Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-25 / 52. szám

(2) 1906. December 25. 52. szám SZÍNÉ R'V Á R A L J A nek pere iránt érdeklődött másnap a közönség. Polónvi Géza volt az ügyvédje és Drill járás- biró, aki a főjegyzőt elitélte. Az Ítélet nyomán nagy visszatetszés fakadt és a lapok ezt a han­gulatot nemcsak, hogy visszaadták, de még ér­demben kommentálták is. Ez a körülmény volt a későbbi lapelkobzásokra első ürügy. Egyazon nap elkobozták A Polgárt, a Független Magyar- országot és az Alkotmányt. Január 8-án volt a vármegyeházán (Pest­megye) az első rend- és csendőri megszállás. Közel száz rendőrt vezényeltek ki a közgyűlési terembe, ahol nem akarták megtartani a megye képviselői a törvénytelen kormány által kiküldött főispán elnöklésével a közgyűlést. A független­ségi Saskörbe mentek, ahol Gosztonyi Miklós tette meg nevezetes indítványát, azt, bogy a megye el nem ismert főispánját, Laszberg grófot hivatalos hatalommal való visszaélés címén jelent­sék fel a törvényszéken. Nem telt bele tiz óra az ülés után és már hire járt, hogy a főváros tisztviselői lemondanak állásukról. A példát több hazafias vármegye is követte és a téli levegő telislele volt azokkal a hírekkel, amelyek hol innen, hol onnan érkez­tek. Vármegyékből, amelyek semmiképen sem akartak beleilleszkedni egy törvénytelenül diri­gáló kormány intézkedéseibe. Már annyira meg­szoktuk a panaszokat, hogy el sem olvastuk őket. Minek tépjük fel sajgó sebeinket? Országos botrány lelt a Bubics-Hajnóczy- ügyből egyszerre. Kipattant sok olyan dolog, amely megmutatja nekünk a nagyok kulissza- titkait. Milyen más a színész, ha kijő a szín­padra és eljátsza szerepét és milyen más oda­bent a színfalak mögött. Ezt láttuk Bubicsnál, akit elsőrangú stilmüvésznek és súlyos jelentő­ségű kulturhisztorikusnak tartottunk. Kiderült, hogy az öreg főpap csak a színész volt, aki úgy játszott, ahogy Hajnóczy, a befogadott fiú, a kis ujságiró-gyerek dirigált. Február hó másodikén Andrássy Gyula gróf tisztelgett ő felsége előtt, hogy másnap ismét audenciára jelentkezhessék. Mind a két alkalommal arról volt szó, hogy a béke olyan alapon teremtődjék meg, ami visszahozza az ország nyugalmát. Andrássynak akkori audenciája azonban nem volt eredményes. Sőt egy fél­hónapra az audencia után volt a nevezetes ház- j feloszlatás, amit Fabricius ezredes eszközölt. Prielle Kornélia, a hires művésznő is ebben j a hónapban, február hó 23-án halálozott el. A nagy művésznő halálával elcsendesitett minden megszólást, amiben utolsó napjaiban olyan gyak­ran volt része. Az igazi abszolutizmus február hó 27-én vette kezdetét. Akkor, amikora belügvek vezetője, Kristóffy uegnyirbálta a sajtószabadságot azzal, hogy megvonván több ezer ember szájából a falatot, a lapok utcai darusítását betiltotta. Március hó 7-én halt meg Livádiában Zichy Mihály hazánkfia, a világ legnagyobb képíróinak egyike, az orosz cár kedvelt udvari festője. Er- hardt Sándor, a halála után lefokozott főhadnagy is ugyanakkor lelt öngyilkos. ide gyerekeleket, hogy a Megváltóhoz vihessem őket, mert már vágyva vár reájuk. A mint az utolsó szava elhangzott, egy­szerre egy nyers és durva hang ordított a lő- megbó'l. Az elmúlt percek ünnepélyessége hir­telen összeomlott és a bősz embernek nyomban akadtak követői a tömeg soraiból. Az elsők, akik közel álltak hozzá, már megakarták dobni őt. A pásztorflu összereszkedt láttára a hálátlanság­nak és könnyek gyűltek szemeibe Abban a pilla­natban, amikor az egyik már kezét emelte rá, az égen megnyílt egy felhő, a felhőből káprá­zatos színben egy dicsfény jött le, a mely7 kö­rülövezte a pásztorflu fejét. Ahogy igy állt a tömeg előtt, a sokaságban a csodának kifejezése hömpölygőit keresztül. Mindenki meg volt győ­ződve róla, hogy a pásztorfiuból Isten akarata szólt és hallgatagon indultak házaikba, hogy gyerekeiket odahozzák a szent pásztori!uhoz. A fiuk oda jöttek és búcsú nélkül indultak Etienne, kísérete mellett az éjszakában csodá­latos, tekervényes ösvényeken. De soha el nem tévedtek és a hova jöttek, mindig uj jövevé­nyekkel gyarapodtak. Rövid időre már több ezerre gyűlt a zarándok gyerekek száma. így mentek nap nap után, de egy erős, szomorú napon valami sajátságos dolog történt. Egy fiú hazakivánkozott édes anyjához és mielőtt meg­akadályozhatták volna, kiugrott a sorból és futott homlokirányban hazafelé. Alig, hogy ezt meglátta egy-két fiú, azok is futottak, hogy megkeressék a honvágyó gyereket és nem tértek vissza. Majd több fiú követte példájukat esténként a A tulipán-mozgalom is e hónap végéről datálódik. E virág megtelte a maga hóditó útját és a nagy mozgalom, ami a tulipán viselésében megnyilvánult, nem volt határtalan. Megijedtek odaát ettől az ártatlan virágtól. Az osztrák ipar megérezte e gyönyörű mozgalom jelentőségét. Bihari Sándor e.Jió 27-én hunyt el. Egy ecset esett ki kezéből, amely leghübben és leg­nagyobb szeretettel festette meg a magyar parasztot. Április elején történt, hogy a vezérek a királynál voltak Ettől a látogatástól remélte az ország a megváltozást, amely még ugyanazon nap meg is történt. A király elfogadta a béke- ajánlat minden pontját és belement egy olyan kormány alakításába, amelynek tagjaiba a nemzet föltétien megbízott. Nagy nap volt ez. A bécsi Bristol szállóban történelem készült és nem lesz érdektelen egy jelen volt újságíró akkori benyo­mását most ideiktatni. A Brisstol-beli délelőttről ezt írja: Bohémtanyát ütöttek az újságírók a virágokkal pazarul dJüáiett-helyen. Adomákat meséllek és élclapszámra való ötletet szipor­káztak a helyzetről. Csak akkor állt el egy pillanatra a viccelődés, amikor egy-egv szép asszony suhant ki a földszinti szobák vala­melyikéből. Egyszerre vége volt a politikának. Ifjú és vén szemek sóváron tapadtak arra az előkelő urinőre, aki hej, nem volt olyan meddő, mint a politika. Hiszen két gyereket is vezetett a karján. Éppen egy bécsi hírlapíró mesélt egy bon-mot-ot Andrássyról, amikor az emeletről szinte észrevétlenül lejött a gróf. Az újságírók ahogy megpillantották, önkéntelenül felálltak. Megható jelenet volt. A szerény főur arcán meglátszott a felelősségérzet gondja, noha ipar­kodott ennek látszatát mosolygással ellen­súlyozni. Sietett Kossuth szobájába, ahol ekkor Polónyin kívül a legközlékenyebb politikus, gróf Batthyány Tivadar is jelen volt. Tiz óra volt éppen, amikor a szállodai szerecsen, a vörös ruhás marokkói szolga nagyott hajlott a kapu előtt. Mindenki tisztá­ban volt azzal, hogy most Fejérváry jön. Persze, hogy jött. Katonaember, az pontos. Fekete látogató ruhában volt és vidám. A por­táshoz ment egyenesen. — Wo wohut donr der Kossuth ? — kérdezte bécsies hanglejtéssel. — Numero neun, Exellenz, — volt a kurta válasz. Az ut Kossuth Ferenc szobájába az újság­írók sorfala között vitt át. A miniszterelnök se balra, se jobbra nem nézett. Senki nem köszönt neki. Valami tisztelettel vegyes szána­kozás féle azonban végig ömlött a várakozó­kon. Olyasvalami, amit érzünk minden nagyság porbaomlásának láttára. A tanácskozás megkezdődött Kossulh- nál. Odakint pedig kezdetét vette a telefon­ostrom. Egy perc nem lelt be és másfél órára voltak előjegyzések a budapesti huzalra. Déltájban, ahogy vége volt a tanács­mikor az ágyra gondoltak, a melyben édes anyjukkal álmodtak. Ez időtől fogva kezdődött a szerencsétlen­ség. Majd dögvész pusztított a gyerekek között, többen éhen haltak, másokat a fáradság ölte meg. Vadállatok is széjjelmarcingoltak sok gyer­meket, de legveszedelmesebbek voltak azok a nagyszakálu csúnya emberek, a kik búvóhelyeik­ből előkerültek és durva szavak kíséretében, el­ragadták a gyermekeket, hogy távoli országok városába vigyék, a hol őket eladták. A fiuk mind bátortalanabbak lettek, csak Etienne közvetlen környezete volt még bátor és elszánt. Mindenféle súlyos akadályon mentek ke­resztül. Hajótörést szenvedtek, majd megmene- i külve Joppe kikötőjébe érkeztek. Ott azonban egy kalózhajó támadt rájuk és a kiséret közül is sokan áldozataivá lettek a rablóknak. Etienne megszabadult. Egy vészes éjszaka után arra ébredt, hogy egy asszony fogja a hom­lokát. Hirtelen kiugrott ágyából és a reá vára­kozó fiukhoz ment ki az utcára. Hosszú, keserves ul után. nagy nehezen végre Jeruzsálem kapuja elé ért a kis szent csapat. De alig a városban bejuthatlak a szent sirhoz, addig a kis csapat is elesett a fáradság és éhség gyötrelmeitől; csak Etienne egyedül J juthatott a Megváltó sírjához. Csak a sírig, olt ő maga is holtan összeesett. Franciából: 15. K. hozásnak, már meggyűlt nagyon a Bristol előtti kisded tömeg. Három barátságos német rendőr tartotta fenn az akadálytalan közlekedést, de a szálló előtti promenádon azért hullámzott fel s alá a közönség. Akinek sorai között vol­tak a lapok fényképészei is és akiknek ked­vezett a szép idő is. Polónyinak ismeretes kijelentése lázas örömet okozott délben. Nagy étvágygyal ültek ebédhez a politikusok és Íródeákjaik és dél­után ötig kielégítve volt az érdeklődés. Aztán megint a király vendégeit nézték, ahogy azok sebesen vágtatva elhajtatlak a Burgba. A kibontakozás után megint megvolt a rend. A közszabadságok bhy^itékai megerősöd­tek, a parlament pedigj^^^kár a munkának és nem az ellcntállás ^H^meinek él. Április végétől május első napjáig voltak az általános képviselőválasztások, melyek — mint előre láthatók voltak — a függetlenségi párt óriási győzelmével végződtek. Abszolút több­ségei kaptak és igy a legnagyobb párttá lettek. Az idők jele, hogy a korrumpált fővárosban is a függetlenségi eszme győzelmével végződtek a választások során a nemzetiségi képviselők is megszaporodtak, mig a régi szabadelvűek kö­zül hírmondóul néhány került be a házba. Az ország nem győzte eléggé ünnepelni a nemzeti kormányt, melyben három független­ségi párti féfiu is helyet foglalt, közöttük Kos­suth Ferenc. A koalíció természetesen továbbra is fenn­maradt és a nemzeti kormány egy hatalmas kormánypártra támaszkodva, megkezdte műkö­dését, még pedig azzal, hogy mindenekelőtt visszavonta a törvénytelen kormány súlyosabb természetű törvénytelen rendeletéit, igy miha­marabb helyre állították a sajtószabadság füg­getlenségét. Egymás után menesztették a kiren­delt főispánokat és csupa uj emberek, egy csomó függetlenségi férfiú is, kerültek a vármegyék elére. Junius hó 8-án. szinmüvészetünket ismét veszteség érte, elhalálozott Hegyi Aranka, a Népszínház hires művésznője, az operett mű­fajnak egyik legkiválóbb képviselője. Julius hó 27-én győzött Eötvös Károly a főváros hetedik kerületében, és Barabás Béla augusztus hó 2-án vitte el Eötvös régibb meg­bízó levelét Nagykőrösről egyhangú választás után. Szeptember havának szenzációi: Kristóffy szanatóriumba ment: két napra azután pedig Bérei Béla rendőrtanácsos lett öngyilkos. Október hó 25-én választották meg Békés­csabán a negyedik demokrata képviselőt, Pető Sándort, Békés Csabán ez a második választás volt, mert Achim András mandátumát a Kúria megsemmisítette. Az év legnagyobb és legfenségesebb ese­ménye pedig szintén október havára, ennek 27-ik napjára esik, arra a napra, amikor dicső nagy fejedelmünk, II ik Rákóczi Ferencünk haló po­rai magyar földet érintetlek. Orsován át jöttek a szent hamvak és a rákövetkező napon, vasár­nap, már a fővárosban voltak, ahonnan utolsó nyugvóhelyükre vitték a bujdosók hamvait Kas­sára és Késmárkra. November elsején halt meg a legnépszerűbb főherceg, a magyarok igaz barátja: Ottó. Ugyané hó 13-án újságolták legelőször a kulik Magyarországba való telepítését és a hó­nap utolsó napján számolt le életével Vidor Pál a kitűnő művész. Deczember hó első napjai óta őfelsége tar­tózkodik a fővárosban, ő nyitotta meg a delegá­ciók üléseit; az ő kezébe tette le Wesselényi Miklós báró a koronaőri esküt. Krónikás. Olvasóinkhoz. Lapunk mai számával a »Szinérváralja« harmadik évfolyamát zárjuk le. Azok, akik azt hitték, hogy a gyermek már a füröszlővizébe beleiül, vagy hogy veleszületett gyengeségben mihamar meghal, csalódlak. Igaz, hogy tetemes áldozatok árán tartjuk fenn lapunkat, de fenn­tartjuk, mert reá Szinérváraljának és vidékének föltétlenül szüksége van. Bízunk a jövőben, abban, hogy intelligens közönségünk fölébred a közöny dermedtségéből és úgy szellemi, mint anyagi tekintetben pótolni fogja eddig elköve­tett mulasztásait. Nem akarunk most itt sikerekről szólani. Társadalmi életünkön, fejlődésünkön úgy is meglátszanak a sikerek. Csak annak a kijelen­tésére szorítkozunk, hogy lapunkat továbbra is fentartjuk és a lap színvonalának emelésére és hatékonnyá tételére minden tőlünk telhetőt el fogunk követni. Wcteerii Börócsonyi ééI cmIíééíéíé: TSSSSSS szoktatja. Házipersely kölcsönzése iránt a Szatmareana takarékpénztár részvénytársasághoz kell fordulni.

Next

/
Thumbnails
Contents