyermekei után az elemi iskolai beiratási és tandijat a gazda fizeti. A gazda a cselédet megdorgálhatja, de pénzbírsággal nem sulythatja. Ha a cseléd meghal, a szerződés nyomban megszűnik, de köteles a gazda az éves cseléd családját az elhalálozás napjától egy hónapig a lakásban meghagyni s a családnak minden le­vonás nélkül annyit kiadni, amennyi a cseléd­nek egy hónapra járt. A gazda halálával a szerződés nem szűnik meg. Egy hónapi felmondással úgy a gazda, mint a cseléd bármikor megszüntetheti a szer­ződést. HÍREK. Uj föispáni titkár. A m. kir. belügyminisz­ter Kálnai Gyula szatmárvármegvei közigazga­tási gyakornokot, fizetésnélküli segédfogalmazó­nak nevezte ki és föispáni titkári minőségben szolgálattételre Szatmárvármegye és Szatmár szab. kir. város főispánja mellé osztotta be. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszler dr. Ujfalussy Dezső szatmári törvényszéki birót a debreceni kir. ítélő táblához elnöki titkárrá nevezte ki. Bírósági kinevezések. Ö felsége a király Hatvány Kálmán nyíregyházai törvényszéki jegy­zőt a szatmári, Rusz János soproni kir. tszéki jegyzőt pedig a nagybányai kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Alakuló társas-kör. Szinérváralja társadal­ma nagy szükségét érzi egy társas-körnek, ahol kellemesen és hasznosan elszórakozhassék s meglevő szabadidejét szelleme felfrissítésére hasz­nálhassa fel. Az eszme életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy felmerülése óta, ha két úri ember összekerül, a társas-kör esz­méje okvetlen beszédtárgya. Következő szá­munkban bővebben fogunk e tárgygyal fog­lalkozni, most csak felemlítjük, hogy egy tag- gyüjtő iv lesz kibocsátva tájékozódásul, hogy az alakulandó társas-kör körül-belől hány tagra számíthat. Sorakozzunk mindnyájan a zászló alá s alakítsunk magunknak egy kellemes otthont! Felfüggesztett jegyző. Képessy László dr. csengeri főszolgabíró több súlyos természetű hivatali mulasztás miatt Gyene Lajos vetési körjegyzőt felfüggesztette állásától s ellene a fegyelmi vizsgálatot megindította Uj jogtudor. Helmeczy József végzett jog­hallgató a kolozsvári m. kir. tudományegyetemen a jogtudori szigorlatokat kitűnő eredménynyel tette le. Pályázat van hirdetve a szinérváraljai, mértékhitelesítő állásra. A kérvények az alis­pánhoz nyújtandók be. Úgyszintén a gacsályi segédjegyzői állás is meg van hirdetve. Kardot kapnak a vasutasok. Már régen szőnyegen levő kérdés a vasúti tisztviselőknek karddal való ellátása, mint az már a külföldön régóta érvényben van s célja, hogy a szolgá­latban oldalfegyverrel ellátott vasúti tisztviselők, mintegy a közrend őrei is, amely minőségében tényleg szüksége is lehet a kardra. A kereske­delmi minisztériumban — bir szerint — most ismét felszínre hozták e kérdést. Mint ugyanis értesülünk, a miniszter e tárgyban leiratot intézeti a Máv. igazgatóságához, hogy a reform dolgá­ban terjesszen elő javaslatot, az igazgatóság pedig a különböző üzletvezetőségekhez intézett felhívásokat. A jelentések ez év november haváig adandók be s igy nem lehetetlen, hogy az 1908-ik év már kardosán találja a vasutasokat. Tűz mindenfelé. Berendeli folyó hó 13 án éppen akkor, a midőn a hívek isteni tiszteletre gyűltek egybe, megkondult a vészharang s tüzet jelzett. Szerencse, hogy a lakosság együtt volt s a templomból egyenesen a tűz helyére ment, hol sikerült a nagy szél dacára a tüzet lokalizálni annyira, hogy csak 1 ház esett áldozatul. — Udvariban szombaton iszonyú tűz dühöngött, mely mintegy 125 lakóházat elpusztított. A tűz borzalmas részleteiről pontos tudósítást lapunk zártáig nem kaptunk. A következő számban részletes tudósítást hozunk. — Aranyosmegyesen e hó 18-ra virradó éjjelen 11 órakor a Kucsulán György csűre ismeretlen okból kigyuladt. A nagy szélben s a vízhiány miatt a tűz rohamosan terjedt s 12 lakóházat, több melléképületet elhamvasztott. Sok szarvasmarba, sertés és aprómarha elpusztult. Kucsulánné az istállóból a tehenet ki akarta bocsátani, de a beomlott parázs alsó testét úgy össze égette, hogy élet­ben maradásához kevés a remény. A kár jelentékeny s annak biztosítás révén csak egy kissebb része kerül meg. Bucsuzás. Azon jó barátaimnak, kiktől személyesen el nem búcsúzhattam, ezen az utón mondok szívélyes »Isten hozzád«-ot s kívánok hosszú, boldog életet. Beszterce, 1907. okt. 20. Jenei Ferenc. Lopáskisérlet. Az október 15-én megtartott országos vásár alkalmával egy ismeretlen öreg asszony a Sebő Béla sátrából elcsent egy női felöltőt s azt észrevétlenül akarta átadni Varga Mária, turvékonyai lakosnak. Mikor Varga Mária a felöltőt átvette s el akart illanni, a manipu­lációt oldalról néző lírányik László, községi , rendőr elfogta s a község házához kisérte. A tolvaj öreg asszony ez alatt megugrott. Képviselőnk körünkben. Közvetlen forrás­ból arról értesülünk, hogy kerületünk szeretett, tudós képviselője, Földes Béla, november elején lejön választói körébe. Örömmel fogadjuk e hirt és reméljük, hogy Szinérváralját is meglátogatja Földes, kit itt mindenki szeretettel vár. Megszökött váltóhamisitó. Stössel Ignác e hó 12 én a Szatmárvármegyei Takarékpénztár­nál egy 5000 koronás váltót akart kifizettetni, melyen Izráel Pinkász, bikszádi és Izsák Sámuel, tartóiéi lakos neve szerepelt. A bankban az alá­írásokat hamisitottaknak találták. Stösselt letar­tóztatták s átadták Szilágyi, csendőrnek. Szilá­gyitól Stössel azon ürügy alatt, hogy ebédelni megyen, megszökött s még ma sem akadtak nyomára. Kitüntetés. A mannheimi nemzetközi gyü- mölcskiállitáson a nagybányai gazd. egyesület ezüst érmet nyert. Tizenkilenc magyar kiállítót tüntettek ki s ezek között van a nagybányai gazd. egyesület is. Megbízás. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter Bodenlosz Irma, Stiglicz Etelka és Szabó Mária nagybányai h. tanítónőket a f. iskolai évre, mint helyetteseket továbbra is megbízta. Törvényhatósági gyűlés. Szaimárvármegye törvényhatósági bizottsága október hó 24-én d. e. ‘/í 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, me­lyen a virilis jogon törvényhatósági bizottsági tagok jegyzékét is bemutatják. Fizetésjavitás. Az igazságügyminiszterium és pénzügyminisztérium közt a bírák fize­tése iránt folytatott tárgyalások befejezést nyer­tek. Mint a »Jogtudományi Közlöny« értesült, a megoldás a következő lesz: bírósági aljegy­zők jegyzőkké lépnek elő Az albiráknak körül­belül négyölödrésze a Vili. Fizetési osztályba kerül; ezenfelül a költségvetés a telekkönvv- eezetők, irodatisztek és írnokok részére is jelen­tékeny javításokat tartalmaz. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Kérem, szíveskedjék aköz- ügy érdekében szóvá tenni Uray Bertalan köz­ségi jegyzőnek a múlt országos vásár alkalmá­val Török Gyula, kereskedővel szemben tanúsí­tott eljárását. Kérem ezt annyival is inkább, mert hí még ezért sem kapja meg Uray a méltó, példás büntetést, holnap mással cselekszi meg azt, mit 15-én Török Gyulával megtett. Urayt mindenki ismeri s ez az ismeret reá nézve egyáltalán nem kedvező; de hogy hatalmi tul- tengésében ilyen boszura is képes legyen, egy, a község kenyerét evő, adófizető polgárok által megválasztott s fizetett tisztviselőtől még sem lehet várni. Uray ugyanis 15-én megjelent a Török Gyula sátra előtt s csendőri assistencia mellett elbontatta a sátrat, áruit bepakoltatta s ezzel nevezett kereskedőnek tetemes kárt oko­zott, mert nemcsak ezt, a szinérváraljai keres­kedőknek egyetlen jó vásárját tette tönkre, de a legnagyobb forgalmat használva fel »ki vagyok, én vagyok«-jáoak mutogatására, Török üzleti jó hírnevét is gyanakvásnak tette ki, mindenki azt gondolván, hogy Török vagy megbukott, vagy valami olyant követett el. ami miatt az elárusi- tási jogot tőle megvonták. Állítólag vásári, vagy utrendőri kihágást követett el Török. De amint tény az, hogy ezt nem követte el, mert sátra útban nem volt s — például — a Berkovics Lázár sátra 120 centiméterrel kintebb volt, mint az övé, úgy tény az is, hogy Uraynak módjában lett volna a netaláni kihágásért Törököt beje­lenteni. Uraynak Törökkel szemben nem volt joga eljárni, mert a jegyző nem feje a községi elöljáróságnak, a főbíró pedig egyeneseen kije­lentette Töröknek, hogy sátra jó helyen van, nem kell tovább tennie. Itt tehát pusztán csak boszuról lehet szó és arról, hogy Uray hatalmát mutogassa. Sajnos, hogy ehez a csendőrséget is kirendelték. Elvégre a jegyző nem arra van vá­lasztva, hogy egyesek ellen törjön s másoktól hasravágódást követeljen. Ha mindenáron ren­dezni akar, elég tér kínálkozik erre az irodában és a községben. Ha van hozzá joga, seperjen ott s ne kössön bele becsületes polgárok anyagi érdekébe. Egyéb iránt cselekedetéért számolni fog a bíróság előtt, de szükségesnek látom, hogy a nyilvánosság is ismerje meg az ügyet s vegye tudomásul, hogy közéletünkben ilyen is előfor­dul és rendezkedjék be a közönség a jegyző űrtől várható ilyen cselekedetek ellen védeke­zésre. Tisztelettel: Egy a sok közül. Fekete tábla Elgá2olta a vonat A nagysomkuti vonat e hó 15-re virradó éjjel Barlafalu község mellett egy 25—30 éves férfiút gázolt agyon. A dolog úgy történt, hogy az ismeretlen ember valószí­nűleg öngyilkossági -szándékból a sínek közé feküdt s a nagy sötétben a mozdonyvezető nem láthatta s igy nem volt módjában a szerencsét­lenséget megakadályozni. Az illető külsejéről ítélve cigány volt, borzalmasan összeroncsolt hulláját bevitték Barlafaluba, kilétét ez ideig nem sikerült megállapítani. Hang a kutban. E hó 14-én este a Burghoffer János, vendéglős udvarán levő kutból »Gyertyát hozzanak, beleestem a kútba veszélyt jelentő kiabálást hallottak. Hamarosan világot gyújtottak s meglepetve látták, hogy Gerendási Dezső, volt pincér a kutban van. Sértetlen állapotban kimentették. Valószínű, hogy a nagy sötétségben talán nem is józan állapotban erősen megbotlott s úgy fordult bele a kútba. Féláru vasúti jegy váltására jogosító arc­képes igazolványok tulajdonosait figyelmeztetjük az államvasutak rendeletére, mely szerint az igazolványok október 15-től kezdve kiállíttatnak. A régi arcképek az uj igazolványnál nem hasz­nálhatók. Az arcképeket névaláírással kell ellátni. Az 1 korona kezelési illetéket a m. kir államva­sutak főpénztára címére (Budapest, Andrássy-ut 65.) kelt beküldeni. A szabadságolás megnehezítése. A kultusz­miniszter az állami tanítók szabadságolása ügyé­ben a napokban olyan rendelefet bocsátott ki, mely erősen megszorítja a tanítók szabadságát. A szabadságolási eljárás mellett hatvanhatszor meghalhat a tanító, ha a tanfelügyelőnek tetszik az illetőt nem szeretni. A rendelet főbb pon­tokban a következő: A 8 napnál hosszabb sza­badságidő iránti kérvények jövőre járási, illető­leg városi tiszti orvosi bizonyilványnyal föltét­lenül felszerelendők. A kir. tanfelügyelő a ké­relmet az orvosi bizonyítvány s a helyi ható­ságok véleménye alapján a leggondosabban mérlegeli s — a mennyiben a legcsekélyebb mértékben is magokolallannak tartja — a folya­modó tanító, vagy tanítónő egészségi állapotát a vármegyei tiszti főorvos által ennek székhe­lyén haladéktalanul szigorúan megvizsgáltatja s e vizsgálat eredményéhez képest teszi meg a miniszterhez jelentését. A miniszter a hozzá ér- j kező kérvényeket a legszigorúbban fogja elbí­rálni s a szükséghez képest a kérelmezőt eset­leg a belügyminiszter közegészségügyi közegei­vel fogja ismét felülvizsgáltatni. Minden 8 nap­nál hosszabb időre engedélyezett szabadság és szolgálatképtelenség az illető tanító minő­sítési táblázatába a betegség feltüntetése mellett bejegyezendő s a miniszter az utolsó három év alatt 'mulasztóit idő alapján mérlegelni fogja a tanító általános szolgálatképességét s esetleg nyugdíjazását rendeli el. A szabadságolt tanítót több tanitós iskolánál 6 hétig mindenkor a tantestület többi tagjai tartoznak helyettesíteni, egytanitós iskolánál, valamint lebetegedési ese­tekben, de legfeljebb hat heti időtartamra a helyettest a tanfelügyelő, egyéb esetekben a miniszter küldi ki. Különös figyelem fordítandó azokra a tanítókra és tanítónőkre, akiknek házastársa nem ugyanazon községben lakik, mert ezek a rendelet szerint a legtöbbször arra törekszenek, hogy minél gyakoribb szabadság- idővel tegyék lehetővé együttélésüket. Róluk a tanfelügyelőnek kimutatást is kell felierjesztenie s a miniszter arra fog törekedni, hogy ezeket a lehetőségig egy helyre juttassa. HUMOR. A beírásoknál történt. Valaki a ki nem is olyan régen Slern névre hallgatott, nagyon sze­retett »Sárossy« nevére brillírozni. — Mi a fiúcska neve? Sárossy Pál. Két s, y — Igen igen kétes y, mondta egy öreg kollégánk, a kinek tudvalevőleg nagy a memó­riája. * Nagy lárma mellett jönnek a gyerekek. Az egyiknek kezében egy cicus szorong s a tömzsi fin lihegve szól: — Papa! Te tudod, hogy ujjabban hat macska van a háznál ? — Tudom. — Ez a kezemben az öreg. Az egyik öreg. A másik öreg kívül van. — Tudom. — Mi is. Csak azt nem tudjuk, hogy ez az egyik öreg • a papa e, vagy a mama-e ? Kérlek, ez a macska, a mama? — Hát édes gyermekeim. Húzzátok meg jól a fülét. Ha harap, rúg karmol és nyávog, akkor ez a mama. Ha szótlanul tűri akkor a papa.

Next

/
Thumbnails
Contents