Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-03 / 14. szám

(2) 1906.Április 3.

14 szám.

Mi kell mindezek megvalósításához: egy kis akarat, elhatározás Erősen megfogadni, feltenni magunkban — de igazán — hogy: megtartom és megtartatom

Küzdelmes idők ezek.

Csekély vagy fődolgokban egyaránt ki kell mutatnunk igaz magyar voltunkat. Lehet-e ennek szebb külső megnyilvánulása, mint e nemzeti szin viselése ? Hisz minden érzés összponlosul e három- szinben, a mit csak honfi kebel érezni képes. Ez a mi féltve őrzött becsületünk, ez a mi imádságunk, melynek védelmében annyi sok magyar tért már meg Istenéhez. Éhez fűznek a múlt emlékei, a csaták dicsőségei s a szebb jövő reménye.

Itt is a magyar nőkre vár a legszebb kötelesség.

Használják ezt a szint családi otthonukban is.

Ha leeresztett hajokba szalagot fonnak, legyen az a nemzet színe; ha kötőjüket szalaggal díszítik, tehetnek-e ennél szebb ékességet reá? Sőt kézi munká- jokban is emeljék érvényre a nemzeti szint. A női lélek finomsága, Ízlése biztosíték arra, hogy sok más egyéb dolgokban is megkapó harmóniává olvadnak össze e színek, ha a honleánvi érzés vezeti munkájokat. Ha egy mulatságon vagy estélyen fehér ruhában megjelennek, zöld levelen piros virágot tűzzenek keblükre, e virág - a virágnak díszére válik.

Kereskedők, nemzeti szinü kerettel lássák el kirakataikat, avagy azokban ügyesen összeválogatott dolgokból kihozhatják e színeket.

De igen hosszúra nyúlna azt felsorolni mind, mi minden szépet, jót, szemnek tetszetőst lehetne alkotni, miben a nemzeti szin érvényesülne.

Bármely dologban: legyen az művész alkotása, ipar terméke, vagy akár mi más; ha abban a legcsekélyebb magyar motívum észlelh elő, kétszeres hatással van reánk s öröm fogja el sziveinket.

Különösen most, e szomorú időkben, kétszeresen kell kimutatnunk összetarto- zandóságunkat a külső megnyilvánulásokban is.

Erősenhiszenyhogymi sem maradunk hátra a hazaszeretetben, tettekkel is igazolva azt.

Mert valami szent és ihletteljes van abban, ha valaki kezét szivére tevén, nyugodtan mondhatja: hazám bajaidban hű fiad valék s meg nem tagadtalak!

Losonczy Gvuln.

Biró uram nagyra vélte a megtiszteltetést és a kitűzött időben már ott találjuk őt a gróf dolgozó szobájában.

— Azért hivattam bíró uramat szólt a gróf, miközben példával járt elől a leölésben. — mondom, azért hivattam, lenne szives engem felvilágosítani arról, mi okból harangoznak mindig ebben a községben ?

Biró "uram jó magyar szokás szerint megvakarta a füle tövét, a fejét kifelé mozgatta, az inge nyakából a torkán köszörült vagy kettőt, s azt felelte nagy flegmatice :

— Hát méltóságos uram, csak azért harangoznak mindig, mert mindenkoron van halottunk : nagy itt a halálozás, szörnyen nagy, különösen a gyermekek hullanak mint a légy őszszel. Szedte-velte porontyai még este enne. ha volna mit és reggel már az angyalok seregivel früstököl — mindennap elpatkol egy, kettő — néha három is.

— Hisz itt akkor az éhség pusziit — szólt a gróf mintegy önmagához beszélve és én erről eddig semmit sem tudtam. Segítve lesz a bajon biró uram, amennyiben tőlem telik. Legyen szives még ma kidoboltatni a községben, hogy magtáram, kamarám sőt erszényem is a mai naptól a falu szűkölködő lakosainak rendelkezésére áll. Ispánomnak utasítást adok még ez órában, hogy a falu szegényei között haladéktalanul élelmiszereket osztasson szét.

Biró uram könyezve köszönte meg a jóságot, az arca csak úgy sugárzott a boldogságtól: hirt visz az éhezőknek, lesz mit ennetek !

Községi közmunka.

ii.

A mint a prózát u verstől külsőleg egyszerűen ugv különböztetjük meg, hogyha egyformák a sorok, akkor próza, ha pedig egyik hosszabb, másik rövidebb, akkor vers ugv külsőleg a nagyközséget a kis községtől azáltal különböztethetjük meg, hogy ha a község maga tart jegyzőt, akkor nagy község, ha pedig más községgel szövetkezve, akkor kis község.

Valójában pedig ezek a megkülönböztetések nem helyesek, mert az álmoskönyvben szintén úgy helyezkednek el a sorok, hogy egyik hosszabb, másik rövidebb és azért az álmoskönyvről még sem mondhatjuk, hogy vers. Valamely községnek, magában véve azon körülmény, hogy külön jegyzőt tart, még nem adja meg a nagyközség jelleget. A nagyközségi jelleg a község szervezetében mutatkozik. Így pl. a képviselőtestületi tagok száma, az elöljáróság, a községi bíróság stb. más a kis községben és más a nagy községben. Kis községben a biró egyszersmind pénztáros, végrehajtó, kézbesítő stb. és végül a közmunka vezetője.

Nagy községben — a hol rend van — külön végrehajtó, pénztáros, kézbesítő és többek közt külön ember van a közmunka vezetésére. Ezt kétféle képen oldják meg a nagyközségek Vagyonosabb községek minden ressortra képesítéssel biró embert alkalmaznak, szegényebb nagyközségekben pedig egy-egy tanácsbeli (esküdt) látja el ezeket.

Szinérváralja. miután nem tartozik a gazdag nagyközségek közé, az utóbbi módot használhatná. Szóval konklúziónk az, hogy egy tanácsbeli vegye át a közmunka vezetését, kinek kötelessége volna minden idejét és munkálkodását a közutaknak szentelni.

Az Adám korabeli rendszert pedig t. i„ hogy egy napi közmunka fejében egy állandó számit prizmát kell kihordani, felejtsük el. A törvény nem prizmákat ir elő, hanem napokat. Meglehetne próbálkozni ilyen rendszerrel. Az elöljáróság előterjeszti a képviselő-testületnek, hogy a f. évbe X ut lesz megmunkálva. Megnézi jól az utat és annak környékét, hátha ennek közelében véletlenül kőbánya van. melynek köve az ut kavicsolására alkalmas. A kőbányát a képviselőtestület beleegyezésével megszerzi. A kézi napszámosok egy része a kőfejtésre és törésre használtatnék fel. az igás napszámosok pedig a kő kihordására és annyi prizmát volna köteles kihordani, a mennyit arról a helyről lehet egy napon kihordani. Ha pedig a Szamos közelebb, ennek kőkincseit kell kihasználni. Mindent okkal, móddal, előre megfontolva és tervezve. Ezek volnának nagyjában a szempontok, melyek a közmunka felhasználásánál irányul szolgálhatnának.

Vannak nagyközségek, a hol pl. a rendőrtanácsos olyan munkát fejt ki, mint bármely rendezett tanácsú városnak rendőrkapitánya. De nem is kell messzire mennünk, vegyük csak például nálunk a közs. bíráskodást, milyen szépen végzi az albiró, ép olyan jól felelne meg a maga helyén egv tanácsbeli (esküdt) a közmunka vezetésével.

Es minden hibának egy az oka. nincs egy rendes szervezési szabályrendelet. (Idővel egy kis mintával szolgálunk)

S Z I NÉRVÁRAL J_A

_______

A gróf a leánya szavaira gondolt: oka van ennek, nagy oka — bizony nagyobb ok már nem is lehetett volna.

Negyedóra múlva egy lovász nyargalt az állomás felé, sürgönyt vitt a kastélyból. Nagyon kellett vele sietni, úgy parancsolták.

Harmadnap ütött, kopott falusi szekér állott meg a kastély udvarán. Az egyetemről jött meg a fiatal doktor, kit a gróf sürgős kérésére küldtek le Pestről.

Ilyen hamar nem várták a jöttét, hanem azért nagyon örültek neki.

Ettől a naptól kezdve aztán midig ritkábban harangoztak Galamboson.

Előbb három, négy napban egyszer, aztán hetenként, végre egy hónap is elmulíott anélkül, hogy halottnak szólott volna a kis harang

Hanem vasár- és ünnepnapon aztán mikor az egyszerű falusi paraszlnép a láda fenekére pakolgalott ünneplőben, csoportosan tódul az isten házába, hogy megköszönje a mennyeinek azt, amit a földi ur által juttatott a számukra, oh akkor zúgott, kongott a kis harang — olyan háládatos, olyan vidám hangon, hogy a mennyei meg a földi ur is gyönyörűséget találhatott benne.

A szép Magda is nagy átalakuláson ment keresztül. Hatalmas, de finom formájú erős lelkű falusi leány lett belőle. Az arcáról csak úgy sugárzott a jókedv s szemeiből az ellitkol- hatatlan boldogság ragyogott.

A tavasz ilyen helyzetet talált Galamboson. Csoda-e, ha ő is ki akart tenni magáért ? IllaA bor kezeléséről.

(Folytatás.)

Ha boraink kezeléséről részletesen akarnék szólani, akkor a szüretelésnél kellene cikkemet kezdeni s nagyon hosszadalmas lenne az és célhoz nem vezetne, mert szüretelni nálunk még nem lehet bizonyos és helyes egyformasággal, mert vidékünk termelői csekély kivétellel nem pince-gazdászat folytatása céljából termelik a mustot, de igenis azért, hogy a mustot már szüretkor, de legalább is szüret után hamar eladhassák. Aki pedig borát eladni nem tudja, edények és helyiség hiánya miatt nem hogy kezelhetné, de türelmetlenül várja az alkalmat, hogy túladhasson borain. Ez a körülmény okozta aztán, hogy az óbort illő áron értékesíteni nem tudjuk, mit még az is nagyban előmozdít, hogy a homoki szőlők bőven teremnek, munkáltatásuk jóval kevesebbe kerül s boraikat alantabb árakon kínálhatják a vevőknek.

Azoknak azonban, kik edény és helyiség bővében vannak s idejük is engedi, figyelmökbe ajánlom, hogy a szüretet hamarosan elvégezni síelők boránál zamatosabb és korábban megtisztuló bort állíthatnak elő, ha termésüket megdarálva, zúzva, legalább egy, még jobb, ha két napig kádban tartják, a cefrét többször lecsö- möszölik s azután kezdenek leszűrése és kisaj- tolásához. Nemcsak zamatosabb az ily cefre mustja, de lédusabb is. Erről meggyőződhetünk akkor is, ha háziasszonyaink ribizkéjök, vagy málnájokat aznap facsarják ki, alig kapnak valamicskét, mig ha azt összezúzva másodnap facsarják ki, jóval több lé jön ki a bogyókból. Hasonlókép tapasztaljuk az iiló és zamatos szagos részek kivonódását, ha narancshéjra szeszt öntünk s arról a szeszt egy nap múltán szűrjük le, alig érezhetjük a narancs izét és illatát, mig ha arról a szeszt pár nap után szűrjük le, egészen felismerhető a narancshéj zamatja és bokrétája. Ilyen zamat és nokréta illat rejlik a szőlőbogyó héjaiban is, m t csakis több ideig való áztalással lehet kimosni, vonni. Akik ezt nem lehetik, jól teszik, ha rostált és összetört szőlőmagot tesznek mustjokba. A szőlőmagból a must nemcsak csersavat von ki, de igen sok kellemes iiló zamatot, a magvakban elrejtve vannak. A leszűrt mustnak gyorsabb megtisztulását nagyban előmozdítja még az is, amit újabb időben hasznosnak tapasztaltak. Ez a mustnak levegőjével érintkezésbe hozása, ami abból áll, hogy a kádba szűrt mustot több órán lapáttal keverjük, felverjük. Ez által az erjedésbe jövéshez szükséges gombák a mustba jutnak s a kierjedés, megtisztulás előmozdittalik.

A leszűrt must ezután, ha nincs erjesztő helyiségünk, a pincébe helyeztetik, ahol az a körülmény kedvező vagy kedvezőtlen befolyása mellett több vagy kevesebb melegség behatásával előbb vagy később megtisztul. - A később tisztuló bor valószínűleg a kedvezőtlen hőmér- sék befolyásától édesebb marad. Ha ez később utóerjedéssel rendbe nem jöhet, később kárára is válhatik borunknak, ha csak az a bor nem magasabb cukortartalmú a többinél, mely esetben másláshoz hasonló lehet az. Hogy az ujbort mikor legcélszerűbb lehúzni először, efelett kü- lömböző eltérő nézetek vannak elterjedve, melyek azonban nem mind irányadók. Erről a következő számban lesz szó. Gerber Ödön.

tosabb virágokat, enyhébb levegőt, csallogóbb hangú madarakat hozott magával s bizony, ha az ősz ez a szeszélyes, házsártos nénike véletlenül bekukkantott volna — ebbe a most virágzó községbe, nem igen hitt volna a saját szemeinek. Mit hagytam én itt — és mit találok helyette!

Szépek! isteni szépek ezek a tavaszi séták Az ember nem jár, hanem repül, legalább a lelke sokkal megelőzi a testének a haladását, belekapaszkodik a szellő szárnyaiba s virágok illatába s ezek aztán ragadják magukkal, repülnek vele fel, fel magasabb régiók felé, a képzelet csodás szárnyain ki tudja hova, — ki tudja meddig ?

Aztán milyen csodás, milyen varázslatos is most minden. Az ég felhőtlen kékjéről nyájasan, szerelmesen mosolyog le az éltető nap> sugár, a réten sok, sok virág, a hány annyi szinü és illatú, a levegőben madárdal és költészet, az emberek lelkében béke és nyugalom, — s megújult remény az élet terheinek, küzdelmeinek elviseléséhez.

Ez a tavasz ajándéka, ezt ő hozza magával ! Talán még mást is. Egy érzelmet, amely ilyenkor nagyobb erővel, szenvedélyesebben kér magának helyet, az emberek szivében: szerelmet i

A tarka mezőségen egyenes fehér vonalként húzódik keresztül egy gyalog ösvény, mely a faluból a kastélyig vezet.

Egy ifjú hölgy és egy férfi alakja tűnik elő az utat szegélyező alacsony cserje-bokrok kö-