Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-06 / 32. szám
(2) 1907 Augusztus 6. 32. szám. dőzsölnek, tobzódnak — másnak a pénzéből, amihez minden eszközt felhasználva, hozzáférnek. Igen, van pénz ott, ahol nem kellene semmi, akik tisztességtelenül jutnak hozzá, vagy könnyen és egy-kettőre elkótyavetyélik; ahol pedig kellene pénznek lenni, hogy segítsen a további éléshez, a tisztességes fentartáshoz, ott nincs pénz, ott nem akad pénz; annak nem adnak pénzt, pedig nem kéri ingyen, sőt jó kamatot is fizet. Ezekben kell keresnünk a mai viszonyok mostohaságál, ezen félszeg állapotoknak tudhatok be a mai állapotok tarthatatlansága, mely előbb- utóbb romláshoz vezethet egész osztályokat, amit ne adjon az Isten. Hogyau aludjunk? Amily sokat foglalkoztak a fiziológusok az alvás lényege és módjával, épp oly keveset kutatták azt, mily helyzetben való alvás a leghelyesebb élettani szempontból. Megszoktuk a fejjel magasan fekve aludni és eszünkbe sem jutott arra gondolni, hogy helyes-e ez, vagy nem ? Hogy az ily fekvésnek káros következményei lehetnek, úgy a szervezetre, valamint a kedélyre is, arra azért nem gondoltunk, mert az egész alvásmóddal legfeljebb csak annyit foglalkoztunk, hogy fejünk jó magasan feküdjék, testünk többi része pedig alacsonyan és jó puhán. Az ujabbi időben néhány élettanbuvár saját magán tett kísérletek alapján állítják, hogy az ellenkező módon való fekvés a leghelyesebb és legegészségesebb és ennek a következő igen érdekes magyarázatát adják : Az alvásnak célja az üdülés, a fáradalmak kipihenése, ami az által történik, hogy a munka következtében felhalmozódott bomlási termékeket a véráram a szervezetből az agyvelőből kiküszöböli és az elhasznált részeket pótolja a vér. A vért az egész testbe a szív hajtja, melynek az óriási munka teljesithetésére igen nagy erőt kell kifejtenie. Az elálmosodás onnan van, hogy az agyvelőhöz nem jut elegendő élenydus vér és igy nincs erő, mely a felületén felhalmozott bomlási anyagokat eltávolítsa és az elhasznált részeket pótolja. Mivel az agyvelő, e legnemesebb szervünk, testünk legmagasabb pontján fekszik, a szívnek fokozott erőt kell kifejteni, hogy oda elegendő élenydus vért juttasson. E munkáját igen nagyon megnehezítjük akkor, ha fejünk sokkal magasabban fekszik, testünk többi részeinél. Kétszeres a munka e fekvésmódnál azért is, mert éjjel, alvás közben a szív működése is gyengébb, mint ébrenlétkor. Ily gyengült erővel nem lévén képes elegendő vért az agyvelőhöz juttatni, sokkal tovább kell feküdnünk, hogy tökéletesen kipihenjük magunkat, mint kellene akkor, ha több vér áram- lanék agyunkhoz. Ez a fekvésmód növeli a fejfájást, altesti bajokat nehezíti a sebek begyógyulását, előmozdítja a lábszárér tágulásait. És mindezt azért, mert az egyik helyre kevesebb vér jut, mint kellene, a másikra pedig sokkal több. Ha azonban fekvésünket megváltoztatva fejünket alacsonyabbra, testünk többi részeit pedig magasabbra helyezzük, akkor mind az elősorolt bajok, akiknél megvannak, lassankint megségünk ott kezdődik. Akkor anyámmal összevesztek ; akkor apámat megütötte a guta: akkor apám négy esztendeig feküdt; akkor mindenünket elszedték — — óh! A négyezer korona annyi mintha már kidobtad volna. Isten sohase adjon az ilyen prédaembernek egy fillért, aki feleségét rongyban hagyja; aki gyermeke kezéből kiveszi a kenyeret, hogy a jóllakott idegennek adja; —tudod-e, hogy Szováthyéknak pénzük van; hogy öz asszonynak annyi a ruhája, hogy a számát sé tudja, hogy házat vesznek? S az én pénzemből vegyék! Csak engem vert meg a teremtő ilyen léha emberrel — — — Asszony, azt mondom — — Szégyeld magad, a doktort se tudod fizetni. — A szájadat befogd! — Talán ittál? Még azt is megérem, hogy részeges uram legyen! — Azt mondom, a nyelveore csomót köss. — Mit topogsz? Felkelted azt a gyermeket. — Rágd meg a szót — csak azt mondom. Behozták az ételt. — Nem eszem — intett a férj kezével el- utasitólag. — Mert máshol ettél, a Picknénél ettél. Csak eredj Picknéhez, add a tizenhatezer koronát a Picknének, én meg járjak a gyárba dolgozni, keressek egész napi munkámmal — mert tiz csillagnál többet egy nap képtelen vagyok meghorgolni — keressek negyven fillért! Tudd meg, hogy ezt nem tűröm — én válók! SZINÉRVÁRALJA szűnnek. Anélkül, hogy a szív munkásságát fokoznék, sokkal több vér jut az agyvelőhöz, mint a magas fekvésnél, mert a vér saját súlyánál fogva a fejbőli eloszlását és a vértolulás megakadályozását a paizsmirigy szabályozza, eszközli. Elegendő friss vér jutván igy az agyvelőhöz, a bomlási termékek rövid idő alatt eltávolíttathatnak az agyvelőből, az elhasználtrészek pedig visszapótoltatnak. Ennek következtében sokkal rövidebb idő alatt kipihenjük magunkat, korán ébredünk, munkakedvünk fokozódik és sokkal vigabbak vagyunk, mint a mostani alvásmód mellett. Azért igen ajánlatos, hogy az uj fekvésmódot minél előbb megszoktassák a gyermekekkel — fokozatosan, amit ha megszoktak, még fokozhatunk azzal, hogy az ágy lábfelőli részét lassan- lassan emeljük 10—20, sőt 30 centiméter magasra úgy, hogy a fej sokkal alacsonyabban feküdjék a törzsnél. Felnőttek ezt az alvásmódot szintén csak fokozatosan fogadhatják el, és pedig úgy, hogy minden vánkos kihagyása után körülbelül tizennégy napig feküdjenek egy magasságban, hogy az árteriák az uj fekvéshez hozzászokjanak és végre csak egy lapos vánkost, esetleg ezt se tegyék fejük alá, mig végre az ágy lábfelőli részét emelik a fentebb említett magasságra. Fölkelni e fekvésmódnál csak lassan szabad, hogy vérpangás ne támadhasson az agyvelőben, ami szerfölött kellemetlen. Akik fejfájásban szenvednek és nem ezt az alvásmódot követik, igen jól teszik, ha lassanként hozzászoknak és ha talán nem is egészen, de bajuk nagy részétől biztosan megszabadulnak, ha következetesen igy feküdnek mindig. HI RE K. Birói kinevezések. Ö felsége a király Fürt Imre szatmárnémetii kir. járásbirósági jegyzőt a derecskéi, Béky Tamás csurgói járásbirósági jegyzőt a mátészalkai kir. járásbírósághoz albi- róknak nevezte ki. Egy életerős, hatalmas termetű embert tört le a kérlelhetetlen halál. Altorjai Mártonffy Gyula, postamester, a gondos, jó apa, a hü férj, az igaz lelkű barát julius 29-én reggel 8 órakor meghalt. A még csak 48 évet élt derék férfiút boldog házasságának negyedik évében hívta el az Ur. Nehéz kinok közt lehellte ki jó lelkét. Régi vesebaja ölte meg. Temetése julius 30-án, délután 5 órakor volt, melyen a gyászoló családon kívül a község előkelői s más rendű lakosai nagy számban jelentek meg. A temetési szertartást Frank József főesperes plébános végezte két pap segédletével. A koszorúkkal borított koporsót az elhunyt jóbarátai vették karjaikra s helyezték a díszes gyászkocsira, mely örök nyugvóhelyére, a róm. kath temetőbe szállitá a kihűlt tetemet. A család a következő gyászjelentést adta ki. Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a forrón szeretett férj, édes atya, vő, fivér és ' nagybátya: altorjai Mártonffy Gyula postamester életének 49-ik, boldog házasságának 4-ik évében folyó év julius hó 29-én reggel 8 órakor rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült teteme folyó hó 30-án délután 5 órakor fog a r. — No ne válj. Megyek én. A férj a kis pörge kalap helyett a cilinder kalapot vette elő, fekete kabátot öltött, tiszta zsebkendőt vett hamarosan, de dühösen, hogy iszonyú volt nézni, hogyan fuj egy dühös ember — még gallért is kötött és hogy nem találta a manchetta gombjait — hát ordított. És nagy zajjal és könnyes szemekkel elrohant. — Sándor 1 Sándor vissza se néz. — De Sáándoor! Sándor, már ki tudná, hol jár. A sírásra, zajra, tombolásra a kis beteg leányka fölébredt, fölkapaszkodott a rácsba és nézte, hogyan marakosznak a papáék; a mama hogyan fenyegetőzik az ujjával, a papa meg — a pálcájával. És mikor a papa elment, s a mama utána szaladt — ő is szegényke szaladni akart volna az ágyból — és lezuhant — — — — Oh Istenem, egy sorsjegy érdemli ezt?! Mire visszajött a családfő késő este, lehütötten, alázattal és előre kiáltotta: — Asszony, eladtam a sorsjegyet, ne félj most már! — hát a kicsit éppen öltöztették a koporsóhoz. — Jaj! — csapott a homlokához a szegény apa, — egy sorsjegy! És olyan jelenet állott elő, hogy maga a miniszter is sirt volna. Altorjai és Mártonffy Gyula. kath. szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 31-én, reggel 9 órakor lesz. Szinérváralja, 1907. julius hó 29. Áldás és béke lengjen porai felett! özv. altorjai Mártonffy Gyuláné szül. Lengyel Mária neje. Mariska kisleánya. Id. Lengyel József apósa. Altorjai Mártonffy Emilia, Pojánszki Jánosné nővére. Nyisztor Gizella, dr Kovács Dezsőné húga. Előléptetés. Nemere Gyula kecskeméti siketnéma intézeti tanító a X. fiz osztály III. fokozatába lépett elő. Áthelyezés. Fejes Márton pénzügyőri szem- lészt Szinérváraljáról, hol mindenki szerette és becsülte, Fehérgyarmatra helyezték át. Helyére Síkos Lajos jött Mátészalkáról. I Károlyi István gróf. A ™a^ar közélet! ______:_______Z_____ nek nagy halottja va n. Károlyi István gróf, a dúsgazdag föur, hercegek, fejedelmek barátja augusztus hó 31-én nagykárolyi kastélyában meghalt. Temetése e hó 2-án d. u. 4 órakor volt, melyen a főúri világ számos tagja, köztük Apponyi és Andrássy gróf, miniszterek, a vármegye és az ország különböző tájairól mintegy 10000 főnyi közönség jelent meg. A temetési szertartást dr Boromisza Tibor, szatmári püspök végezte Pemp és Szabó kanonok segédletével A kaplonyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A grófnak a hitbizományokon kívül 12 millió korona értékű ingatlana volt. Általános örököse a felbontott végrendelet szerint Melinda nevű leánya, ki Károlyi Gyula gróf, aradi főispán neje. Fiát, Györgyöt csak a köteles rész illeti, ami három millió koronát tesz ki. Az elhunyt bizalmas baráti viszonyban élt Rudolf trónörökössel, sőt Eduard valesi herceggel, a jelenlegi angol királylyal is, ki betegsége idején többször tudakozódott egészségi állapota felől. A zászlóavatási ünnepélyre a meghívók a napokban lettek szétküldve. Ä meghívó szövege a következő: Istenért, hazáért, szabadságért! Meghívó. Szinérváralja nagyközség hazafias közönsége dicső fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc emlékére készített zászlóját Mándy Zoltánná szül. Svaiczer Alexándrin úrasszony zászlóanya védnöksége alatt 1907. évi augusztus hó 18-án (vasárnap) ünnepélyesen felavatja. A felavatási ün-, nepélyre s az ezt követő hangversennnyel egybekötött táncvigalomra a t. címet tisztelettel meghívja a rendezőség. Programm: 1. Ünnepélyes fogadtatása dr. Pap Zoltán országgyűlési képviselő ünnepi szónoknak és a vele jövő országgyűlési képviselőknek délelőtt 8 órakor a vasútnál. 2. Délelőtt 9 órakor gyülekezés a Koronaszálló dísztermében, ahol a zászlóanya ünnepélyesen fogadtatik Nagy Bertalan kir. közjegyző a bizottság elnöke, a koszorús leányok és vőfélyek által. 3. Felvonulás a róm. kath. templomba ünnepi istentiszteletre. 4. Istentisztelet után a Kossuth-téren felállított díszsátorban következik a zászlófelavatás. 5. Hymnus, énekli a közönség. 6. Ünnepi beszéd. Tartja dr Pap Zoltán orsz. gy. képviselő. 7. A zászló felavatása a zászlóanya által. 8. A zászló megszentelése és megáldása a róm. kath., az ev. ref. és izr. lelkészek által. 9. Mándy Giziké urleány a zászlóra tűzi a fejedelem kassai temetéséről hozott szalagot. 10. Nagy Mariska urleány megkoszorúzza a zászlót. 11. A zászlóanya Isten nevében beveri az első szeget. 12. Szegbeverések. 13. A bizottság elnöke a zászlót megőrzés végett átadja a község bírójának. 14. Bárány Béla biró a zászlót átveszi. 15. Szózat. Énekli a közönség. — Este pont 8 órakor a Korona-szálló dísztermében hangversenynyel egybekötött zártkörű táncvigalom a szegény gyermekek felruházására. Műsor: 1. Férfi négyes: Kuruc nóták. Énekli Fábián István, Láng Viktor, Jobbágy Sándor és Stauder János. 2. Rákóczi zászlója. Melodráma, irta dr Prónay Antal. Szavalja Bojthor Anna, zongorán kiséri Gerber Irén. 3. Férfi négyes: Magyar nóták. 4. Kuruc nóták. Zongorán előadja Gerber Irén. A hangversenyre és táncvigalomra belépti-dij : személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Felül- fizetések hálás köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyugtáztatnak. A hangverseny műsorán tudomásunk szerint még változtatni fognak, illetőleg kibővítik annak tartalmát. Az ünnepélyre meghívták az összes minisztereket, az ország és a vármegye előkelőségeit. A nagyszabású ünnepélyre felhívjuk olvasóink figyelmét azzal, hogy aki meghívót nem kapott és arra igényt tart, forduljon Bárány Béla községi bíróhoz. A zászlószegeket e héten mindenki megkapja. A zenét Bunkó Vince zenekara fogja szolgáltatni. Szerkesztőváltozás. A Nagykárolyban megjelenő »Szatmárvármegye« politikai és társadalmi lap szerkesztését dr Kovács Dezsőtől Schröder Bela vette át. Meghívó a szinérváralja! »Rákóczi zászló« előállítási költségeinek fedezésére a bikszádi gyógyfürdőben 1907. évi augusztus hó 11-én este 8 órakor kezdődő hangversenyre. Belépti-dij sze- mélyenkint 2 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hírlapi lag nyugtáz a rendezőség. —
