Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-13 / 7. szám

7. szám.

(2) 1906. Február 13.

SZINÉR VARALJA

két előmozdítani hivatott lapunkban alig, vagy azt is mondhatjuk, soha nem olvashatunk egy cikkecskét szőlőink és borainkról, a melyből nem csak az idegen, de mi magunk is némi ösmeretet szerezhetnénk, a mely ösmereteket aztán felhasználni igyekeznénk részben a helyesebb borkezelés előmozdítása, részben borainknak a mai kor igényeinek megfelelőbb kezelése és értékesítése érdekében. Már pedig ha érdemes és hasznos valamiről a helyi lapban értekezni, társaságokban, különféle körökben, kaszinókban változatosság kedvéért eszmét cserélni, úgy a szőlészet, borászat, gyümölcsé- szet, a gyümölcsök miként feldolgozásának, ezek hol értékesítésének kérdése fő és fontos közérdekű tárgyaink, melyekről irogatni és beszélgetni a közjónak válik hasznára. Lehet ugyan hallani többektől olyan vélemény nyilvánításokat, melyeknek semmiféle, sem tudományos, sem gyakorlati értéke nincs, kísérleteken nem alapulnak és azért nem is elfogadhatók, mert nem összehasonlítások eredményei s igy követésre, megfigyelésre nem alkalmasak. Ilyen p. o. azon állítása többeknek, hogy a mi vidékünk borait nem lehet palack éretté tenni és nem érdemes azoki kezelésével foglalkozni, mert nem képesek nemcsak megjavulni, de még el is romlanak, megtörnek, nvulósodnak. Ityen vélemények hallattára, melyek nem a bor ro- szaságára, de a tulajdonos általános járatlanságára vezethetők vissza, nem állhatom meg, hogy e felett hallgatag napi rendre térjek; nem pedig azon okból, mert régi időben is jó hírnek örvendő borainknak, mikről a most élő ifjú nemzedéknek tudomása sines, jó hírnevét most is ki kell küzdenünk annyival inkább, mert azokat ma nagy költség és fáradsággal állítjuk elő.

Legelőször is tagadnom kell azon ferde állítás helyes voltát. Olyasmit borainkról csakis az esetben lehetne jogosan állítani, ha mi mindazon eljárásokat megtettük volna, a melyek ahoz megkívántainak, hogy boraink helyes kezelésünk után eljuthassanak ahoz a pothoz, amikor be- lőlök zamatos, tükör fényes és üvegekbe lefejtve s több ideig azokba tartva üledék nélkül fogy- tig élvezhetők s értékesíthetők lehessenek.

Itt mindjárt azt kell kérdeznem azon ferde állítást feltevőktől, hogy azoknak a megvádolt boroknak mióta voltak birtokában, hol tartják azokat, van-e kifogástalan jó pincéjük, van-e abban hőmérő, hogy ez által a pince hőmérsékletét ellenőrizhessék ? Megvan-e az a külső meleg és hideg légáramlat és befolyás ellen kellőleg óva, védve? Mert kereskedelmileg is értékesíthető borkezelésről ilyen pince nélkül beszélni sem lehet. Hány éves borról állítják mindazon rósz tulajdonságokat ? Hányszor húzták le boraikat mielőtt rá jöttek arra, hogy nem lehet tisztán megtartani? Milyen borral töltögették az apadást és a lehúzásnál gondosan, figyelmesen jártak-e el ? Le volt-e az a bor három év alatt legalább is tízszer huzva és át esett-e az a bor az erjedésen szabályszerüleg ? Ha mindezen szükséges kellékekre nagy gondot fordítottak — mit hinni nem lehet — és ezek dacára boraik még sem feleltek meg a várakozásnak, csakis az esetben mondhatják borainkra azon véleményüket, hogy azokat nem érdemes további kezelésben részesíteni.

Hogy boraink mindazon kellékekkel bírjanak, melyek a kereskedelemben mint tisztán kezelt és egy vidék jó hírnevének jellegzetes voltára figyelmet keltő borok tűnjenek fel, azt csak úgy érhetjük el, ha vagy szövetkezetileg tömegesitjük s egyenlősitjük borainkat s azután vesszük kezelés alá, vagy ha kiki maga kezeli, de helyesen kezeli borait. A kellő gyakorlottság mellett gondos utánjárás, fáradság, türelem, szigorú pontosság kívántatik ahoz. Kimeri azt állítani, hogy ő mindezeket megtette borai érdekében? Bátran mondhatjuk, hogy senki; mert ha megtette volna valaki, akkor borainkról nem mondaná azt, hogy azokkal nem érdemes foglalatoskodni, sőt ellenkezőleg gyönyörűsége telnék boraiban. De nem is tehette, mert módja sem volt hozzá és ma sem tehetik alig egy- ketten. Nem tehetik pedig legfőkép azért, mert hiányzik a legfőbb kellék: a jó pince. És ha lenne is pincénk, nincs elegendő borunk, mert a bornak árára égető szükségünk lévén, de meg mert edényeink sincsenek kellő mennyiségben, alig várjuk, hogy azt — ha olcsón is — el adhassuk. Ami kicsit magunknak megtartunk, azzal nem fizetődik ki hosszas kísérleteket tenni, hogy vájjon miként tehetjük jobbá. Elfogy az úgy is a ház körül s mire látnok, hogy borunk megtörik, színét veszti, már nincs is belőle. Alig várjuk, hogy a karcost megkezdhessük. Ilyen borkezelés mellett nem lehet arról beszélni, hogy milyen a mi boraink.

Vannak ugyan elvétve tömegesbb mennyiségű borok egyes jobb módú szőlőtulajdonosok birtokában. Ezek tulajdonosai nem lévén ráutalva

azok gyors eladására, rá szánhatnák magukat boraiknak helyesebb kezelésére, miáltal a vidéknek hírnevet szereznének ; de ezek részben egyéb foglalkozásaik, részint más nehézkesebb voltuknál fogva csakis tömeges eladásra számítanak. Éhez nem kívántatik, hogy a bort kellőleg kiképezzük. Ezt majd elvégzi a vevő, aki csakis a jó anyagra fekteti a fősulyt.

Ezen általam itt elmondottak helyeslés meg nem cáfolható alapon nyugszanak. Még egyszer ismétlem azt, hogy ha boraink nem felelnek meg a szigorúbb követelményeknek, ne' keressük annak okát borainkban, mert mai nap már a homoki borok is versenyképesek, ha azok jól kezeltetnek. Az én pincémben van 10 éves sámsoni kerti bor és senki sem mondaná, hogy nem hegyi bor az. Keressük az okokat abban, hogy a kényelmet jobban szeretjük a munka és kitartásnál, ezen kellékek nélkül pedig különösen a borászatnál célt elérni nem lehet. Ne kisebbítsük azért jobb sorsra érdemes borinkat helytelen véleményeinkkel, inkább hallgassunk s dolgozzunk. A hallgatás arany s a beszéd nem mindig ezüst.

Gerber Ödön.

HÍREK.

Iskolavizsgálat. Sátor Dávid lelkész és Fábián István tanító, mint a nagybányai ev. ref. egyházmegye állal kiküldött körlátogatók e hó 7—9 napjain megvizsgálták az apahegyi, avas- újvárosi és a köszegremetei ev. ref. iskolákat és a vámfalui áll. iskolában a vallásoktatást. Az iskolák szellemi állapota általában kielégítő, ütött örvendetes emelkedést mutat. Az egész körben legszebb az eredmény az avasujvárosi vegyes iskolában, melynek vezetője Nagy Erzsébet, tanító.

Elismerés A vall. és közokt. m. kir. miniszter 1906. évi február hó 1-én kelt rendeletével Krasznabélteken 1906—7. tanévtől kezdő- dőleg magyar tannyelvű külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskola szervezését határozta el. Egyszersmind Bodnár György, Szatmárvármegye kir. tanfelügyelőjének a" külön szaktanitós gazd. ism. iskolák tervbe vett nagyarányú fejlesztéséért elismerését fejezte ki.

Esküvő Háncsok Kálmán e hó 9-én esküdött örök hűséget Volkenberg Ilona, leánygimnáziumi tanárnak Budapesten.

ügyvédi irodát nyitott Nagybányán, Kossuth Lajos-utca 24. szám alatt (Bányai József házában) dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd.

Műkedvelői előadás. A szegény gyermekek javára tervezett műkedvelői előadás é hó 24-én föltétlenül meg lesz tartva. Csepreghy Ferenc, »A kitűnő vendég« cimü egy lelvonásos kitűnő vigjátéka kerül színre. Erre a mulatságra felhívjuk olvasóink figyelmét.

Nincs áthelyezés. Mint örömmel értesülünk, Bay Miklós szolgaidról Nagykárolyba áthelyezéséről az alispánhelyetles tőjegyző letett. "Okosantelte.

Meghívó. A Szatmárnémetiben 1906. febr. 17-én a Pannonia-szálloda termeiben az ev. ref. egyház orgona alapjának javára rendezendő protestáns-bálra. Személy-jegy 4 K, családjegy 10 K, karzatjegy 4 K. Kezdete este 9 órakor. Felülfizetéseket köszönetlel fogadunk.

A bikszádi vasút megnyitása. Mint legmegbízhatóbb forrásból értesülünk, a bikszádi vasút megnyitása ez idő szerint április hó 16-ára, husvét másodnapjára van tervezve.

Helyreigazítás. Lapunk múlt számában közöltük azon hölgyek névsorát, akik a 3-iki bálon jelen voltak. Ezen névsorból Dittrich Mariska és Mihalka Emmuska neve véletlenül kimaradt, mint értesülünk a jegyeiket megváltók között Kávásy László és Ember Ignác 2—2 koronával szerepel.

Rablóvilág. A sátoros cigányok már régibb idő óta garázdálkodnak vármegyénk területén, betöréseket, rablásokat, lólopásokat követnek el; a csendőrök el is fogták őket többször, de az ügyészség bizonyítékok hiányában elbocsátotta őket. A minap a sikárlói állomásra törtek be, a csendőrök be is hozták őket s pár nap múlva el lettek bocsátva Nagyon természetes, hogy ilyen sikerek után vakmerőségük nem ismer határt, úgy a községekben, mint a nyílt utón veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot. Revolverekkel felfegyverkezve járnak, s az országúton megtámadják és kirabolják az utasokat. Múlt hó 31-én este 11 óra tájban Szerbán János vámfalusi gör. kath. lelkészt támadták meg és rabolták ki. Avasujváros közelében. Innen I erebes felé vették utjokat, s útközben megtámadtak egy sárköz újlaki házaló zsidót. Revolvert szegeztek mellének s pénzt követeltek tőle. A zsidónál nem volt csak 2 korona nehány fillér, oda is adta nekik, de nem voltak megelégedve, s ráadásul elvették a portékáját is. Az- l nap egész délután a sárközujlaki határban levő

Veres-korcsmában mulattak. Estefelé elmentek onnan, de éjjel 12 óra tájban visszatértek és kirabolták Blazsek Imre nagykárolyi rőföskeres kedőt, ki az állásban portékával megrakott szekerének a tetején aludt. Elraboltak tőle 670 korona készpénzt és nagymennyisségü kartont. A csendőrök erélyesen nyomozzák őket, a múlt éjjel üldözőbe is vették a szatmári határon. A bitang náció még a csendőrökre is tüzelt revolverekből és az éj sötétségében csakugyan sikerült nekik elmenekülni.

Meghívó A Szilágycsehi állami polgári fiúiskola folyó 1906. évi február hó 17-én a községháza dísztermében a f. tanévben tartandó tanulmányi kirándulás költségeinek fedezésére táncz- czai és tombolával egvsekötött hangversenyt rendez, melyre t. czimet és családját meghívja: a tanárikar. Helyárak: Oldalszék és az első négy sor 1 K. 60 f. A többi sor 1 K, 20 f. Állóhely 1 korona. Jegyek előre válthatók Háry Kristóf úr üzletében Kezdete este 7‘/s órakor. Műsor: 1. Suber F: »Az éj«. Előadja: a polg. iskola énekkaré. 2. Gaal M.: »Lucza Napján«, színdarab. Előadják . Ady Margitka, Reitmayer Erzsiké, Gyalav Mihály és Reich Sándor. 3. Népdalegyveleg. Előadja: a polg. iskola énekkara. 4. Szavalat. Tartja: B. Józsa Gyula úr. 5. Népdalok. Hegedűn és czimbalmon előadják: Vidovich Ödön és Újhelyi Sándor urak. 6. Dialóg. Előadják : Tóth Lajosné úrnő és Tóth Lajos úr. 7 Dr. Fáy E.: »Rákoczv induló«. Zenére átírta: Krausz G. Előadja: a polg iskola énekkara. 8. Az andesit levélnyomó évtizedes készíttetése. Előadja és bemutatja : Fábián István.

A hordók bélyegzése. Az állami központi mértékhitelesítő bizottság igazgatója 2321 — 905. sz. alatt valamennyi mértékhitelesítő hivatalhoz a következő utasítást intézte: Minthogy az 1874. évi 9333. sz. volt földmivelés, ipari és keres- kedelemügyüi miniszteri rendelet a hordók bélyegzésére vonatkozólag csak annyit rendel el, hogy a korona-bélyeg a csapos fenekére égetendő be; minthogy Továbbá az 1876. évL6600. sz. volt^földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet a sörös hordón bélyegzésére vonatkozólag ezenkívül még csak azt rendeli el, hogy a korona-bélyeg ugyanazon dongára égetendő, amelyen a sör szó van, de egyik rendelet sem állapítja meg, a korona-bélyeg, valamint egyéb jelek közelebbi helyét, a felek által jobban megkövetelhető egyöntetű és célszerű bélyegzési módszer megállapítását látom szükségesnek, minélfogva utasítom a címet, hogy7 1906. év január hó 1-től kezdve mindennemű fából készült hordót az alábbi részletes utasítás értelmében lásson el a szükséges bélyegekkel és jelekkel. Megjegyzem, hogy a bélyegek alábbi megállapított elrendezésénél azon alapelv tartatott szem előtt, hogy a korona és évszám bélyegek mindenkor úgy helyezendők el, hogy a bélyegek két donga illesztési vonalára s részben a csapos dongára essenek.

Lollok Lénárd czimzetes prépost budapest- városi plébánosnak Őfelsége az esztergomi főkáptalanban megüresedett mesterkanonokságot adományozta. Lollok 1848-ban jul. 14-én Nagybányán született. Atyja bányatanácsos volt. Középiskoláit Pozsonyban, Kalocsán, a theologiát Esztergomba végezte, 1871. jul. 31-én szentelték pappá, egy évig Nagyszombatban működött mint tanár, . 1872-ben a fővárosba került, itt előbb a Vízivárosban, majd a belvárosban s. lelkész volt, 1890-ben a főváros bizalma lipótvárosi plébánossá választotta. Azóta is több kitüntetésben részesült. Nagy érdeme voltba Szent István templom művészi munkájában. Ő az ország első r. k. papnevelő-intézetnek vezetője. A finom ízlés embere s az ifjúság képezi legfőbb örömét. Egyházi körökben a legnagyobb örömmel fogadják a Lollok kitüntetését.

Nagybánya város küldöttsége. Bizonnyára emlékezni fognak rá olvasóink, hogy Nagybánya város képviselőtestülete 1905. október 9-én díszpolgárokká választotta Kossuth Fe- renczet, Andrássy Gyulát, Apppnyi Albertet, Bánffy Dezsőt, Zichy Aladárt és Just Gyulát. A megválasztottaknak e hó 13-án vagy 14-én fogják felvinni a díszokleveleket küldöttségi- leg a polgármester elnöklete mellett. Mintegy húszán vesznek részt ebben a küldöttségben s értesülésünk szerint Földes Béla országos képviselőnk úgy beszélte meg az illetőkkel a dolgot, hogy egy helyen gyülekezzenek ősszé s a küldöttség egyszerre fogja az okleveleket átnyújtani.

Gáiffy Lajos kir. s. tanfelügyelő e hó 5-én Nagybányára érkezett s innen a környékbeli községek iskoláiba több kirándulást tett.

Baleset. Harácsek' Vilmos Nagbányai nagykereskedő, fiatalságunk egyik rokonszeuves tagja szerencsétlenül járt február 4-én vasárnap este a jégpályán. A esti jégünnepélynek mindjárt a kéz detén, 6 órakor ugyanis többed magával korcso'