Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-13 / 46. szám

46. szám.

szaksajtóval — hasábjain tért nyit és állandó harcosává szegődik a magyar iparos osztály reformköveteléseinek úgy a magyar iparosság jövője el nem veszett. Ha az iparosság bármely követeléséért a sajtó részéről kemény harcz folynék — ugv sok kérdés már régen dűlőre jutott volna.

Csak egy követelést emlitsünk: az önálló vámterület, mely mint kormány- politikusaink mondják, nem is politikai, hanem gazdasági kérdés. Nos, ha ez igy áll, úgy mi sem gátolja a különböző párt- állásu lapokat abban, hogy e tekintetben szövetségre lépjenek egymással. Az ország legsürgetőbb gazdasági kérdéséért a sajtónak szövetségbe állni s harcolni az ő gazdasági erősbödését is lógja jelenteni. Hisz az önálló vámterület ma már nem is egy osztály, hanem az egész nemzet létkérdése!

(2) 1906. November 13.

Szegény gyermekek . . .

Beköszöntőit a hideg, mindenki igyekszik meleg fedél alá, mert ilyenkor a költő szerint is a boldogság a »barátságos meleg szobában« van.

De hányán vannak, akiknek nincs meleg szobájuk, akik a kegyetlen tél hidegétől sokat, nagyon sokat szenvednek.

Az emberi lélek legszebb virága, legékesebb gyöngye a könyöriiletesség.

Meglátni az emberben az embert, segíteni a gyengét és elárvultat, felemelni azt, kit a sors keze lesújtott, vagy legalább gyámolitani felállásában szép, sőt magasztos cselekedet.

Hányán vannak, kik önhibájukon kívül szenvednek, kiknek elszorul a szivök, midőn kénytelenek munkaképtelenségük folytán övéik nyomorát szívfájdalommal nézni, mert a kegyellen sors megfosztotta őket eszközeiktől, bogy I szerelteiken segítsenek.

Igaz ! vannak sokan, kik maguk okai családjuk szenvedésének, de az árva család nem segíthet a családfő könnyelműségén. Az ilyenek még fokozottabb mértékben rá vannak utalva a könyörületes szivek gyámolitására.

A kicsiny gyermek nem tudja s nem keresheti, hogy ki az oka az ő szenvedéseinek ő csak érzi a kegyetlen tél könyörtelen hidegét.

Nincs mibe takarja megdermedt tagjait, nincs ki megmentse a kínzó hidegtől, — s a sirás nem használ.

Népünk szegény!

Hányszor látunk az utcán hideg télben elgémberedett kiaszolt nyomorúságos gyermekeket, kiket a sors még eddig csak szenvedni tanított!

Ha télen át figyelemmel kisérjük a temetéseket, fájó, sajgó szívvel kell konstatálnunk, hogy ismét, ismét és újra több van egy angyal- lal, ismét, ismét újra gyermeket temetnek, ki nem bírta már kiállani a nélkülözést s a — hideget.

Talpra kell állni a társadalomnak, mert csak »egyesült erővel, összetett vállakkal küzdhetünk« meg a szegény gyermekek e rémes

gyönyöröknek él, aminek következtében nagyon hamar kimerül és ugyancsak nem bánja, ha közeledsz is, sőt gyakran ő sietteti, vagy önmaga bajija végre munkádat. A szülők egészségtelenek, minek kö\elkezíében nagyon sok a halvaszületett vagy csenevész gyermek, aki alig egy pár esztendeig fogyasztja a földi levegőt. Biz úgy vau ez 1 — Bégen szidtak és féltek tőled, most várnak sokszor mint megszabaditót és dicsérnek. S ez mind az én munkám. De halld tovább ! ügy vettem észre, hogy sok ember tör a halhatatlanságra — már tudniillik a tudósok, firkászok, poéták közül. S az emberek nagyon sokat az emlékezetükben tartottak, nemcsak nevüket, de munkáikat is. Ezen is segítettem : bármilyen derék, okos és hős ember is legyen valaki manapság, legfeljebb öt-liz évig emlékeznek még a nevére, aztán még a kutya se tudja, hogy élt-e valaha, nemhogy miket irt vagy cselekedett. Ebben a tekintetben főleg azok tűnnek ki, akikkel valami jót tett az illető. Szóval ezek mind éppen nem kicsinylendő dolgok. Azért határoztam el magamat, kedves testvér, hogy fölkeresselek és tudassam veled derekas működésemet. Azt hiszem, helyesnek fogod találni, hogy ezután mindig együtt járjunk; legalább egyöntetűen járunk el és könnyebb lesz a munkánk.

Halál: Valóban igazad van, én is szeretem, hogy igy legyen!

ellenségével. Önzetlen munkába kell fogni az érző sziveknek, mert csak úgy érhetünk el eredményt, ha tettre kész lelkesedéssel s igaz gyermek szeretettel áldozunk a nemes cél oltárán.

Szinérváralja társadalma éveken keresztül megtette kötelességét, midőn a szegény gyermekek gyámolitására egyesületet alapított s körül tekintéssel s a szükséghez mérten segélyezte a szegény gyermekeket.

Adjon Isten e társadalom minden tagjának továbbra is e nemes célért lelkesülő szivet, hogy mint ezelőtt, úgy az idén is, legalább a legkélségbeejlőbb nyomor enyhítése lehetővé váljék.

Az egyesület gyermekkorát éli, megerősödése a társadalomtól függ.

Lelkes urhölgyeink fáradságot nem ismerve gyűjtöttek eddig a szegények részére s teszik az idén is; mégis a közönség nagy részének óhaja szerint az egyesület megváltoztatta alapszabályait s a kéregetés helyett tagdijakat állapított meg úgy, hogy mindenki legcsekélyebb megerőltetés nélkül tagja lehessen az egyesületnek.

Pártoló tagsági dij 1 K. Rendes tagságidij 3 K évenkint. Alapitó tagsági dij egyszersminden- korra 30 korona.

Hisszük, hogy Szinérváralja lelkes közönsége sorakozni fog a szeretet zászlaja alá, megnyitja szivét az ártatlan kicsinyek előtt, segédkezel nyújt letörölni a sirók könnyeit.

Lépjünk he mindnyájan az egyesület tagjai közzé, hogy szilárd legyen annak talapzata, mivel az egyesülésben s összetartásban van az erő.

Szinérváralja lelkes úrnői, kik eddig is oly szeretettel karolták fel a szegény gyermekek egyesületét: tartsák meg továbbra is szeretetök- ben s küzdjenek felvirágoztatásán.

Még ez évben pedig, mig az uj alapszabályok jóváhagyva nincsenek, ne sajnáljuk e nemes céltól filléreinket. Egyesüljünk a szere- tetben.

___SZINÉRVÁR ALJA______

Ré

gészeti

ásatások Szinérváralján.

Vende Aladár, a most készülő szatmár- megvei monográfia szerkesztője, a napokban községünkbe érkezett, hogy a monográfia számára a helyi adatokat összegyűjtse és a vármegye ős történetének megállapítása céljából régészeti ásatásokat rendezzen.

A nevezett szerkesztő, itt tartózkodásának ideje alatt Mándy Zoltán ur vendége volt, a kivel előző napon a község határait bejárva, a dagaszhid tájékát jelölte meg alkalmas pontul, az ásatások számára. E célra szerdán reggel 7 órára Ifi napszámost rendeltek ki a nevezett helyre, hol a főszolgabiróság részéről Neupauer János tb. szolgabiró volt jelen. Az ásatások ép leleteket nem hoztak felszínre, mert az őskori tárgyak túlságosan a felszínen voltak és a régóta szántott területen- az ekevas mindent eltört, i Találtak azonban kő- és bronzkori telepeket, tüzpadokat, a melyek kétségtelen bizonyítékai nagyobb prachistorikus telepeknek

A felásott föld tele van kő- és bronzkori cseréptöredékekkel a legváltozatosabb alakokban ! és diszitésekkel, melyekből Vende Aladár ur egy , collectiót állított össze. Találtak továbbá ép hálónehezékeket égetett agyagból,nagy, szép fenő- illelőleg csiszolóköveket, melyeken az ősemberek l kezdetleges kőbaltáit és kővésőit csiszolta simára és élesre, továbbá obsidián-nyilhegyeket, bronzöntő minták töredékeit, melyek azt igazolják, hogy olt bronz-szerszámokat és csákányokat önöltek 3000—1000 évvel ezelőtt stb. Az ásatást az es beálltával befejezték.

Ezzel tehát kétséget kizárólag megállapítható, hogy községünk halára már 6000 — 8000 évvel ezelőtt lakott hely volt, a hol az ősember évezredeken át tanyázott, miután ismeretes, hogy a kőkorszakot a bronzkorszak söpörte el, ezt pedig a vaskorszak vagyis a barbár népek uralma.

Mint értesülünk Vende Aladár szerkesztő e vidéken Aranyosmedgyesen, Sárközön és Apán is ásatott és pedig Medgyesen nagyon szép eredménynyel. Itt különösen érdekesek voltak az ősszarvas aggancsokbói készült balták, fejszék, csákányok, vésők stb. és számos teljesen j ép kő-, bronz-, és népvándorláskori változatos } alakú és mintájú cserépedény közölt agyagból készült miniatűr-ibrikek és csuprok, mind megannyi kő- és bronzkori gyermekjáték.

Sárközön számos kőbalta, kővéső és kő- i gyalu került elő. Azonkívül egy bronzkarperec és egy érdekes fél kőbuzogány.

Apában a kő és bronzkori embernek nem találták meg a tanyáját, hanem több nMjölden- köppings«-re (kő- és bronzkori szemétdomb) bukkantak, lelve töredékekkel és elhányt bronz- í öntő mintákkal. Ezeken kívül voltak még ásatások Erdődön, Homokon, Tyúkodon, Rozsályon, Ecseden és Érkörlvélyeseu, több vagy kevesebb eredménynyel.

Képviselőtestületi gyűlés.

Szinérváralja község képviselőtestülete f. évi november 7-én rendkívüli közgyűlést tartott. Jelen voltak: Bárány Béla biró mint elnök, Koroknay Károly, Dr Ember E., Gyarmaty S, Martonffy Gyula, Gerber Ödön, Kávássy László, Papolczy Béla, Fényes Béla, Burghoffer János, Katona János, Krisan János, Waserbladt Bence, Kocsis János képviselőtestületi, Barbus János, Somogyi Gerő, Fehér József előljárósági tagok, Uray Bertalan jegyző.

Elnök a gyűlés szabályszerű egybehivásáró! meggyőződvén, azt megnyitódnak nyilvánítja és kéri a gyűlésre kitűzött ügyeknek előterjesztését.

1. Községi jegyző a szülésznők pályázati kérvényeinek elintézését terjeszti elő:

Képviselőtestület egyhangúlag Bordó Já- nosné született Schmotzer Rózát és Czeisberger Józsefnét sz. Válvi Juliánnát választja meg. A másik 2 pályázót tekintettel arra, hogy csak 2 állás töltetik be, mellőzni kénytelen.

2. Községi jegyző Dr Keller Salamon lakhatási engedély és illetőség elnyerése iránti kérvényét terjeszti elő:

Képviselő-testület Dr Keller Salamont a község kötelékébe felveszi és a községi jegyzőt utasítja, hogy nevezettet értesítse arról, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után a községi lakosságot megillető jogok élvezetében fog részesittetni.

Az 1, 4, 5, 6, 8. és 9. pont alatt a képviselő testület Zsula László, Bernát Mór, Nagy Erzsébet, Kis Kálmánná Miklósi Teréz és Baum- garten István illetőségű ügyeit veszi tárgyalás alá, Miklósi Teréz kivételével egyiket sem ismeri el szinérváraljai illetőségűnek, mert nevezettek már hosszabb idő óta a községből távoztak, itten sem állami adót nem fizettek, sem pedig a közterhekhez hozzá nem járultak az 1886. évi XXII. t.-c. értelmében szinérváraljai illetőségüket a fenti körülmények mérlegelése után megtagadni kellett.

7. Községi jegyző Klein Jakab lakhatási engedélye iránti kérvényét terjeszti elő:

Képviselő testület Klein Jakabnak a lakhatási engedélyt magadja,nevezettel közlendő azon figyelmeztetés mellett, hogy a község kötelékébe való felvételi dijat 90 nap alatt fizesse be, mert ellenkező esetben 4 évi itt lakása után szerzett illetőség alapján a szabályrendeletileg megállapított dij kétszerese fog rajta esetleg jogutódain bevételeztetni.

10. Községi jegyző Gerber Ödön a gazdasági ismétlő iskola költségeinek megszerzésére vonatkozó iratait terjeszti a képviselőtestület elé.

Képviselőtestület arra való tekintettel, hogy e tárgyban a főispán urnák már előterjesztés lelt léve, annak elintézéséig a jelen ügyet függőben hagyni és irattárba tenni határozza.

11. Végül községi jegyző Kalmár Károly volt rendőr segélyezése iránti kérvényét terjeszti elő.

Képviselőtestület Kalmár Károly kérvényében felhozott indokokat méltányolva, annak dacára, hogy nevezett segélyezésére,illetőleg kielégítésére, semminemű alap rendelkezésre nem áll, 100 koronát szavaz meg nevezettnek segélyezésére és utasítja az elöljáróságot ezen összegnek ö koronás havi részletekben való kifizetésére és ezen összegnek az előre nem látható kiadások rovatában leendő elszámolására.

Más tárgy nem lévén, a gyűlés berekesz- tetelt azzal, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére Gerber Ödön és Bajnóczy Géza képviselő testületi tagok kérettek fel.

H I RE K.

Azon előfizetőinket, kik hátralékban vannak, kérjük, hogy hátralékaikat mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. Nekünk tetemes kiadásunk van a lapra s a nyomda nem él meg a holdvilágba nézésből.

Uj tb. vármegyei ügyész. Dr. Falussy Árpád főispán dr. Fuchs Jenő mátészalkai gyakorló ügyvédet vármegyei tb. liszti-ügyészszé nevezte ki.

Előléptetett biró. A király Horváth György mátészalkai járásbirót a VII. fizetési osztályba kinevezte.

Katonai áthelyezések. A honvéd ezredpa- rancsnokság rendeletére Eötvös Sándor főhadnagy Szalmáiról Máramarosszigetre, Sziits Károly hadnagy Szigetről Szatmárra, Dereanó Ödön hadnagy a m. kir. gyulai 2-ik honvéd gyalogezredtől Szigetre helyeztettek át.

Sorozás. Az 1885. évben szülöttekre nézve a fősorozás községünkben e hó 8-án kezdődött és ma, 13-án ér véget. Az eredményről lapunk