Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-20 / 34. szám
szín érváralja 1907. Augusztus 21. (3) 34. szám. Krónika a hétről. (Fejedelmek találkozása. — A forrongó Marokkő. — A montecarlói gyilkosság. — A spiritizmus áldozata. — Ártatlanul elitélve. — Kegyetlen bosszú.) A nyáron sűrűn következnek egymás után a fejedelmek találkozásai. Újabban Edward angol király Wilhelmrhöhében meglátogatta Vilmos német császárt. A nagybátya és öcscse közti találkozás az a körülmény kölcsönzött érdekességet, hogy a két rokon fejedelem közt még nem igen régen kissé feszült volt a viszony, amit most mindkét részről azáltal igyekeztek jóvátenni, hogy minél szívélyesebb és bensőbb legyen a személyes érintkezés. A wilhelmshöhei találkozással egyébként még nem zárul le a fejedelmi találkozások sora. Edward király ugyanis a napokban felkereste Ischlben időző agg királyunkat. Amig igy a fejedelmi találkozások az európai békét pecsételik meg: Afrikában, Marokkóban ugyancsak irgalmas háborúskodás folyik. A benszülöttek »szent háboru«-t izentek az ott időző idegeneknek, s a forrongás leküzdésére odaérkezett franciák és spanyol katonaság tűzzel vassal pusztító hadakozása alig képes azt megfékezni. A helyzet egyre aggaszlóbbá válik az európaikra nézve és a mostaninál még erélyesebb intézkedéseket teszi szükségessé. A montecarlói gyilkosság ügyében immár a bűnösség kérdése csaknem teljesen fclderilte- tett. A letartóztatott Goold-házaspár egyértelmü- leg vallja, hogy Lewinnét Goold ölte meg. Azzal szépítik e vallomást, hogy Goold heves felindulásában oltotta ki áldozata életét. A rablógyilkosság vádja alól azonban alig fog szabadulni, mert a jeles házaspár a megölt asszonyt teljesen kifosztotta és be is vallja, hogy a rabolt ékszereket később értékesíteni akarta. A szerencsétlen végzetü Eranosz spiritizmus segélyével való meggyilkolása, az immár befejezett rendőri vizsgálat adatai szerint teljesen ki lelt derítve. Nem szenved már kétséget, hogy Eranoszt tervszerűen kiszákmányolták, s e célból nem riadtak vissza a leglelketlenebb eszközöktől. Az erősen kompromittált olasz vivó- mester, Genari, három napig tartott kihallgatások után szabadlábon van ugyan, de az ügyészség további intézkedéséig, rendőri felügyelet alá van helyezve. Az igazságszolgáltatás egy nagy botlása tartja izgatottságban a kedélyeket. Hamis orvosi vélemény alapján ugyanis vád alá helyezték és jogerősen el is Ítélték Balog Imre szegedi fürdőszolgát, amiatt, hogy egy cselédleányt, Keller Máriát, állítólag megölt. A felülvizsgált orvosi vélemény, azonban beigazolta, hogy az első vélemény felületes és hibás volt. Exhumálták tehát a holttestet, amire rendellenségek miatt csak nehezen akadtak, s a hulla megvizsgálásából kiderült, hogy Mezei elitéltetéséhez a szükséges bűnügyi bizonyítékok teljesen hiányoztak. Bizonyos, hogy az Ítélet meg lesz semmisítve, s ezért az ügyész elejtette Mezeivel szemben a vádat. Mezei azonnal szabadlábra lett helyezve. Egy megcsalt férj a boszunak kegyetlen módját választotta. Czukana György stancsofal- vai lakost ugyanis elhagyta a felesége, aki régi kedveséhez szegődött. A férj könvörgölt neki, hogy térjen vissza. Ez azonban elutasította, mire Czukána nekitámadt és a földre teperte, megkötözte és a száját egy zsebkendővel betömte. Mikor igy az asszony teljesen hatalmába kerüli, akkor elővette kését és levágta az asszony jobb fülét, az orrát, az ajkait, a bal mellét és hóhéri munkájának befejezéséül kioltotta az egyik szemét. Miután meg hatalmasan megrugta a meg kinzott asszonyt, elment a csendőrségre, ahol elmondta cselekedetét és kérte, hogy tartóztassák le. Ennek a kérésének, miután előadása valóságáról meggyőződtek, meg is feleltek. HÍREK. Kossuth-szobor Szinérváralján. Dr. Pap Zoltán, orsz. képviselő a Iiákóczi-zászló felszente- lési ünnepélye után egybegyült társaság előtt megígérte, hogy 14 napon belől Kossuth Lajos hazánk nagyfiának nemzeti szabadságunk ez istenített alakjának ércszobrát Szinérváraljára fogja szállíttatni emlékeid az ünnepélynek s buzdításul az igaz hazafiságra, ingyen. A talapzat elkészítése és a szobor felállítása a mi terhűnk lenne. A száraz tény ennyi. Azt hisszük, a nemes áldozatkészség külön méltánylásra nem szorul. Gyűlés. A »szalmárvármegyei községi és körjegyzők egylete« ma, augusztus hó 20-án a máriavölgvi (turvékonyai) iürdőben közgyűlést tartott. A gyűlést közös ebéd és vacsora, majd kirándulás követte. Uj ügyvéd. Stetiu Sándor, szinérváraljai volt ügyvéd, később nagybányai közjegyző helyettes, Felsővisón ügyvédi irodát nyitott. Haláleset Agricola Adolf a debreczeni kir. ítélőtáblának nagyképzettségü bírája, a ki szere- tetre méltóságával közkedveltségnek örvendett, hosszas, szenvedés után elhalt Temetése f. hó 18 án volt Nagybányán. Nyugdíjazás. Víski Károly és Újhelyi András. debreczeni kir. Ítélő táblai bírák nyugalomba mentek. Ebből az alkalomból, Ö Felsége nevezetteknek buzgó, szolgálataik elismeréséül a kir. curiai címet adományozta. Képviselőválasztás. A Károlyi István gróf halálával megüresedett nagykárolyi kerületben holnap, e hó 22-én lesz a képviselőválasztás. A 48-as párt hivatalos jelöltje Papp Béla szatmári kir. ügyész, ki hosszabb időn át elnöke volt a nagykárolyi függetlenségi pártnak. Ellenfele Szabó Albert ügyvéd, néppárti jelölt. A küzdelem erősnek ígérkezik. Papp Béla megválasztása valószínű. Választási elnök Dr. Péchy István, vármegyei főjegyző lesz. Gyászhir. Vetter Ambrus a nagybányai m. kir. postahivatalnak pár éven át főnöke halt ’ meg e hó 15-én reggel. A boldogult nehány év ; óta beteges ember volt, akinek nem egy, de j többféle betegség rontotta testi erejét, viselte meg idegeit. Az utóbbi időben hosszabb szabadságon volt, majd nyugdíjaztatása iránt tettek kezdeményező lépeseket s ez annyira elkeserítette az élete derekán levő férfiút, hogy csü- j törtökön reggel 7 órakor — egy álmatlan", kínos éjszaka után — a nagybányai temetőben, első neje sírjánál szivén lőtte magát. Azonnal meghalt, a családtagok, akik már keresték, hamarosan rátaláltak. Orvosi segítségre többé már nem volt szükség. Vetter Cservenkán született Bácsmegyében, Szatmáron szolgált hosszabb ideig s onnan jött Nagybányára. Temetése f. hó 17-én délelőtt volt nagy részvét mellett. Uj járás a vármegyében. Szalmárvármegye ez idő szerint kilenc járásra van felosztva."A szinérváraljai járást két részre osztja a Szamos és a Szamoson túl, Szatmár felé eső rész néha egészen ki van csapolva a közigazgatás szervezetéből egv-egy árvíz következtében. Ezen abszurd állapot megszüntetésére most dr Falusy Árpád főispán azt a javaslatát terjesztette elő a közig, bizottság 9-iki ülésén, hogy a közig, bizottság tegyen előterjesztést a közgyűlésnek egy uj járás alakítására, mely a Szamosnak Szatmar felé eső oldalán 29 községet foglalna magába Krassó székhelyivel. A bizottság helyesléssel fogadta az indítványt s kimondotta azon óhajtását, hogy e kérdéssel már a szeptemberi közgyűlés foglalkozzék s kérje meg a főispánt, hogy ily irányú felterjesztését kedvezőleg intézlesse e”l a belügyminisztériumban. Nincs rendőr. A szinérváraljai rendőrök e hó 16-án testületileg megjelentek a községi biró előtt s kijelentették, hogy szeptember 1-nél tovább nem szolgálnak, mert a csekély fizetésből (havi 30 korona) a mai drágaságnak nem képesek megélni. A szabályrendelet készítésénél jó lesz ezt is figyelembe venni. Gyilkosság önvédelemből. Mi hók Juon Golu és Orosz Juon Purca, avasfalui lakosok régen haragudtak egymásra. Mihók vámfaluból 2000 koronát kapott ölfavágásra előlegül. Erről Orosz is tudott. E hó 11-én este fél 9 órakor, amikor már Mihólék lenyugodtak, valaki a szobába lo- pózott. Az asssony észre vette a dolgot és fel- költötte férjét. Ez revolveréhez kapott és a sötétben eLütötte. A későn látogató idegent, ki nem volt más, mint Orosz Juon, bal arccsonton érte a golyó, mely a fejbe fúródott és a koponyacsontban megakadt. Orosznak még volt annyi ereje, hogy az utcára kivanszorgott, de ott összeesett s masnap reggelre meghalt. Az eset után Mihók önként jelentkezett a csendőrségnél. A vizsgálóbíró nyomban kiszált a helyszínén s megejtette a vizsgálatot, mely az itt leírtakat látszik igazolhi. Más forrás szerint Orosz azért ment Mihókhoz, hogy a vállalt munkából részt kérjen. Mihók ezt megtagadta, mire beszélgetésbe bocsátkoztak. Mihók elő vette revolverét s próbálgatás közben panaszkodott Orosznak, hogy a tegyver uj, mégsem akar elsülni. E közben a forgópisztoly véletlenül eisült és a golyó Oroszt talalta. Az előbbi forrás hitelesebbnek látszik több okból. Először azért, mert régi haragosok nem igen szoktak kéréssel fordulni egymáshoz, s ha ez mégis megtörténik és a kérés vissza utasittatik, nem igen fejlődik ki közöttük bizalmas beszélgetés; másodszor azért, mert Orosznak társa is volt, aki az udvaron várakozott, míg Orosz a szobában végez; harmadszor azért, mert Orosz szerencsétlenségét a közbiztonság és a magán tulajdon nem tartja szerencsétlenségnek. A pálinkamérések megrends2abályozása. Nagybányán az ad hoc bizottság, melyet egy szabályrendelet elkészítésére kiküldtek, a szabályrendelet-tervezetet már elkészítette. E tervezet szerint vasárnapokon, Szent István és Karácson első napján a pálinkamérések egész nap zárva tartandók, de e napokon tilos az összes üzletekben, kávéházakban és cukrázdákban is az égetett és édesített szeszes italok kimérése. Aki a szabályrendelet ellen vét, 40 koronáig fog birsá- goltatni és ismételt kihágás eseten előterjesztést fognak tenni a pénzügyigazgatósághoz a kimérési engedély bevonására. Elgázolás. Dorka László csizmadia, László nevű 13 éves fia Bánk Demeterrel, a Bánk Vila fiával kenderáztatóba járt a Szamosra. Mig Bánk Demeter a kendert szedte le a szekérről, Dorkát megbízta, hogy vigyázzon a lovakra. A lovak egy kéve kender leeséséből származott zajtól megijedtek, a szekeret jova ragadlak. Dorka a lovak és a szekér alá került, melynek két kereke átment a fiú gyomrán. A fiú oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy e hó 16-án reggel 7 órakor meghalt. Uj rendelkezés vasúti díjtételek visszatérítésére A m. á. v. igazgatósága a vasúti díjtételek túlfizetéseinek lehetőségét a minimálisra kívánja szorítani. Ugyanazért az üzletvilág figyelmébe a következőket ajánlja: a) A küldemények tartalmát és súlyát a fuvarlevelekben pontosan vallják be. b) Az árucikkek megnevezésénél a díjszabás áruosztályozásának szövegezéséhez szigorúan alkalmazkodjanak, c) Az árucikkeket gyüjtőmegjlölések helyett a díjszabásban előirt módon részletezzék, d) Úgy a feladó, mint az átvevő lakását pontosan jelöljék meg. e) dijvisz- szatéritési igényeik érvényesítésénél beadványaikban jelöljék meg. hogy az igény melyik díjszabás, minő határozmányain alapszik, mely illetékek számíttatlak állítólag hibásan és hogy e visszatérítendő különbözet minden egyes fuvarlevélnél mennyit tesz ki. —Megkeresések, melyek az igény közelebbi megokolása nélkül csupán az illetékeknek felülvizsgálását célozzák, visszautasíthatok. - A visszafizetésre vonatkozó uj szabályzat a debreceni kereskedelmi és iparkamara hivatalában megtekinthető. Vidéki kép. — Irta: Dr Kiss Rezső. — Tele a nézőtér, nincsen üres hely már, Sok későn érkező ott az ajtóban vár, Hogy nagy viaskodva hátha még kap helyet; »Engedjen már odébb!« »Hohó, de nem lehet!« »Ni öreg!« »Mit akar?« »Ha utat engednek, Isten bizony egy jó szivart adok kendnek!« Hiába ott minden fenyegetés, kérés, Aranyért sincs ottan előre egy lépés . . . Pedig még mind jönnek; úrasszonyok, lányok, Civilek, katonák, vén dandyk, diákok. Két dandy vitázik ottan az ajtóban; Azt mondja az egyik : »felső régiókban Nincs oly isteni hang, mint az Irma hangja« Meghallja ezt nyomban egy jól termett mama, Elsápad s odasug szomszédjához: »na na, Majd elválik ma az, ki énekel jobban!« Válaszol a másik: »Hiszen Irma kappan Hangú s nem is tudom, miért léptetik fel?« Veszi át a szót egy másik hölgy méreggel: »Hisz szegény Irmának még csak a ruhája Sincs olyan, hogy a kritikát kiállja, Méterje : korona s nem varrónő varrta, Azért oly esetlen a fodor is rajta!« Odabent ezalatt felzeng a karének, Fújják a leányok; fiatalok vének, Szól a zene hozzá; kürt, hegedű, cselló, Vegyesen, piano, forte és sztakattó . . . Azután meg csönd van s a pap ott a színen, Az az — az oltárnál imádkozik híven, Hol magában, hol meg fél hangosan mormol, Senki sem figyel rá, de azért nem őrről. Jön a magánének. Zeng egy csinos alt hang, De nem igen hallik, elnyomja a harang Szava, az az, hogy az őt kisérő basszus, Amiért a lányka lett aztán oly bosszús, Hogy elállt a hangja. De azért nincsen baj, Folytatja egy másik. A karmester szól: »jaj, Miczike tercet fuj most itten szólónak!« Foly a munka tovább, az énekek szólnak. S nincs aki tapsoljon s nincs aki pisszegjen, Ilyen szinházlátó népet még nem ettem! Kedves olvasóim, önök azt gondolják, Hogy tán a színházat most már megnyitották Itt loco : Nagybányán s én a la Gabányi A »Kakasülő« ben le akarom írni A megnyitást s annak annyi sok izgalmát Minőt a vidéken az ember ritkán lát. S hogyan vetélkednek a kis primadonnák, Szubrettek, tenorok s a pisze naivák, S hogy mikép oszlik meg pártra a nézőtér, Hol eldöntik, a kis naiva mi pénzt ér! ? Hát önök, csalódnak, nem színházról írtam; Zenés mise az, mit lefotografáltam. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr.
