Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-13 / 33. szám
(2) 190? Augusztus 13. SZINÉRVÁRALJA 33. szám. Szervezési szabályrendeletünk. Községünknek a községi törvény alapján készült 20 éves szervezési szabályrendelete korunk követelményeitől messze elmaradt. Már évek óta érzi a közönség a községi életünk szervezetlenségéből eredő bajokat. Több Ízben elhatározta már képviselőtestületünk a szervezési szabályrendelet megfelelő módosítását, de a határozatok érvényre nem jutottak, miből kifolyólag a f. évi január hó 30-iki közgyűlésben elhangzott általános erélyes felszólamlásokra az egész szabályrendeletnek korszerű újjáalakítása lett elhatározva és egy bizottság küldetett ki annak kidolgozására. Nem tudjuk még, mikép működött a bizottság ; de — mert működéséről a közel jövőben tartandó rendes őszi közgyűlésben be fog számolni, mert községi életünk jövő jobb alapjának elkészítésére vállalkozott, — e legfontosabb közkérdésnek megoldása előtt a szabályrendeletnek egy oly részére hívjuk fel szives figyelmét, amely a régi elavult szabályrendeletnek egy nagy hézagát mutatja. Az esküdti állások rendezetlensége ez. Ugyanis az esküdtségek a törvény világos rendelkezése szerint oly tiszteletbeli állások, amelyeknek betöltői a községi bíráskodást és az elöljáróság tagjai képen a városi tanácsot vannak hivatva alkotni. A nálunk bevett gyakorlat szerint pedig az esküdtek végzik az adóvégrehajtásokat és a kézbesítői teendőket, mig az egész országban minden népesebb helyen az ily alárendelt functiókat a kisbirók és rendőrök teljesitik. Ez a tekintély-alacsonyitó foglalkozás, annak kellemetlenségei stb. okozzák azt, hogy városunk hazafias nagyszámú iparos, vagy kisgazda magyar polgárai közül egy sem vállalkozik esküdti állásra s igy azok folyton betöltetlenek s mint az idén is történt, április óta csupán egyetlen esküdt teljesített tényleges szolgálatot. Ezen a bajon segíteni csak úgy lehet, ha az uj szabályrendelet gondoskodik arról, hogy az állásukhoz nem illő teendőktől megmenti az esküdteket s állásukat tisztségnek minősiti. Adjon a város nekik tiszteletdijat s megtakarítja fizetésüket. Amit megtakarít, azt fordítsa a kézbesítő és végrehajtó közegek díjazására. Eléri az által, hogy költségemelés nélkül is lesz munkaerő az említett teendőkre és nem tétetik szánalom tárgyául az úgynevezett városi tanácsos, aki — mint eddig és mindig — végrehajtási iratokkal kitömött belső zsebbel és kézbesítésekkel telegyömöszölt külső zsebekkel, kopottas ruhában reggeltől estig fáradtan lábalja az utcákat és elevenen illusztrálja egymagában a »Kövéri és Soványi« ábrázatát, mert hát e közben nem kis gondja neki az sem, hogy a havi 30 korona esküdti fizetésből mire is telik és mi jut, ha jut» neki, meg családjának vacsorára. Hát a közérdek hogy érzi magát e mellett ? Mily gondolatokkal hallgatja végig a kézbesítési tehetetlenségek és rendetlenségek miatt a városházán naponta frissen hr.ngos jeleneteket ? Egy kis számítással a következőleg vélnénk megoldhatni a kérdést. Jelenleg 4 esküdt húz évente á 360 K fizetést ................................................ 1440 K 6 re ndőr fizetése á 360 K .... 2160 K 6 rendőr ruházata belekerül évente circa 400 K Az ideiglenes végrehajtókra évente kiad a község.......................................... 500 K Ös szesen 4500 K vagyis ha az uj szervezet szerint a községi rendőrök végeznék a kézbesítéseket és e miatt létszámuk 6-ról 8-ra emeltetnek, az eddigi szerint 1. A 8 rendőr évi bére á 360 K kitenne 2880 K 2. Ruházatuk kerülne........................ 500 K 3. Egy végrehajtó írnok évi fizetése lenne 800 K 4. A négy esküdt tiszteletdija volna á 100 K 400 K Összesen 4500 K közigazgatási kiadással oly beosztást lehetne életbe léptetni, amely semmivel sem emelné a községi kiadásokat és mégis megadná az egyedüli módot arra, hogy az a siralmas és keserves állapot, amely az egész vármegye gunytárgyául teszi ki községünket, — örökre megszűnjék. Ha a rendőröket évente a képviselőtestület fogadja fel, akkor tisztességes elemet kapunk és nem látunk a városház körül néha gyanús alakokat lézengeni. Nyolc arra való rendőrből egész nap a kézbesítéseket végezheti 4 ember is ha kell, 4 éji szolgálatot tehet. És mivel nem vesz igénybe minden nap 4 embert a kézbesítés, marad belőlük, ha szükséges, a végrehajtó számára is két állandó tanú és egyúttal bátorságUgyanis az sehol sincs törvénybe Írva, hogy esküdtek nélkül nem működhetik, hanem a végrehajtási törvény csak egyszerűen két tanút ir elő, hogy azokkal járjon el a végrehajtó. A legjobb két tanú pedig a mindig kéznél levő rendőrökből kerül ki. Szervezzen hát községi végrehajtói állást is a fentiek szerint a képviselet. Ossza be a hivatalnokok mindnyájának a munkáját, mert más módon nem remélheti a várva-várt rendet. 7 Az idei tanév eredménye. Azon kezdhetjük, hogy maga e cikkely cime nem egészen helyes, mert az idén nem annyira eredményről, mint inkább eredménytelenségről lehet beszélni. Szomorú valóság, de igy van. Felette rossz eredménynyel végződött az idei tanesztendő. A tanulóság mintegy 22%-a elégtelenül végezte, a mi igen elszomorító, sőt egyenesen megdöbbentő jelenség. Hát emelkedés, helyett hanyatlás mutatkoznék a tanulás, a tudás terén? fejlődés, haladás, helyett visszaesés tapasztalható? szigorúbbak lettek a tanárok, nehezebb lett-e a tananyag vagy pedig oly sok gyenge felfogású, avagy tanulni nem akaró fiatal egyén lett volna az idén? Nyilván valóan az utóbbi eset áll fenn Rosszabbadnak az erkölcsök, kora vénné lesznek az ifjak, fejük nem a tanuláson, hanem haszon- talanságon van. Ilyeneknél meg nem csodálható az iszony a tanulástól, az ilyen nem törődik a jövőjével, nem tekinti ama áldozatot, mit a szülők hoznak érette, halad a maga nem egyenes utján és feltétlenül elzüllik. Ezek a rosszak, a romlottak; de hány van a bukottak között, kik tanulni akarnának, mohón szeretnének előre jutni; kínlódnak vergődnek, iparkodnak és — mégse boldogulnak; elégtelen eredményt érnek el. Ezek a gyenge felfogású korlátoltabb eszü, alapjában, véve nem rossz tanulók. Fájdalom még azon a ponton vagyunk, hogy a tudás a mérvadó az iskolákon. Ha valaki korrekt válaszol a kérdésekre: jó, ha nem tud felelni: bukik. És főleg itt van az ósdi és káros érettségi, a mely egyenesen ellensége, sőt meg- rontója a gyengébb agyú tanulóknak. így kénytelen a tanár kizárólag a felelet után indulni és ez mindig végzetes a gyengébb tanulóra. Ha nem lesz érettségi, ha nem lesz osztályvizsga, ellenben a tanároknak is mód nyujtatik, hogy behatóbban megösmerkedhessenek tanítványaik felfogásával, szorgalmával, akaratával; ezeken elindulva, nem fogja megbuktatni a gyengébbeket, kik akarnak, de nem képesek úgy tudni, mint a gyors, eleven felfogásuak. Feltétlenül el kell vetni már az avult, korhadt szokásokat, melyek csak béklyóba verik az ifjúság elméjét, megszenyvestik testét, lelkét ; örökös izgalomban, rettegésben tartja a bukás félelme. És e nyavalya annyira megőrli a fiatal idegzetet, hogy esztendők múlván se heveri ki az olyan ifjú. Akiben van akarat, buzgalom, tudnivágyás, bár gyenge tanuló, nem szabad megbuktatni, mert az ilyen megbecsüli magát, a jövőjét; idővel többet tanul és igen hasznos és tevékeny tagjává lesz a társadalomnak. És ez a fő. A hanyagok, lomhák, bár jó felfogásuakka! szemben kell kellő szigorral eljárni, mert ha ezek nem becsülik meg magukat ifjan, ha romlottak, renyhék, haszontalanok már az iskolában eltöltött esztendők, alatt, vajmi kevés reményt fűzhetünk jövőjükhöz. Már pedig hazánknak munkás, dolgos, tetterős, vasszorgalmu és akaraterős férfiakra van szüksége, kik garanciát nyújtanak, hogy továbbra is megtartják épen és csorbítatlanul ezt a földet, melyet őseink megszereztek és apáink megtartani tudnak. Krónika a hétről. (A svinemündi találkozó. — Vasúti katasztrófák. — A spiritizmus áldozata. — Szélhámos kereskedő. — Gyilkos merénylet az automobilon. — Holttest az utazó ládában.) Mig a belpolitikai élet a nyári vakáció alatt szünetelve uj erőt gyűjt, a külügyi politikai események közül különösen a svinemündi találkozás vonja magára a közfigyelmet. Az orosz cár és Vilmos német császárnak e találkozása sokféle kombinációra szolgáltató t alkalmat, de abban az egyben megegyeznek a vélemények, hogy a két hatalmas fejedelem szívélyes érintkezésében a béke újabb biztosítékát lehet találni. A lefolyt hetet jellemzően a vasúti katasztrófák hetének lehet nevezni. Francziaországban, Les-Ponts-de-Cé mellett egy kirándulókkal telt vonat a folyóba zuhant. Eddigi megállapodások szerint huszonnégy személy vesztette életét, akik közül tizennyolcnak a holttestét megtalálták. — Graz közelében, Spielfeld állomás mellett a trieszti gyorsvonat beleszaladt egy tolató-gépbe. Az összeütközés következtében a két gép, a két szerkocsi és a gyorsvonat postakocsija összetörött. A tolató-vonat, fűtőjének mindkét lábát elvágta az összetörött gép és néhány perc múlva meghalt. A két lokomotív vezetője és két fülő súlyosan megsebesült. — Nagy vasúti katasztrófa történt Tremessénben, Posen tartományban is. Itt nyolc emberélet esett áldozatul és igen számosán súlyosan megsebültek. Eranosz István dr fővárosi ügyvéd tragédiája szóbeszéd tárgyát képezi az egész országban. Az ügyvédet, Uennari Giuseppe vivómesler hipnotizálás segélyével teljesen hatalmába kerítette, amit önös céljainak előmozdítására használt fel. Megfosztotta az ügyvédet tekintélyes vagyonától, úgy, hogy az özvegye minden anyagi támogatás nélkül maradt és e miatt megörült. A haláldöfést azzal mérte Gennari szerencsétlen áldozatára, hogy megtiltotta neki az evést, s az egykor dúsgazdag Eranosz ennek következtében éhen halt. A lelkiismeretlen vivómester ellen megtették a bünfenyitő feljelentést. Nagy port ver fel Ligeti Miklós katonai szabó csalási esete. Az élelmes szabónak, kinek semmiféle vagyona nem volt, sikerült egy nyugalmazott honvédfőhadnagyot, Szemző Artúrt annyira befonni, hogy utóbbi, mintegy százezer koronányi vagyonát Ligetire bízta. Ligeti azonban rutul visszaélt a belé helyezett bizalommal és rövid idő alatt a nyakára hágott a reá bízott összegnek. Most azzal kell beérnie a kárvallott főhadnagynak, hogy bírói utón keressen magának elégtételt. Ligeti immár biztos zár alatt van, — de a neki átadott péznek már csak bottal lehet ütni a nyomát. Krausz Henrik bécsi automobil-kereskedő ellen titokzatos merényletet követett el egy magát »dr Steiner igazgatódnak nevező egyén, automobilvásárlás ürügye alatt, weidlingaui erdőbe csalta Krauszt egy eladandó automobillal együtt, s itt bűntársával együtt nekitámadt a kereskedőnek. Több ütést mértek Krauszra, aki azonban a chauffeurjével együtt kétségbeesetten védte magát és revolverét használta. A lövésekre összecsődült a nép és a gyilkos merénylők hamarosan kereket oldottak. Krausz állapota igen komoly. A rablókat keresik. Párisban egy hölgy és egy hatvan évesnek látszó férfi, kik a marseilli pályaudvaron érkeztek, megbíztak egy hordárt, hogy podgyá- szukat Londonba adja fel teheráruként. Amikor a hordár felakarta adni a ládát, észrevette, hogy vér folyik ki belőle. Feljelentette az esetet a rendőrségnél, mely konstatálta, hogy a ládában egy női hulla van. A gyanús párt természetesen rögtön letartóztatták. Azzal védekeznek, hogy a nőt a lakásukon Montecarlóban a szeretője lőtte agyon s ők csak azért tették a holttestet a ládába, hogy meneküljenek az ártatlanul való meg- gyanusitástól. HÍREK. Esküvő. Dr. Keller Salamon, keresett ügyvéd e hó 20-án esküszik Kepes Gizikével, Képes Sándor, sirkőgyáros, a helybeli ipar-testület elnökének leányával. Házasság Földényi Mihály cs. és kir. főhadnagy e hó 6-án esküdött örök hűséget özv. okolicsuai Okolicsányi Eéláhé urhölgy leányának Ida kisasszonynak. A Rákóci-zászló felszentelési ünnepélyére nagyban folynak az előkészületek. Mintegy 50
