Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-06 / 6. szám

Szinervaralja, 190(5. Február 6. — 6. szám. Harmadik évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Fél évre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ár-a 12 fillér. Nyilttér soronkint 20 fillér. M EGJELEN'I K M INDEN K E D I) E N. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: PÁBIÁIT ISTVÁN A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztő­ségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Községi önkormányzat. A társadalomban különböző kisebb, nagyobb közületek alakullak saját czél- jaik elérésére és megvédésére. Már Szt. István korában szervezve vannak a vármegyék. A későbbi uralko­dók alatt keletkeznek a városok külön­böző szabadalmakkal felruházva, később a mezővárosok és legkésőbb a községek. Községek létezlek ugyan mindenkor, de nem mint önkormányzati testületek. A régi községeknek költségvetéséi és szá­madását a földesur állapította meg, illetve hagyta jóvá. Az választotta, illetőleg ki­nevezte a községi bírót és ő volt az, ki a község lakossága által fölfogadott jegy­zőt állásában megerősítette A kultúra haladásával a viszonyok mindjobban alakultak, mig az 1886. évi XXII. t-czikkel a község mai szervezetét érte el. Ezen törvény a legiiberálisabb törvényeink egyike. Ha elolvastuk a köz­ségi törvényt, azonnal eszünkbe ötlik, hogy szerinte községi választói jog majd­nem általános. Választó minden 20 évet betöltött községi lakos, ki saját vagyo­nától a községben 2 év óta állami adót fizet, kivéve, a ki gazdai hatalom alatt áll — még a külföldi is. A törvény körülírja a község jogait és kötelességeit. Nem akarjuk itt a köz­ségi törvény egyes paragrafusait lemásolni, csak röviden vázolni a község feladatát. A község teendőit az egyes minisz­tériumok szerint lehet csoportosítani. Lássuk csak! A község tartozik gondos­kodni a belrendészetről, tűzrendészetről, közegészségügyről, szegényügyről stb. A közoktatásügy terén sok és szép feladata van. Pénzügyeit maga intézi, adót vet ki és hajt be Igazságot szolgáltat a kisebb polgári peres ügyek vitelével; bűnügyekben; sa­ját észleleté alapján tudomására jutott büncselekménvekben, vasv a felsőbb ha- lóság felhívására nyomozni köteles. Osz- szeirja az esküdtképes férfiakat stb. Vezet katonai nyilvántartásokat, ösz- szeirja a hadköteleseket és népfelkelő kötelezetteket, lovakat és szekereket, ka­tonai férőhelyeket stb. A városi ügyeket felsőbbi jóváhagyás mellett maga intézi. Utczáités útjait rend­ben tarlja. A mező- és gazdaságrendőri ügyek­ben pedig éppenséggel, hogy így fejez­zem ki, sok a hatalma; az állattenyész­tés előmozdítása és támogatása határo­zott kötelessége. A törvény a községet közjogi hata­lommal ruházta fel, midőn kimondotta, hogy saját ügyeinek vitelére, valamint a reá bízott teendők végrehajtására sza­bályrendeleteket alkothat. Az itt felsorolt teendőket és jogo­kat a község képviselőtestülete és elöljá­rósága által gyakorolja, illetve hajtja végre. A lakosság első feladata tehát olv egyéneket képviselőtestületi tagokul vá­lasztani, kik a lakosság ügyeit szivükön hordják. A képviselőtestület kötelessége pedig oly határozatokat és szabályren­deleteket alkotni, melyek a lakosság ügyeinek intézésére legalkalmasabbak. De különben is meg van adva minden egyes lakosnak a vétó jog. Mindezen dolgok tudatában, vegyük szemügyre azt a községet, mely bennün­ket legközelebbről érdekel, Szinérváralját. Szabályrendelet? — Szinérváralján resincognita. A legelső szabályrendelet­nek a község szervezési szabálvrendele- tének kellene lennie. De hol van az? ügy mondják, hogy van valami tüzbe való szabályrendelet; de azt is mondják, hogy egyéb czélra nem igen alkalmas. Arról gvőződtetnek meg a község viszo­nyai. Feleljünk csak ezen kérdésre: kik intézik Szinérváralja nagyközség ügyeit? Szinérváralja nagyközség ügyeit minden felelősség nélkül máról holnapára felfo­gadott emberek intézik, t. i. a segédjegy­zők. A jegyző nevében járnak el ugyan, de hol van a világon az a jegyző, ki két roszakaratu ember körmére kellő mó­don vigyázni tudjon? Ne ámítsuk magunkat, hogy van jegyzőnk, fő- és albiránk, négy tanács­belink, hat rendőrünk. Fussuk csak át a fent felsoroltakat, vájjon melyik van rendben a sok közül? Beírendészet! — Létezik ez Szinérváral­ján ? Azt már többször szellőztettük e lap hasábjain. Tűzrendészet! — Nem is­meretlen dolog ez nálunk? Mit tud a község felmutatni a közok­tatásügy terén ? Az iskolák egymásra mu­tatják ki az igazolatlanul mulasztókat, de orvoslást hiába várunk. Az állami és községi adókban pedig, valljuk meg községünk előljár. Még ex-lex nélkül is resistál Szinér­váralja. Az állam jóltevő keze — e téren bizony gyakran érezhető, részint az ál­lami végrehajtó utján, részint a tömeges A „SZINÉRVÁRALJA" TÁRCÁJA. Tudsz-e .. Tudsz-e szeretni drága virágom, Téli lepelt ha ölt fel a föld, És a mezőkön, tar bokorágon. Lassú halódás betölt ? Tudsz-e szeretni sírva, zokogva, Vágyva egy édes pillanatért, Bár vet a sorsnak torlala, sodra, S annyi csalódás bánata ért? Tudsz-e remélni, ha irigy nyelvek Szennye rntitja tiszta ruhám, Mennyi gyönyört és mennyi szerelmet Vetsz el a puszta vádak után! ? Tudsz-e követni rongyba, nyomorba, Hol csak a lelkem lángja lobog, Szent bited egy szebb, boldogabb sorsba Akkor is, ott is hinni fogod?. . Majd ha az arezod pírja fehérül, S rajt a barázda egyre nagyobb. Dús hajam lassan, sorra kigyérül, Múltadat akkor megtagadod ? Tudsz-e követni, hogyha szerelmünk Bánatos évek sorja csupán, S durva kezekkel küzdve kell mennünk Lélekölő bus gondok után? JWiinnich Ferencz, Az én installációm. Tartozom azzal a kijelentéssel, hogy — — bár egv élő feleségem és bárom gyermekem van — világélelemben nem tudtam mi fán te­rem a politika. Mi a és van-e koalació, haladó­párt, nemzeti ellenállás, nyílt erőszak stb. Én mindig utaztam, soh’se haboztam. S ha engem habozott a borbély és unalmamban az újság kezemben volt, két rovat érdekelt: A fizetés- képtelenek és csődbejelentések rovata és a napi- hirek. A napihirek azért, vájjon nem olvasom-e ez utón azt a rémhírt, hogy gyermekeim anyja nem szökött-e meg valami aktiv vagy tartalé­kos hadnagyival. A fentiekből kihámozhatták, hogy a tisz­tességes foglalkozásom: kereskedelmi utazó Igen az vagyok. E minőségben a Stein Áron és fiai (Alapittatott 1796-bun) nagykereskedő céget kép­viselem s hogy minő eredménynyel, azonnal megtudják. Ezek után még azt is el kell árulnom, hogy 1905. évi január hó 27-ig Kopf István volt a be­csületes nevem Én mindig megvoltam elégedve úgy nevemmel, mint magammal. S talán halá­lom napjáig is Kopf maradtam volna, ha egy incidens nem játszik közbe. Ultimékor — történetesen éppen idehaza voltam -- belli az irodájába principálisom, a Stein Áron és fiai cég egyetlen tagja, Szelényi Elemér ur s ezt mondja : — Nézze csak Kopf ur, én magával durch und durch megvagyok elégedve. Az ilyen szor­galmas és tevékeny alkalmazaloltat én sokra becsülöm és illőkép honorálni szoktam, Újévi ajándékképen (december 31-ike volt) dupla fi­zetést és 10 forint javítást kap, de egy kiköté­sem volna . . . — Parancsoljon főnök ur, — jegyeztem meg, miközben zsebregyürtem a bankókat. — Nekem semmi kifogásom — folytatta a főnök — a maga neve ellen, de üzletünk repu­tációja érdekében valóban helyesen tenné, Kopf ur. ha rövidesen megmagyarositaná a nevét. A költségeket is én viselem. — Parancsára főnök ur. Egy meleg kézszoritás és én örömrepesve távoztam. Az utón nem azon gondolkodtam, minő nevet vegyek fel, hanem legközelebbi uta­zásomra, mely fura ismét három hetes lesz, s ez alatt újólag aggodalmaim lesznek feleségem iránt vagy minő minőségű tiszt szökteti meg. Nem a szökést illetőleg vannak és lesznek aggo­dalmaim, hanem, hogy a szöktető — vissza szöktetheti hitvestársamat. Otthon aztán töprengtem az uj nevet ille­tőleg. Egy csomó magyar név vonult el előttem. Kende, Kádár. Kovács nagyon mindennapi és félremagyarázásra adhat okot. Végre egy kitűnő ötletem támadt. Ha Weiss lehet Fehér, Schwarc Fekete, Gross Nagy és Klein Kiss, mért ne. le­helne Kopf — Fej vagy Fő. Igen, igen ennél maradok, de melyiknél. Újabb mentőeszme. Ki­vettem egy koronái. Ha fejre esik, — akkor Fej leszek, ha Írásra esik, akkor — Fő leszek. A koronát a levegőbe penderítettem : — Írásra esett. Tehát visszavonhatatlanul Fő-re magya­rosítom a nevem ; ez rövid és velős. Másnap a kérvényt beadtam, utrakeltem s mire hazaértem, január 27-én — úgy sürgetésre - megjött a

Next

/
Thumbnails
Contents