Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-29 / 22. szám
(2) 1906. Május 29. 22. szám Még olyan is van, aki mandátuma óta még a községházánál sem volt, holott a hivatás oly egyszerű, oly sablonos, hogy csak egy »igen« t vagy »nern«-et kell a többség, de mindig a többség mellett megereszteni és a tisztségnek elég van téve. Láttuk képviselőink tevékenységét a közelmúltban a járda létesítése alkalmával és — sajnos. — most tapasztaljuk részvételének lankadását egy hasonló üdvös intézménynél. Járdáról most már ne is beszéljünk, ne is merjünk felőle elmélkedni*), de legalább egy kis világosságot adj Isten mi nekünk, hogy mi is elmondhassuk az igét: És látván az Örökkévaló, hogy jó a világosság, áldá azt a napot, a melyen teremté. Ébredj fel a sötétségből Szinérváralja népe! A miniszter megsemmisítette a képviselőtestületnek a járdára vonatkozó határozatát. Szerk. A gyermekvédelemről. — Irta: Kincs József. — Korunk a szociális feladatok megvalósításának küszöbén áll. Általános az óhaj, hogy hatoljunk le a »nép« alsó rétegeibe s onnan kiindulva kezdjük meg azon reform-munkát, melytől a társadalmi élet uj alapokra fektetése várható. Mivel az emberi rendeltetés főcélja az, hogy minden utánunk következő nemzedék jobb, tökéletesebb legyen az előbbinél, már ez egy tétel megmagyarázza miért szükséges a gyermek- védelem kérdésével foglalkozni. A mienk csak a jelen ; a jövő gyermekeinké, kiket a jövő nagy feladatainak megoldhatására elő kell készítenünk. Ezúttal azonban nem csupán e szempontból szükséges e tárgygval foglalkoznunk. Időszerűvé, sőt égetővé teszi a cim felvetését azon elszomorító tapasztalat, azon eléggé nem sajnálható eredmény, hogy a gyermek-világ számbelileg is, erkölcsileg is pusztul és vész számbelileg fogy, mert a statistika nagyon is érthetően tárja elénk, hogy a gyermekek halálozási arányszáma igen magas; erkölcsileg pedig oly sok, kivált nagyobb városokban az elzüllött és lejtőn álló gyermek száma, hogy erre csak nyomasztó érzéssel lehet gondolni. így pl. Budapesten az elmúlt évben 950 oly gyermek követett el büntetendő cselekményt, ki alul volt a 16-ik éven s kik ezért bíróság elé állíttatlak; lopásért 780, csalásért 31, testi sértésért 3ő, pénzhamisításért 6 gyermek lelt megbüntetve. Hány lehetett ezeken kívül, kiket nem ért utói az igazságszolgáltatás keze s mily óriási szám jönne össze, ha az egész ország ide vonatkozó statisztikája előttünk állana ? A baj tehát meg van — az bizonyos. Hogy gyógyítani égetően sürgős, az is bizonyos. — Hogy ezt lehessük: 1. Kutatnunk kell a hanyatlás okait s 2. Gondoskodnunk szükség ellen-szerekről. I. a) A gyermekek anyagi, fizikai és erkölcsi hanyatlásának egyik oka a megélhetési viszonyok me< nehezedésében rejlik. A korai gyermekhalálozás és eküllöttség nagyobbára szegény s jobbára napszá nos emberek családjából szedi És úgy ki sergett, úgy jajgatott az a pár húr, mintha csak egy égő szív mély bánata, őrjöngő szerelme volna benne; az volt: azé a cigányé . , . Már reggeledet!, de az a cigány csak húzta tovább, tovább. Odalámaszkodolt a sárguló levelű akáchoz, mely az ablak alatt állott. Kiváncsi tömeg verődött össze; mit törődött az velük. A pajkos gyerekek a ruháját is megrán- cigállák: -Hé ácsi, elszakadt a húrod! mit bánta ő, csak húzta, húzta keservesen. Aztán rendőrök jöttek, karon fogták s vitték. Hátra nézett, azt az ablakot leste. Ott állt mögötte a függöny előtt a fekete asszony mint egy szobor. Lelkére az eset, mint egy dermesztő lehellet, hatott; már sírni sem tudott, csak kibámult a függönynek egy kis résén az utcára, nézte, nézte, hogy mint csillognak a sárguló leveleken az őszi harmatcseppek. Aztán a toilette asztalhoz ment, gépiesen leült, fejét tenyerébe hajtá s bámult tágra nyílt szemekkel. Fásult volt a lelke, vagy tán nem is volt már lelke; a bánat, szenvedés, boldogtalanság ölte meg. Idegesen turkált, forgatott rózsás ujjaival a tegnapi lapokban. Még nem olvasta át. Belepillantott, tán nem is olvasta csak nézte. Szemébe ötlött: »Tegnap temették el nagy részvét mellett J . . . . t, akit a kedvese lelőtt.« Megrázkodolt s végigvágódolt a szőnyegen, a cselédség locsolta fel. Szegéuy asszony még most is szerette azt az embert. A város utcáin egy kopott cigány őgyeleg, csak úgy hívják: a bolond. A fekete asszonyt nem látta olt többé soha senki. ’ Tóth Lujus, SZINÉRVÁRALJA áldozatát. Nemcsak a családapa, hanem az anya is fárasztó munkában és házon kívül tölti idejét s az anyagi gondok következtében csaknem lehetetlen, hogy gyermekük egészségének s erkölcsi életének fejlesztésére kiváló figyelmet fordítsanak. Igen sok fővárosi és nagyohbvárosi gyermek van, ki szülei távollétében, gyakran azok tudta nélkül, délelőtt koldul vagy lop s délután az igy és az iskola-időben szerzett pénzt elmulatja ? b) Másik ok a családi nevelés fogyatékossága. Műveletlen szülők gyermekeik helyes nevelését vezetni kevésbbé képesek s nemcsak minden nevelési feladatot az iskolára kívánnak hárítani, hanem sokszor az iskolai nevelés kedvező hatását is részben (kedvezőtlenül) hátrányosan ellensúlyozzák, részben épen hatástalanná teszik jelzett értetlenségüknél fogva. c) További ok a gyermekvédelmi törvények hiányos végrehajtása. Sok gyermek (élet) volna megmenthető az életnek épugy, mint az egészséges társadalomnak, ha végrehajtatnának azon üdvös törvények, melyek a szülei, gyámi, gazdái kötelezettségükről megfeledkező egyének kitalálását és rendszabályozását irányítják. Van törvényünk a gyermekek beoltásának, óvodába, iskolába járásának elrendeléséről, betegségek bejelentéséről, az elhagyott gyermekek védelméről; a korcsmázás. koldulás eltiltásáról, iparos- lanoncok megkiméiéséről, gyermek-cseléd iskoláztatásáról, csak alkalmazni kellene minden oly esetben teljes szigorral, midőn egy-egv gyermek testi vagy lelki éleiének megmentéséről van szó, illetve erre kilátás, vagy remény mutatkozik. Ezek előrebocsátása után lássuk a gyermek védelem eszközeit; ezek közül különösen azokat, melyek minket, tanítókat közelebbről érintenek. II. A gyermekvédelem eszközei. A) Közvetlen érintkezés a szülőkkel. A néptanítói feladat magasztos de óriási nehézsége, e cim elfogadásával uj tért, uj világot nyit a jövő feladatainak megvalósítására s könnyebbé teszi úgy a szülei ház, mint az iskola munkáját. A gyermekvédelem szempontjából ugyanis nem lehet egészen bevárni, mig a tanítandó alany átgyúrás végett a tanító kezei közé kerül. Ki kelt szállnia a munkáscsaládok hajlékaiba, fel kell keresnie a cseléd-lakásokat s megmenteni, ami mgmenlhelő. Sajnos, még mindig sok oly szüle van, ki az egészség-, óvoda-, iskolaügy összes követelményeit az utcán hangzó dobszói ból ismeri el magára nézve is kötelezőnek. S van sok oly szüle, ki néhány nyájas, biztató szó után eddigi közönyét levetné s helyes útra térni kész. Kapcsolatban van ezzel a szülői értekezletek tartása. Nem ok nélkül vette a nevelési alapokra fektetett tanítási módszer programmjába a szülői értekezletek tartását. Ez összejövetelek igen fontosak és becsesek lehetnek a szülőkre nézve is, a tanítókra nézve is. A szülők sok tanulságot szűrhetnek le az ismeretes esetekből anélkül, hogy érzékenységük sértetnék; mert bizonyára a nevelési félszegségek felsorolásánál nevek nem emlitletnek s mig a tanító, mondjuk: Péternek beszél, Pál is érthet róla. Viszont a tanító sokkal gyorsabban megismerkedik a kikérdezések nyomán úgy egy-egy gyermek, mint egész tömegek általános hibáival a közvetlen és való életből vett példákból, mintha azokat egyenkint és alkalomszerüleg veszi észre ; minélfogva a megfelelő ellenszerekről hamarabb és igy sikeresebben gondoskodhatik. B) A gyermekvédelmi törvények következetes végrehajtása. Ezek közül nekünk tanítóknak elsősorban az iskoláztatásra vonatkozókat van érdekünkben legmelegebben megvalósíttatni a többiek vagy ez után következnek, vagy pedig azok végrehajtását a megmozdult társadalom s a közérdek amúgy is hathatósan követeli. C) A nép alsóbb rétegeinek alkalmas módon kioktatása a közegészségügy s köztisztaság elemeire, D) Szociális irányú törvényeink népszerű ismertetése. E két utóbbi tétel szintén hozzájárul a gyermekvédelem kérdéséhez s ha fáradságot leküzdve, ezek ismertetését célunkul kitűzzük és meg is valósítjuk, több gyermek megmenthető lesz. Ha a nyomorgó szegény szülék tudatában lesznek annak, hogy vannak szerelet- házak, gvermek-menhelyek, javitó-házak, ingyenes gyermek-kórházak, habár még kevés számban is: bizonyára megragadják az alkalmat végső szükség esetén ezek igénybevételére. E) A gyermekek lélektani alapon való megfigyelése s az ehhez alkalmazott nevelési és oktatási eljárás. E cim nem tartozik szorosan az értekezés keretébe ; mivel azonban lélektani alapokra fektetett nevelés-módszertani eljárás állal a munka a tanulók részére is könnyebb, kedvezőbb leend, nehány szót erről is célszerű lesz szólani. a) A felvételkor a szülők, nevelők utján beható ismeret szerzendő a gyermekek lelki és testi sajátságairól. b) Ismernünk szükséges minden egyes gyermek jó tulajdonságait, a milyenek lehetnek : a bizalom, a vonzalom, a részvét, a segíteni akarás, az adakozási kedv, őszinteség, szégyen, önérzet, a mások véleményére adás, barátság, szeretet slb. Tisztában kell lennünk a gyermek rossz tulajdonságaival, mint a milyenek : a türelmetlenség, a harag, az irigység, méreg, düh, kegyetlenség, féltékenység, az árul kodás, engedetlenség, hazugság, színlelés, vagy hamisság és illetve mindezekre a hajlandóság. És mivel mint hajlandóság mindezek igen sok gyermekben fölleihetők, főgondunkat fordítsuk arra, hogy ezek valósággá ne alakuljanak át. c) Ide tartozik még az érzelmek nemesilése, melynek előkelő eszközei: a beszéd és értelemgyakorlatok, költemények, zene. d) Önuralomra nevelést a jellem fejlesztése, az akarat irányítása e) A tanító példája s az iskolai közszellem, továbbá a tapintatos fegyelmezés hathatós eszközök a gyermek-nevelésben s közvetve a gyermekvédelemben. F) A gyermek-halandóság nagy százalékának csökkentésére a már megvalósulás küszöbén álló iskolaorvosi intézményen kívül elsőrendű érdek a körorvosi intézménynek oly terjedelemben és módon való kiterjesztése, hogy a szegény néposztály gyermekei részére orvosi segély és gyógyszer gyorsan és olcsón, esetleg teljesen ingyen igénybevehelő legyen. G) A nőnevelés helyes mederbe terelése. E pontnál eljutottunk ez értekezés sarkalatos tételéhez. A nőnevelés kérdése a gyermekvédelem szempontjából hatalmas szerepre van hivatva. Ki védhetné a gyermeket jobban fúvó szellőtől, test-sanyargató nagyobb munkától, elzülléstől, mint az édes anya ? Arról, hogy az anya gyermekét ne szeretné, szó sincsen, azt feltételezni is bűn volna, inkább a nevelés mikéntje ellen van kifogás; a komoly, kitartó munkára, vallásos, erényes életre nevelés sok kívánni valót hagy fenn. A kényelmes könnyű életmódra készítés ürügye alatt fejlődik oly proletár-osztály, melynek tagjaiból a társadalomba kevés hasznos tag kerül ki. A nőnevelés szigorú alapokra fektetése és illetve a régi egyszerű szokásokra visszaállítása felelte kívánatos volna. Az elemi népiskolában következetesen munkára nevelés a gazdasági ismétlő leány s felsőbb leányiskolákban a nevelési, gazdasági háztartási ismeretek gyakorlati s alapos oktatása, a megnövekedőit igények, divatok minden eszközzel leszállítása, az egyszerűség jelszavával indulva harcba, sokkal több boldogságot ígérők volnának a családra és hazára, mint azok a mesterkélt műélvezetek, melyek a nőt elvonják igazi rendeltetésétől: az anyai hivatástól. A leánygyermekeket, mint leendő anyákat alaposabban kellene kiképezni arra, hogy testileg egészséges, erős, az élet küzdelmeiben, nehéz harcaiban erős lélekkel megálló gyermekeket neveljenek a társadalomnak. Ez pedig természetesen. ha ők magok eltanulják és megszokják előbb, hogy az emelkedett lélek az ingadozástól ment jellem tud felül emelkedni az önös testiség felett s a napi élvezetek múló tarkaságainak fölébe helyezendő a gyermekek jövőjének biztosítása. Ez értekezésben csak érinlőleg mutathattam rá a fontosabb teendőkre, mert hiszen részletes tárgyalás gyanánt mindenik címre külön- külön könyvek jelentek meg s fognak megjelenni ezentúl is. Kiki tegye meg, mit tehet s s töltse be azt a hivatást, mit tőle a társadalom elvár. Bármily csekély is az, mit egyes ember végezhet, — a sok csepp végül is tengerré — se téren áldásihozóvá válhalik. Boldog, ki elmondhatja, hogy csak egy gyermeket is megmentett, vagy legalább megmenteni segitelt. Boldog, mert eleget tett azon isteni kérő-szózatnak, melyet az Idvezilő tanított: »Valaki egy gyermeknek gondját felveszi, nekem viseli gondomat.« Viseljük hát gondját szeretettel a gyermekeknek s Isten segítsége és áldása sem fog elmaradni. Krónika a hétről. — Fővárosi levél. — (A függetlenségi párt értekezlete és lakomája. — A király Budapesten. — Az alkotmánypárt uj elnöke. — A parlament megnyitása. — Szent István szobrának leleplezése. — A trónbeszéd. —A józsefvárosi pótválasztás.) A függetlenségi párt helyisége bizony-bizony kicsinek bizonyult, alig tudta befogadni a mintegy 250-re rugó párttagokat. Egy csomó uj ember, megannyi friss tehetség. Az értekezletet Kossuth Ferenc nyitotta meg gyönyörű beszéddel, kinek beszédét igen gyakran szakították meg a fel-felhangzó éljenek. Azután egyhangú-
