Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-30 / 31. szám

(2) 1907 Julius 30.

SZINÉRVÁRALJA

31. szám.

bírjon, túltömte azt gyümölcsfákkal; ami természetesen évek múlva szükségképen azt eredményezi, hogy a fák folyvást jobban elterebélyesedvén, a talajt túlságosan beárnyalják, minek következtében a levegő és a nap behatása úgy a talajra, mely a beárnyalás következtében túlnedvessé válik, valamint a fákra is megcsökkenvén, a gyümölcstermésnek természetszerűen úgy mennyiségre, mint minőségre alább kell szállani.

E baj rendesen annál előbb beáll, minél kevésbbé gondozza valaki gyümölcsfáinak koronáját, a fölösleges gallyaknak kivágása által, illetőleg a fák koronájának megfelelő kiritkitásá- val. Ugyanis tudjuk, hogy csak kellőleg kiritkitott koronáju gyümölcsfák szolgáltathatnak sok és jó gyümölcsöt. És az ily erősebb beárnyalásnak rósz következése nem marad ki a fák alatt űzött zöldségtermelésre sem, melynek termése szintén úgy mennyiségileg, mint minőségileg is megcsökken.

Ily esetekben segíteni csak az által lehet, ha a fák egy részét a kertből eltávolítjuk és pedig, miután ma még korosabb fáknak átültetése is sikerűi, (ha azt kellő vigyázattal és szakértelemmel végezzük, hacsak a fák még nem túlságosan korosak) meg kell kísérlem azoknak átültetését; 10—12 éves gyümölcsfákkal még mindig meg lehet próbálkozni.

A főok azonban, amiért e sorokban a házi zöldséges kertekben való gyümölcstermesztésről szólani kívántunk, az volt, hogy azokat, akik ily kerteket telepítenek, vagy zöldséges kertjeiket gyümölcsfákkal beültetni akarják, figyelmeztessük, hogy a zöldséges kertekbe csak törpe fákat ültessenek és ha már egy pár magastörzsü fát is bírni óhajtanak, azt a kertnek oly részében helyezzék el, hogy ha felnőnek is, árnyékukkal kárt ne tegyenek.' Azonban még ha törpefákat ültetünk is, azokat sem szabad egymáshoz igen közel helyezni, mivel idővel ezek némelyike is tetemes koronát képez. Hogy tehát a kert mégis már a telepítéskor is minél barátságosabb képet mutasson, közbe az elültetett körte- és almafák közé szilvát és őszi barackot kell ültetni, melyek azután 10—12 év múlva, már ha azok termő képességét forszíroztuk, úgy is kivehetők.

A falak vagy kerítés mellett az ily zöldséges kertekben redélyfa-tenyésztés van helyén s ha még közben itt-ott magas íörzsü köszméte és ribizkefákat is ültetünk, az egész kertnek már azonnal a telepítéskor oly kinézést adhatunk, mely a szemlélőre a legkellemesebb benyomást teszi

Községünk adóhátraléka.

Az illetékes I. forum kimondta a községi elöljáróságra az adóbehajtási felelősséget, mely szerint a biró és jegyző költségére állami végrehajtó fogja behajtani az ex-lex alatt felszaporodott adóhátralékokat — ha lehet egyszerre — és ha ugyan jogerőre emelkedik az I. forum ebbeli határozata.

A határozat azt mondja, hogy vagy 50,000 korona esedékes állami adóhátralékok az elöljáróság mulasztása miatt szaporodtak fel, mivel hogy valószínűleg a szinérváraljai elöljáróság csinálta talán az ex-lexet is, mert hát tulajdonképen az alatt gyűlt össze a tartozás.

Nem hisszük, hogy jogerőssé váljon a köz- igazgatási bizottság határozata, de ha mégis úgy lenne, azt kell kérdeznünk, hogy az állami végres a szegény embernek egy aranyat adott, aki annyira megörült, hogy az örömét ki lehetett olvasni a szeméből. Egy kereskedésbe ment, azzal a szándékkal, hogy feleségének és gyermekeinek posztót vesz. — De midőn az aranyat elővette, hogy a vásárlását kifizesse, a kereskedő azt mondta, hogy hamis pénz; a szegény emberrel úgy bánt, mint pénzhamisítóval és fenyegette, hogy feladja a törvényszéknek. A szegénynek úgy égett az arcza szégyenletében, mint a tűz, — elmenekült a boltból és elbeszélte Pénz urnák, mi történt vele.

A Szerencse még mindig nevetett. A Pénz pedig mind haragosabb lett.

— Te igazán szerencsétlen vagy, — mondá a szegénynek, kétezer reált adva neki, — de ki foglak venni a nyomorúságból, vagy elveszítem a hatalmamat.

A szegény ember annyira örült, hogy észre sem vette, hogy rablók üldözik, csak akkor, midőn már oly közel volt hozzájuk, hogy nem menekülhetett meg tőlük. Minden pénzét elvették tőle, s most még szerencsétlenebb volt, mint valaha.

Ekkor Szerencse asszony nagyon csufoló- dott a férjével, aki majd megfulladt mérgében.

— Meg fogod látni, — mondá — hogy én leszek a győztes.

E szavakat mondva^ a szegényhez közeledett, aki a földön feküdt és kétségbeesetten a

hajtónak azonnal egyszerre fizetni kik tudnak és fognak városunkban az idei rósz esztendőben.

Akinek lesz miből fizetni, annak nem kell végrehajtó, akinek meg a házához megyen tisztelegni, ott úgy is hiába kopogtat, nem lesz honnan kiszorítani a kincstári osztalékot.

Tény, hogy nagy az adóhátralékunk, de indokolt, amint tudjuk az ex-lex háromszorozta azt meg, de van közte sok behajthatatlan is. Az elöljáróság folyamatba tette a bevehetetlen adótartozások törlési munkálatát s az a befejezés előtt áll. Eredménye az, hogy a felek teljes vagyontalansága folytán mintegy 6000 K hátralék lett törlésre javasolva, ezen felül 4-000 korona hátralék résztörlés címén lett leírásra előterjesztve, mint olyan természetű tartozás, amely a kis házacskákkal biró és egyébként vagyontalan napszámosokat terheli és nem az illetők házadóiból, hanem a reájuk kivetett II. osztályú kereseti adókból évtizeden át gyűlt össze.

Az idei gyümölcskár miatt is megindította az elöljáróság a károsult gyümölcsösök összes idei adójának leírása iránt az eljárást, bízva az ügy jogos és méltányos voltában, számíthatunk ezen a címen is cirka 5000 K adóelengedésre.

Fenálló hátralékunkból cirka 6000 korona olyan tartozás, amely a városunk területén birtokos, de máshol lakó adózókat terhel, hogy az ottani hatóságok a nekik megküldött kimutatásokra be nem hajtatták az illetők hátralékait, arról azok felelősek.

A felelősség alapjául vett hátralékokból 16000 koronánál több nem terheli az elöljáróságot, ez pedig a múlt *|2 évi adónknak is alig felel meg s ennyinek hátralékban maradásáért pedig -nincs helye felelősség kimondásának.

Ajánljuk ezt a körülményt az idei gyümölcskár ellenében a kir. pénzügyigazgatóság figyelmébe. y

Apróságok.

— Mindig ártatlan. Feleség: Hallod-e, mégis csak sok, hogy mindig az utolsó vagy a korcsmában. — Férj (dühösen): Millióm adta ! Hát mit tehetek én arról, hogy a többiek mind előbb mennek el!

— A nép. Kis szárnyvonalat építettek egy községbe. De csak nem akart rajta megindulni a közlekedés, nem is jajt azon aztán a vonat rendesen; indult, amikor neki tetszett. Egy ilyen késői indulás alkalmával megunja a várakozást Weisz Salamon és kikiált:

— Kondoktor őr! Induljunk már, mert a nép nadon zógolodik.

— Melyik nép ?

— Hát én.

— Nászajándék. Hiába beszélt Gyuri bácsi a szomszédék Pistájának, hogy vegye el az ő teslvérhugát, az mégis más leányt vett el. A menyegző napján aztán beállított Gyuri bácsi a nászajándékkal, egy kis malaccal, mit e szavakkal adott át Pistának :

— Nesze fiam, nászajándékul ez a kis malac, Látod, ha az én testvérhugomat vetted volna el, disznót kaptál volna.

— Elszólta magát. Mi az, asszony, kinek irsz ?

— Az öcsédet hivom meg holnapra vacsorára.

haját lépte. Nem csinált egyebet vele, csak hozzáért és a szegény ember az elveszített ezüst pénz! abban a pillanatban magtalálta a keze alatt.

— Ez is valami — mondá — legalább vehetek rajta kenyeret gyermekeimnek.

Mikor az előtt a kereskedő előtt ment el, aki pénzhamisítónak nevezte, az behívta a boltjába, hogy bocsánatot kérjen tőle. Megpróbáltatta az aranyat és az valóban jó volt, a pénzt visszaadta és még azt a posztót is neki ajándékozta, melyet az előbb a családja részére meg akart venni.

Mikor a szegény ember a piacon végig ment, azokkal a rablókkal is találkozott, akik őt kifosztották, de akiket a csendőrök elfogtak.

A biró, aki olyan igazságos biró volt, aminő kevés van, visszaadta a szegény embernek a kétezer reált, anélkül, hogy a perköltségre húzott volna le belőle.

Későbben a mi emberünk a bányákba fektette ezt a pénzt, a Szerencse folyton mosolygott reá és három méternyire a föld alatt'arány eret talált. Az egykori szegény ember nemsokára nagyon meggazdagodott, először: »Don«-nak, azután »Kegyelmes uram«-nak, végre: »Excellenciád*- nak szólították.

E nap óta a Szerencse vezeti férjét kénye- kedve szerint, akaratosabb és szeszélyesebb, mint valaha, kegyeit oly válogatás nélkül osztogatja, mint a vak az ütlegeit.

— ügy ? De hát arról előbb nekem is kellene talán valamit tudnom.

—- Hát arra számítottam, hogy úgy sem leszel itthon.

— Az iskolában. Tanító : Mondd meg fiam, melyik, állat csüng legjobban az emberen ?

— Tanuló (hosszas gondolkozás után): A pióca !

Különfélék.

Kérelem. Tisztelettel kérjük lapunk azon t. olvasóit, kik az előfizetési díjjal hátra lókban vannak, hogy a hátralékos összeget mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mivel a lapra nekünk tetemes kiadásunk van, mit csak pontos előfizetés esetén teljesíthetünk. Sokan évek óta egy fillért sem fizetnek, a lapot mégis elfogadják, illetőleg a megrendelés óta be nem szüntették. Szomorú dolog, hogy ezek épen a jobb módú járatók közzül kerülnek ki. Ajándékpéldányok osztogatására igazán nincs alapunk.

Áthelyezés. Pásztor Ferenc, róm. kath. segédlelkész, ki a papi vizsgát kitűnő eredménynyel tette le, hasonló minőségben a szatmári plébániához helyeztetett át. Helyére valószinüleg Láng Viktor, róm. kath. tanító testvéröcscse fog jönni.

Kinevezés. Ö Felsége a király Kunczly Sándor fehérgyarmati kir. aljárásbirót eddigi működési helyére járásbiróvá nevezte ki.

Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Melegh Károly tanítót a kömörői anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé teljes hatáskörrel kinevezte.

Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminiszter Ma- jos Károly nyug. anyakönyvi felügyelőt Szatmár- megyének a nemzeti ellenállás alatt helyettesített alispánját a székesfővárosi adófelügyelőség- hez végleges minőségben pénzügyi tanácsosnak nevezte ki.

Gyászhir. Részvéttel vettük s_ közöljük a következő gyászjelentést: Aranyidkai ifj. Svai- czer Gábor sneje Balogh Mária és kisleányok: Magda; aranyidkai Svaiczer Alexandrine és férje mándi Mándy Zoltán, gyermekeik : Gizella, Irén és Zoltán; aranyidkai Svaiczer István és neje hatmannszdorfi 'Hadfaludy Ilona, gyermekeik : Béla és Alexandrine; aranyidkai Svaiczer Boriska férje csiktapolczai Lázár Miklós és édesanyja ; özv. Svaiczer Aladárné; aranyidkai Svaiczer László és édes anyja: Svaiczer Miklósné és az összes rokonság nevében fájdalomteljesen jelentik, hogy szeretett nagybátyjuk : aranyidkai id. Svaiczer Gábor 1848—49. honvédkapitány és nyugalmazott magy. kir. honvéd- huszárezredes, életének 78-ik évében folyó évi julius hó 25-én, d. e. 9 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunyt temetése julius hó 27-én délután 2 órakor volt a gyászháznál, Aranyosmegyesen, a róm. kath. egyház szertartása szerint igen nagy részvét mellett. A megboldogult Nagybányán született. 16 éves korában őt is elhívta ama hires szózat. A szabadságharcot végig küzdötte. Később besorozták a hadseregbe, hol 38 évig szolgált. A vármegye gazdasági ügyeiben is tevékenykedett. Áldás emlékére!

Zászlóavatás. A Rákóczi zászló ünnepélyes felavatása augusztus hó 18-án okvetlenül meglesz tartva. A meghívók a napokban szét lesznek küldve. Az ünnepély programmja a következő: 18-án reggel 8 órakor ünnepélyesen fogadjuk dr Papp Zoltán, orsz. képviselő, ünnepi szónokot s a vele érkező vendégeket. Délelőtt 9 órakor gyülekezés a Korona-szálló dísztermében, hol a zászlóanyát a rendező bizottság elnöke, Nagy Bertalan, kir. közjegyző vezetése alatt a koszorús-leányok s a vőfélyek ünnepélyesen fogadj .k. 10 órakor istentiszteletre felvonulás a róm. kath. templomba. Istentisztelet után a Kos- suth-téren felállított díszsátorban következik a zászló felavatása. _ Ennek részletei a következők : 1. Hymnus. Énekli a közönség. 2. Ünnepi beszéd. Tarlja dr Papp Zoltán, országgyűlési képviselő. 3. A zászló felavatása a zászlóanya által. 4. A zászló megáldása a róm. kath., az ev. ref. és az izr. lelkészek által. 5. Mándy Giziké ur- leány a zászlóra tűzi a kassai temetésről hozott szalagot. 6 Nagy Mariska urlány megkoszorúzza a zászlót. 7. n zászlóanya Isten nevében beveri az első szeget. 8. Szegbeverések. 9. A bizottság elnöke a zászlót megőrzés végett átadja a községi bírónak. 10. Bárány Béla, községi biró a zászlót átveszi. 11. Szózat. Énekli a közönség. Este 8 órakor a Korona-szálló dísztermében hangversenynyel egybekötött táncvigalom. A hangverseny műsora: 1. Férfi négyes. Kurucnóták. Énekli: Fábián István, Láng Viktor, Jobbágy Sándor és Stauder János. 2. »Rákóczi-zászlója«, melodráma. Irta dr Prónay Antal Szavalja Boyt- hor Anna k. a., zongorán kiséri Gerber Irén k. a. 3. Magyar nóták Férfi négyes. 4. Kurucz-nóták Zongorán előadja Gerber Irén k. a. Belépti dij