Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-01 / 1. szám
1. szám. (2) 1907. január 2. Mily nagy külömbség például az, hogy csupán az ember képes tapasztalatokat gyűjteni és azokat úgy alkalmazni, hogy mély befolyást gyakorolhassanak úgy külső, mint belső életének összes alakulására ; csak ő képes arra, hogy nem annyira testi, mint inkább szellemi ereje által tegye magát a föld urává; ellenben az állat legfeljebb oly tapasztalatokat szerez, melynél fogva megtanul ugyan egy és más veszélyt kikerülni, de soha sem mehet annyira, hogy tapasztalatainak egybevetése következtében az ösztön korlátain áttörjön és elődeinek képességét és ügyességét hasznára fordítsa, vagy éppen túlhaladja. Továbbá, mig az állat csak igen tökéletlen eszközökkel bir arra, hogy belvilágáról némi jelt adjon, s legfeljebb arra képes, hogy általános mintlétéről legyen képzete : addig az embert a polgárosodás minden fokán arra látjuk törekedni, hogy azokról a mozgalmakról, melyek belvilágában történtek, a legérlhetőbb módon adhasson nyilatkozatot. Igaz, egyedül csak az embernek van beszélőképessége, csak ő van arra teremtve, hogy gondolatait, érzelmeit és akaratát másokkal is közölhesse, közölni kénytelen legyen. S éppen ez már az, ami az embert társas életre, tehát oly életre utalja, melyben az egyedi létezés kilép az elszigeteltségből, hogy használjon és hasznot élvezzen, s hogy boldogítson és boldoguljon, mig az állat a legnagyobb nyájban, állattársaságában is oly egyedül él, mintha pusztán maga volna széles e világon. Az emberi szelleméletnek ez alapvonása az, mely az emberi nemnek főleg szellemi egységes voltát megállapítja. így megállapítván az emberi nem .egységes voltát: az embertörzsek különben oly lényeges testi külömbözőségei csak alárendelt jelentőségüknek fognak előttünk látszani, s nem lesz pedig nehéz főleg akkor, ha megismerjük azokat az okokat, melyek az ember egész testiségére változtató és határozó befolyást gyakorolnak. Ilyenek: az éghajlati viszonyok, továbbá a kü-- lönböző táplálkozási és életmód, aztán a magasabb vagy csekélyebb műveltség, s végre az esetleges, többé vagy kevésbé öröklött eltérések, kivételességek. Az üzleti elv tisztessége. A fővárosban az utóbbi időben több Ízben megtörtént, hogy kereskedők durván bántak vevőikkel, sőt néha tettlegességekre is ragadtatták magukat velük szemben. Jól tudjuk, hogy mennyi türelem kell ahhoz, hogy az üzletbe betoppanó legkiilömbféle emberek kívánságait, sokszor szeszélyeit nyugodtan viselhesse a kereskedő. Jól tudjuk, hogy a mai üzletember ezer meg ezerféle bajjal küzd, hogy a sima ábrázat nem ritkán kínzó gondoktól gyötört agyat takar: még se hallgathatjuk el, hogy a vevőivel durván bánó kereskedő nemcsak igazságtalan, hanem egyúttal önmagának is nagy kárt okoz. Durvasága csakhamar kitudódik és ha nem is szellőztetik az újságokban, ami pedig megszokott esni, azért az titok nem marad. Nagyon természetesen a közönség azután kerüli az ilyen kereskedőt, aki hiába hivatkozik igazára, hiába S 2INÉRVÁRALJ A tagadja eljárását, sőt hiába ad jó árut olcsó áron is: üzlete mind inkább hanyatlik és gondjai szaporodnak. — Mert a közönség legnagyobb részét megvesztegeti a finom udvariasság és, ha rendesen tudatlanul is, szívesebben fizet többet az áruért ott, ahol előzékeny viseletét tanúsítanak vele szemben. Ezekből kitűnik, mily múlhatatlan kelléke az üzletembernek az udvariasság, melyről megfeledkeznie sohasem szabad, még akkor sem, ha kellemetlen vevővel van dolga. Az udvariasság számtalan változásaival biró skálájának oly sokféle a hangja, hogy elég módja áll rendelkezésére a kereskedőnek, a melylyel a kelletlen látogatót távol tarthatja, hogy nem szükséges a mindkét félre annyira ártalmas durvasághoz, gorombasághoz folyamodnia. Az üzletembernek legfőbb érdeke, hogy sohase akarja vevőjével szemben igazát érvényesíteni. Jogait mindenkor érvényesítheti, megkárosítástól is mindenkor megóvhatja magát, a nélkül, hogy vevőjének be kelljen bizonyítania, mennyire van neki igaza, s nem a vevőnek. Apró engedményekkel, vag}T ha ezeket nyújtania nem áll tehetségében, kisebb szívességekkel, minők egyike például a vásárolt czikkek házhoz való küldése, kedveskedik a vevőnek, akivel ez által szívélyes viszonyt létesít, aminek hasznát csak maga a kereskedő látja. A Budapesten történt kellemetlenségek főoka az volt, hogy az üzlettulajdonos vonakodott a nála vásárolt árukat kicserélni. Ez az eljárás nagyon indokolt lehet, mert bizony nem nehéz megérteni, hogy a kereskedő nem egyhamar talál vevőt olyan blúzra melyet már egy nő testéhez alakították át és amelyet ez a nő már egyszer viselt vagy nem adhatja el újból azt a sárcipőt, melyet vevője már az utca sarával elronditolt. Igaza azonban ennek a kereskedőnek még sincs, különösen pedig akkor nincs, ha gorombáskodik a vevővel vagy pláne tettleg megsérti. Nemcsak azért nincs, mert a törvény megbünteti ezért, de mert emberi szen- ponlból sem lehet eljárását helyeselni. A tisztességes kereskedő első sorban is gondosan ügyel arra. hogy vevőjének olyan cikkeket adjon el, melylyel az meg van elégedve és a cikk ; minőségénél fogva meg is lehet elégedve. De j számolnia kell azzal is, hogy a vevő utólag | megbánja vásárlását. Azért ki kell nyilatkoztatnia, hogy a cikket kicserélni vagy ki nem cserélheti. Különösen helyen való ez a készen ela- j dott blúznál, ha mindjárt testhez lett alakítva. I Ha előre kijelenti, hogy az átalakítás után nem 1 cserélheti ki a blúzt, a vevő bizonyára nem áll elő ezzel a kívánsággal. Krónika a hétről. (Politikai nyilatkozatok. — Gróf Zichy Jenő meghalt. — Halálra Ítélték Nebogatov tengernagyot. —Wölfling Lipót válik. — Lord Rotschild eljegyzése egy bihar- megyei nagybirtokos leányával. — Dr. Takács Zoltán szabadulása.) A karácsonyi ünnepek alkalmából megjelent politikai nyilatkozatok közül különösen kettő bir nagyobb fontossággal Az egyiket, Kossuth Kerenc kereskedelmi miniszter, az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt elnöke, öcscseivel s elváglatolt. Önök pedig kövessenek, mordult fel az öreg, s lassan léptetett le a domb oldalon. * Megeredt a ködös szitáló eső s Andorás Balázs leszállva lováról, kantárszáron vezette a sikamlós utón. Gondolatokba merülve haladt előre. Ki tudja ki jutott eszébe? Ősrégi nemesi kúriában élő s három fiáért imádkozó édes anyja-e, vagy a papi lakban érte epekedő fehér rózsa szólna? Az eltévedt golyók mind sűrűbben jelentkeznek, tudomására adva, hogy közeledik a lüzvonal. A kapaszkodó véget ért s a fiatal hadnagy megpillantja a Sztrigy partját. Megszorította lova hevederét, a tábornok levelét csákójához liizi s a nyeregbe pattan. Ismét katona. Az álmodozásnak vége, itt a tett ideje. Fütyörészve, könnyelműen ugrat a jéghideg vízbe. A nemes paripa erőteljesen szeli a szennyes hullámokat s csakhamar a viz közepén van. Legfőbb idején. A parton megjelent egy marlalócz-csapat s mordályait óriási lárma és szitkozódás közölt sütögeti Andorás hadnagyra. Az hátra sem néz. Fütyörész tovább. Ismeri már embereit. A parton levő oláh mar- talócok egymást biztatják. De csak ennél maradnak. Ugyan melyiknek lenne kedve egy megáradt folyó közepén székely huszárral ökölre menni. A ló partot ért. Megrázta magát s vidám nyerítéssel adja tudtára kedves gazdájának, hogy nem történt semmi baj. Mehetünk tovább. Az ifjú leszáll. Megcsutakolja hű pajtását, megcsókolja hófehér homlokát s most Isten s a haza nevében előre ! Már látszik Cec tábora. Bem gúnyos megjegyzése korai volt. Székelyeket v'ezetelt. Hatszázat. De hatezer császári sorkatona s oláh lázadó fogta körül. A székely nehezen melegedik bele a verekedésbe. De ha már tüzbe jött, jajj annak, aki elébe kerül. S most tűzben voltak. Golyója már egynek sem volt s törött pnskaagvak, megcsorbult szuronyok mutatták, hogy nehéz napjuk volt nekik is, de meg ellenfelüknek is. Balázs hadnagy az ember gyűrű széléhez ért. Nem figyelt rá senki. Ilyen vakmerőséget még székely huszártól sem tételeztek fel osztrák atyánkfiái. Körülnézett. Bajla! A nemes paripa nagyot szökött az éles sarkantyútól, felágaskodott, s őrült rohanással vágott neki az ostromlóknak. A gyűrű rémülten engedett s Andorás már jól közöttük száguldott, mire észre tértek. Kasza, fejszecsapá- soklól vert szikrát a nehéz lovassági kard, s a sebzett ló öt-liz belekapaszkodó oláhot vonszol maga után. Csak előre! Cec táborában észre vették a különös zsongást. Fel-fel villant az acél penge, majd ismét eltűnt. Kitaláltak mindent. Küldönc jön Bemtől! Veszélyben van! ! Mentsük meg!!! S az elcsigázott, kifáradt vitézek uj erőre kaptak. Hogyne ! A halál torkában van Bem apó küldöttje. Mereven nyújtózkodnak előre az ecél születte a nagy port felvert bizalmas körlevele tárgyában elhangzott különféle véleményekre adja meg a választ A másik Wekerle Sándor miniszterelnöké, aki a pártközi helyzetről szól a választói jog reformjával kapcsolatosan. Az ország társadalmának egy érdekes, tipikus alakja hunyta le kedden örökre, messze az annyira szeretett magyar földtől, Meránban ahova üdülést és nyugalmat ment keresni. Zichy Jenő gróf nincs többé. Életének maradandó emléket állított azzal a soha nem lankadó lelkesedésével és buzgalmával, melylyel a magyaripar fejlesztésének nagy nemzeti ügyét szolgálta. Holttestét hazaszállítják és a fejérmegyei csatádi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Nagy feltűnést kelt Európaszerte, hogy a pétervári had törvényszék, amely Rosdesztvensz- kit és társait felmentette, Nebogatov tengernagyra kimondotta a halálos Ítéletet. Azonkívül még három hajóparancsnokol is halálra ítéltek. A szenzáción alig változtatott valamit, hogy a halálos ítéletek alig fognak végrehajtatni, hanem tiz évig terjedő várfogságra fognak cári kegyelem utján átváltoztatni. Az a szivbeli frigy, mely Wölfling Lipót, az egykori Lipót Ferdinánd főherceg és Ada- movits Vilma között évekkel ezelőtt szövődött, a végéhez ért. Wölfling Lipót ugyanis válni készül azért, mert nem tudja neje életmódját megszokni. Mindent elkövetett, hogy neje műveltségi színvonalát emelje, de törekvése teljesen sikertelen maradt és lassankint annyira elhidegült iránta, hogy most már a válás útjára tér. Egészen szűk körben rendkívül szenzációs eljegyzés történt Nagyváradon, amennyiben lord Rotschildnak, a londoni Rotschild-ház főnökének fia, eljegyezte egy biharmegyei nagybirtokosnak, lovag Werthemstein Alfrédnak Róza leányát, aki nevezettnek harmadik leánya és úgy szépségénél, mint rendkívüli műveltségénél fogva Biharmegye előkelő társadalmában előnyösen ismert. Dr. Takács Zoltán, másfél évtizeddel ezelőtt a budapesti egyetemi ifjúság bálványozott vezére, néhány hét múlva kiszabadul a szegedi csillagbörtönből, ahol már több mint négy esztendeje ül pénzhamisítás miatt. Takács dr. megfelelő pénzösszeget kapott a nagybátyjától, hogy szabadulása után, kívánsága szerint, Amerikába vándorolhasson. HÍREK. A hátralékok befizetését és az előfizetések megujitását tisztelettel kérjük. Kedves olvasóinknak és munkatársainknak boldog újévet kivánunk. Lapunk jelen száma a közbejött ünnep miatt késett. Elnökválasztás. A szatmári Ieszámitóló-bank és takarékegylet elnökül dr. Falussy Árpád fz- ispánt választotta meg. Az igazgatóság kiküldöttjei dr. Frieder Adolf igazgatóval élükön december 19-én kérték fel a főispánt e tisztség elfogadására, aki azt el is vállalta. ronyok s az a busz székely ifjú utat akar törni magának. Tör is. Fele elesett! Másik fele megsebesült, de Andorás Balázst kiragadták üldözői közül. Ölben vitték ezredesükhöz; a nemes bajtárs, a hű paripa a küzdő téren maradt. Egy vasas németet marcangolt halál küzdelmében. Lovát már előbb kirúgta alóla. A hadnagy mereven szalutált. Átadta a levelet s bajtársai karjaiba hanyatlott. Cec idegesen tépte tel a sürgönyt. — Fiuk! Bem apánk mindjárt itt lesz! Tudjátok, nem szereli, ha az ő székely fiai hátrálnak. Ne keserítsük hát meg. — Előre! kiáltá a fellelkesült csapat. Egy félórai öldöklő harc után Cec honvédéi kezet szorítottak Bem huszárjaival, a tábornok az ezredessel. Az ostromló ellenség pedig keresztet hányva menekült a fenyves erdők felé. Odavaló ott nem volt sem honvéd, sem huszár, csak védetlen nők és gyermekek ... Gábor Áron ágyúja utolsót dördült a csata- sikon. Szomorú volt a bugása. Az elhunyt hősöknek szólt a megtiszteltetés S egy hadnagyi köpenybe burkott hulla felett két testvér esküdött örök hűséget a hazának s ezek szemei szárazak voltak s egy öreg, ősz ember saját melléről letépett vitézségi érdemkeresztet tűzött fel a véres allilára s ő zokogott. Ott a székely havasok alján egy öreg asz- szony imádkozik három fiáért s egy halovány leányka várja, várja az ő deli, ifiju jegyesét. Bartók Antal.
