Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-11 / 37. szám

(2) 1906. Szeptember 11.*

37. szám.

hitelszövetkezetek a célnak megfelelő nagy tőkét nem hozhatnak össze, nem állandók és mert annyira diszkreditálva vannak, hogy az e címen fennálló intézményeket mindenki uzsoraszövetkezésnek tekinti. A létesítendő pénzintézet megfelelő részvénytőkéje kizárólag iparosok és kereskedők által jegyzendő ötven vagy száz koronás részvények kibocsátása utján hozatnék össze. Ezzel egy csapásra meg lehetne oldani a kisiparosok hitelügyét s nem szenved kétséget, hogy a célra való tekintettel a részvényeket az iparosok készséggel jegyeznék.

A vállalat megalakulása után egy nagy áruraktárt szervezne, amelyben a iparcikkek megfelelően csoportosítva helyeztetnének el és azok kezelésével kiváló emberek bízatnának meg. Ebbe a nagy áruraktárba helyeznék el a kisiparosok mindazon kész munkáikat, amelyek nem megrendelésre készültek, vagy amelyeket a megrendelő az iparos nyakán hagyott. Az elhelyezett árukra az iparos megfelelő előleget kapna, tehát folyvást azon helyzetben volna, hogy üzemét fennakadás nélkül folytathatja. Oly müvek előállítására, amelyek tekintetében exportképesek vagyunk, vagy amelyek belpiacainkon az importált gyártmányokkal a versenyt felvehetik, maga a vállalat is buzdítaná az iparosokat s e célból nekik a szükséges nyers anyagot hitelben bocsátaná rendelkezésükre

Az intézet raktáraiban összegyűlt előleggel terhelt iparcikkeknek értékesítése céljából az intézet bel- és külpiaczokon megfelelő összeköttetéseket létesítene és ha az iparos által beállított bizománváru eladatott, annak árából az adott előleg és némi csekély provízió levonása után fennmaradó összeg az illető iparosnak kifizettetnek, vagy kamatozó betétképen javára íratnék. Ily módon a kisiparosok arra is ösztönözve lennének, hogy minden tekintetben versenyképes, kelendő munkákat állítsanak ki, valamint az intézet arra is rávehetné őket, hogy kizárólag belföldi anyagokat dolgozzanak fel.

Krónika a hétről.

— Fővárosi levél. —

(A petrozsényi véres sztrájk. — Faragó József öngyilkossága. — Zigány Árpád letartóztatása. — A politika és Mocsáry Lajos röpirata.)

A sztrájkok történetében gyászos hetükkel lesz megörökítve a petrozsényi hánya-munkások sztrájkja. Mint rendesen, béremélésért folyt a harc, a mi magában véve még nem lelt volna valami nagy baj. A munkások az egyöntetű eljárás céljából gyűlést akartak tartani, a mit a főszolgabíró — érthetetlen okból — nem engedélyezett. A munkások a tilalom ellenére megtartották gyűlésüket. Ebből kifolyólag aztán tűzött össze a csendőrség és katonaság a sztráj- kolókkal, kik a felszólítás dacára sem akartak szétoszlani. Noha a hatóság emberei tüzet nem adtak, csupán fegyvereikkel kergették széjjel a munkásságot, közzülök temérdek sokan megsebesültek és néhánvan meghaltak. Nagy az elkeseredettség emiatt a munkások körében, kik most már a végsőig menő sztrájkot határozták el.

Váratlanul ért mindenkit az a híradás, hogy egyik legkiválóbb karikatúra rajzolónk, Faragó József öngyilkos lett Németországban. A hir valónak bizonyult s mindenütt mély részvétet keltett. Jankó János után Faragó volt a fővárosi

Mire harmadszor is eljött október elseje s a rekruták megint berukkoltak, Tóth Ferenc, a káplár ur, már csak ezektől a régi pajtásaitól tudta meg, hogy otthon nagy dolog esett a napokban. Az öreg Gergő Mátyásnak elvette az Isten a szemevilágát, megvakult biz a szegény, tehetetlen ember. Ki vezesse most a gazdaságot ? Fia nem volt, leánya is csak egy. Férfi kell a házhoz. Egy hosszú esztendeig nem várhatnak, mig Ferkó hazakerül a katonaságtól, hát bizony nem is lehet rossz néven venni az öregtől, hogy Gazsi Pálnak ígérte a leányát, meg a jószágát. Egy hét múlva, éppen uj borra lesz a lakzi is.

Osszeszorult e szavakra a szegény káplár szive. Hanem azért nem szólt egy szót sem, csak odaállt a rapporlra, a kapitány ur elébe s attól kért alássan szabadságot vagy 48 órára. Megkapta.

Fölvette Tóth Ferkó a legszebbik ruháját, csillogott rajta minden a csákótól a sarkantyúig: kocsit is kapott a piacon.

Otthon egyenesen Gergőék házának tartott. Ott javában mostak, vasaltak, hogy rendben legyen az uj menyecske móringja. Lidit is a vasaló asszonyok közt fogta. Ki is ejtette a drágalátos ijedtében, láttára a vasalót a kezéből. Félrehivta a nagy szobába egy szóra. Remegve sompolygolt utána a leány. Nem merte ráemelni az égő két szemét.

— Ne félj tőlem Lidi! nem ellenségként jöttem, csak egyet akarok kérdezni s aztán nem állok az utadba. Mondd meg igaz lelkedre, kinek az akaratából mégy Gazsi Palihoz?

S ZINÉRVÁRAL J A

nagyobb élclapok kedvelt rajzolója. Azután egyszerre csak megunta az itthoniétet, felcihelődött és Németországba ment, hol szintén számos nagy német lapnak rajzolt. Nyughatatlan természete itt sem érezte jól magát, egyidőben melancholia fogta el, a mi még fokozódott henne, midőn fiatal útját elvesztette. Nem talált már a munkában valami nagy kedvet, életuntán járt-kelt, mig végre a végzetes tettre határozta el magát, pedig még sokat alkothatott volna.

Már megint Zigány Árpádról szól a nóta, arról a^Zigányról, ki a Zeysig pör révén lett hires. Ő volt, ki annak idején megírta a Zeysig- féle röpiratot s ő volt az, kit annak idején emiatt pörbe fogtak, letartóztattak s hónapokon keresztül fogva tartották. Óriási izgalom előzte meg ezt a port, a lapok azt hiresztellék, hogy világra szóló botrányok fognak e pör nyomán felszínre vetődni. Nem lett semmi. A tárgyaláson Zigányt felmentették. Most újabban zsarolás kísérlete miatt Brassóban letartóztatták. Megint irt egy röpiratot, a sokat szerepelt Grödeiék ellen, mely röpiratot hajlandó volt bizonyos összegek mellett nemlétezővé tenni. A Grödel cég megbízott ja által látszólag tárgyalt Zigánynyal s alkudozásokba bocsátkozott vele. Már ki volt tűzve a pénz átadási napja, a mikor rajtac.siplék és lefülelték.

Négy hét múlva megnyílik a parlament, a mikor nagy és elkeseredett harcokra van kilátás Minél közelebb jutunk az október hó 10-ig, annál mozgalmasabba politikai élet. Íme Wekerle felkereste Kossuthot Herkulesfürdőn, ahol nyilvánvalóan sok igen fontos ügyet tárgyallak; legutóbb miniszteri tanácskozás volt. Nemsokára Wekerle felveszi a tárgyalás fonalát Beck osztrák miniszterelnökkel, hogy vámszövetség vagy vámszerződés legyen. A tárgyalások valószínűleg nem fognak eredményre vezetni Itt van továbbá a szerb kérdés és jön a nagy ágyú, az általános választói jog, a melyet az uj ülésszakban okvetlen felszínre kell vetni a kormánynak. És lesz nyilvánvalóan egy egész sereg, borsósabbnál- borsósabb interpelláció, a mi mind-mind , igen megnehezíti majd a kormány helj'zetét. Óriási feltűnést kelt ezen viszonyok közepette Mocsáry Lajosnak, a függetlenségi párt egykori elnökének röpirata, a mely részletesen foglalkozik a függetlenségi-párt múltjával, jelenével és jövőjével. Kárhoztatja a lüggellenségiek politikáját, nem lát abban semmi üdvösét, jót, a mi a függetlenségiek s igy az ország javára szolgálna, ellenkezőleg, a függetlenségi párt alá ásását véli látni a mostani politikában. Ilyen irányban cikkezik Lengyel Zoltán is s ezen szinptomák elegendők arra, hogy a közeljövőben meghasonlások lesznek a függetlenségi párton, a mi nem a leghelyesebb, mert ez által tényleg meggyengül a legnagyobb párt ereje és azon az utón, melyet maga elé tűzött, nem haladhat oly szilárdan és biztonsággal, mintha a legnagyobb összetartás együttértés, egy gondolat dominálná a függetlenségi pártot. Különben legközelebb nagy ünnepség lesz Jászberényben, annak ötletéből, hogy Ap- ponyi Albert gróf immár negyedszázad óta képviseli a kerületeket. Ezen az ünnepélyen úgyszólván valamennyi miniszter jelen lesz és itt fog Apponyi gróf érdekes kijelentéseket tenni a politikát illetőleg és beszédében olyan kijelentések is lesznek, amelyek a függetlenségi párt nyugtalankodó és aggodalmaskodó elmeit is megnyugtathatják.

— Az édes apám kívánja — hebegte halál - sápadtan a leány.

— Hazudsz le álnok teremtés, érzem, hogy hazudsz. Rám untál, elhagytál . . . hol van a . csábítód, annak is akarok mondani valamit i utoljára ?

— Ott van benn a másik szobában.

Átmentek oda. Nem volt bent senki, pedig ;

mindenki bizonyította, hogy oda ment be, mikor j Ferkót jönni látta. Ott is volt az istenadta, csakhogy a kemencébe bújva, ügy rántotta ki a huszár a lábánál fogva. Reszketett a gyáva, mint a kocsonya és sirva-riva jajveszékelle, hogy ő nem oka semminek. Végig mérte a huszár tetőtől talpig a szemével s aztán elfordulva tőle, csak ennyit mondott a leánynak :

— Nem átkozlak Lidi! Nem kívánom, hogy az Isten verjen meg. Meg vagy te már verve ! Ilyen hitvány emberrel nem szokott számolni egy huszár. Kutyamosó volt ez a katonaságnál is, nem katona.

Azzal sarkon fordult, büszkén kiegyenesedve. Olyan szépen pengett messziről a sarkantyúja, hogy öröm volt hallgatni. Ki is állt a kis kapuba valamennyi fehérnép, mikor végig haladt az utcán özvegy édes anyja házatája felé.

Harmadnap reggel újra ben volt a kaszárnyában. A kapitány ur nagyon megdicsérte, még kezet is nyújtott neki, amikor jelentette;

— Kapitány ur, alásan jelentem, itt maradok örökre, mert édes anyámon kivid a lovamat szerelem a legjobban a világon.

HÍREK.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Buti Vince, okleveles tanítót a szinér- váraljai állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki.

Áthelyezett tanítók. A vallás- és közoktatási miniszter Csurgó László beregkomlósi állami elemi iskolai .tanítót hasonló minőségben a szatmár-németii állami elemi iskolához helyezte át; Dapsi Béla nagyecsedi tanítót pedig Görcsönbe.

Eljegyzések. Dr. Ajlai Nagy Gábor n.-bányai ügyvéd f. hó 2 án tartotta eljegyzését Torday Imre nagybányai városi tanácsos leányával: Gizikével. — Dr. Serly Jenő aljárásbiró, a nagykárolyi kir. járásbíróság rokonszenves tagja szeptember hó 1-én váltott jegyet dr. Schönp- flug Richárd vármegyei tiszti főügyész leányával, Irén kisasszonynyal.

A bikszádi fürdőből. A bikszádi fürdőt augusztus hó 17-ig összesen 910 vendég látogatta.

Gyászhir. Őszinte fájdalommal vettük s közöljük a következő gyászjelentést: Fényes Béla a maga és gyermekei Irma, férjezett Sprenger Ferenczné és Béla, alantirt testvérek, valamint a kiterjedt rokonság nevében is, a megtört szív mély fájdalmával jelenti forrón szeretett neje, a legjobb gyermek, anya és testvér Fényes Béláné szül. Papolczy Maliidnak f. hó 5-ik napján, reggeli 5 órakor hosszas szenvedés után életének 45-ik, boldog házasságának 27-ik évében bekövetkezett elhunytét. A drága halott hült tetemei f. hó 6-ik napján délután 5 órakor fognak a róm. kath egyház szertartásai szerint a helybeli sirkertben elhantoltatni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig lelki üdvéért f. hó

7-én délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának a r. kath templomban bemutattatok Áldás és béke lengjen porai felelt! Szinérváralja, 1906. szept. 5. Fényes Béla férje. Fényes Irma férj Sprenger Ferencné, ilj. Fényes Béla gyermekei. Sprenger Ferenc veje. özv Papolczy Antalné anyja. Papolczv Béla, dr. Papolczy Gyula, Papolczy Kálmán, Papolczy Antal, Papolczy László, Papolczy Miklós telvérei.

Nagybánya uj rendőrfőkapitánya Dr. Falussy Árpád főispán Nagybánya város rendőrkapitányává Smaregla Mihály alkapilányt nevezte ki.

Áthelyezett tanítónő A vallás és közoktatásügyi miniszter Bakó Anna szurdoki áll. elemi iskolai tanítónőt jelen minőségben a miszttólfalui áll. elemi iskolához helyezte át.

A turvölgyi iparvasut közigazgatási bejárása augusztus 28-án történt meg. Jelen voltak a^kereskedelemügyi minisztérium részéről dr. Szűcs János miniszteri titkár, a földmivelésügyi minisztérium részéről Czverdely Andor kultur mérnök; a m. kir. vasúti és hajózási felügyelőség részéről Garádi Sándor felügyelő, a m. kir. államvasutak részéről Fialka János felügyelő és Banner Antal osztálymérnök; a vármegyei ál- lamépitészeli hivatal részéről dr. Schönpflug R. tiszti főügyész és Kacsó Károly főmérnök ; a város részéről dr. Vajay Károly tiszti főügyész, Erdélyi István főmérnök és Léber Antal főer- dész. A bizottság megállapította a pályairányt, az útátjárókat, a párhuzamos utakat, a műtárgyakat, slb. A bejárás után a város avasfelső- falusi bérházában megvendégelte a bizottságot. Este ki-ki haza utazott,

Állami tanítók eskütétele. A nagybányai állami elemi iskola tanítótestülete aug. 3t-én tette le a hivatalos esküt Szatmáron Bodnár György kir. tanfelügyelő kezébe. Az eskütétel után lár- sasebéd volt a Kossulh-kerlben.

Megölte a testvérét. Rémes testvérgyilkosság történt a napokban Misz[mogyorós községben. Szaszarán Flóra ugyanis két fiával Mitruval és Avrámmal a nagybányai órsz. vásárról hazafelé igyekezett, utjok a borpataki korcsma felé vezetett s igy betértek egy kis pálinkára. Mitru, a nagyobbik testvér siettette az öccsét és az apját a hazamenetelre, de ezek rá se hederi- tetlek, hanem ittak tovább. Mitru erre felült a szekérre és olt hagyta őket. Az apa s a kisebbik fiú igy aztán gyalog bandukoltak haza s otthon a két testvér e miatt összeszólalkozott, majd verekedésre került a dolog, miközben Avrám leszúrta bátyját, aki nemsokára meghalt. A gyilkos testvért a csendőrség letartóztatta.

Megszüntetett iskola. A nagybányai gör. kath egyháztanács elhatározta, hogy iskoláját beszünteti. Ezt a határozatot ugyan az egyház- megyei hatóság megsemmisítette, azonban az egyháztanács ismételten elhatározta az iskola beszüntetését. A határozat értelmében az iskola megszűnvén, tanítója: Lessián János állás nélkül marad, ami egyrészről törvénybe ütköző, más oldalról pedig méltánytalan dolog, mert ő hivatásának élő, buzgó tanító volt mindenkor, akit ez esetben a kir. tanfelügyelőségnek feltétlenül védelmébe kell vennie a rajta esett sérelemmel szemben.