Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-11 / 37. szám

(2) 1906. Szeptember 11.* 37. szám. hitelszövetkezetek a célnak megfelelő nagy tőkét nem hozhatnak össze, nem állandók és mert annyira diszkreditálva vannak, hogy az e címen fennálló intézményeket mindenki uzsoraszövet­kezésnek tekinti. A létesítendő pénzintézet meg­felelő részvénytőkéje kizárólag iparosok és keres­kedők által jegyzendő ötven vagy száz koronás részvények kibocsátása utján hozatnék össze. Ezzel egy csapásra meg lehetne oldani a kis­iparosok hitelügyét s nem szenved kétséget, hogy a célra való tekintettel a részvényeket az iparosok készséggel jegyeznék. A vállalat megalakulása után egy nagy áruraktárt szervezne, amelyben a iparcikkek megfelelően csoportosítva helyeztetnének el és azok kezelésével kiváló emberek bízatnának meg. Ebbe a nagy áruraktárba helyeznék el a kisiparosok mindazon kész munkáikat, amelyek nem megrendelésre készültek, vagy amelyeket a megrendelő az iparos nyakán hagyott. Az el­helyezett árukra az iparos megfelelő előleget kapna, tehát folyvást azon helyzetben volna, hogy üzemét fennakadás nélkül folytathatja. Oly müvek előállítására, amelyek tekintetében export­képesek vagyunk, vagy amelyek belpiacainkon az importált gyártmányokkal a versenyt fel­vehetik, maga a vállalat is buzdítaná az iparoso­kat s e célból nekik a szükséges nyers anyagot hitelben bocsátaná rendelkezésükre Az intézet raktáraiban összegyűlt előleggel terhelt iparcikkeknek értékesítése céljából az intézet bel- és külpiaczokon megfelelő össze­köttetéseket létesítene és ha az iparos által be­állított bizománváru eladatott, annak árából az adott előleg és némi csekély provízió levonása után fennmaradó összeg az illető iparosnak kifizettetnek, vagy kamatozó betétképen javára íratnék. Ily módon a kisiparosok arra is ösztö­nözve lennének, hogy minden tekintetben ver­senyképes, kelendő munkákat állítsanak ki, vala­mint az intézet arra is rávehetné őket, hogy kizárólag belföldi anyagokat dolgozzanak fel. Krónika a hétről. — Fővárosi levél. — (A petrozsényi véres sztrájk. — Faragó József öngyil­kossága. — Zigány Árpád letartóztatása. — A politika és Mocsáry Lajos röpirata.) A sztrájkok történetében gyászos hetükkel lesz megörökítve a petrozsényi hánya-munkások sztrájkja. Mint rendesen, béremélésért folyt a harc, a mi magában véve még nem lelt volna valami nagy baj. A munkások az egyöntetű el­járás céljából gyűlést akartak tartani, a mit a főszolgabíró — érthetetlen okból — nem enge­délyezett. A munkások a tilalom ellenére meg­tartották gyűlésüket. Ebből kifolyólag aztán tűzött össze a csendőrség és katonaság a sztráj- kolókkal, kik a felszólítás dacára sem akartak szétoszlani. Noha a hatóság emberei tüzet nem adtak, csupán fegyvereikkel kergették széjjel a munkásságot, közzülök temérdek sokan meg­sebesültek és néhánvan meghaltak. Nagy az el­keseredettség emiatt a munkások körében, kik most már a végsőig menő sztrájkot határozták el. Váratlanul ért mindenkit az a híradás, hogy egyik legkiválóbb karikatúra rajzolónk, Faragó József öngyilkos lett Németországban. A hir va­lónak bizonyult s mindenütt mély részvétet kel­tett. Jankó János után Faragó volt a fővárosi Mire harmadszor is eljött október elseje s a rekruták megint berukkoltak, Tóth Ferenc, a káplár ur, már csak ezektől a régi pajtásaitól tudta meg, hogy otthon nagy dolog esett a napok­ban. Az öreg Gergő Mátyásnak elvette az Isten a szemevilágát, megvakult biz a szegény, tehe­tetlen ember. Ki vezesse most a gazdaságot ? Fia nem volt, leánya is csak egy. Férfi kell a házhoz. Egy hosszú esztendeig nem várhatnak, mig Ferkó hazakerül a katonaságtól, hát bizony nem is lehet rossz néven venni az öregtől, hogy Gazsi Pálnak ígérte a leányát, meg a jószágát. Egy hét múlva, éppen uj borra lesz a lakzi is. Osszeszorult e szavakra a szegény káplár szive. Hanem azért nem szólt egy szót sem, csak odaállt a rapporlra, a kapitány ur elébe s attól kért alássan szabadságot vagy 48 órára. Meg­kapta. Fölvette Tóth Ferkó a legszebbik ruháját, csillogott rajta minden a csákótól a sarkantyúig: kocsit is kapott a piacon. Otthon egyenesen Gergőék házának tar­tott. Ott javában mostak, vasaltak, hogy rend­ben legyen az uj menyecske móringja. Lidit is a vasaló asszonyok közt fogta. Ki is ejtette a drágalátos ijedtében, láttára a vasalót a kezéből. Félrehivta a nagy szobába egy szóra. Remegve sompolygolt utána a leány. Nem merte ráemelni az égő két szemét. — Ne félj tőlem Lidi! nem ellenségként jöttem, csak egyet akarok kérdezni s aztán nem állok az utadba. Mondd meg igaz lelkedre, kinek az akaratából mégy Gazsi Palihoz? S ZINÉRVÁRAL J A nagyobb élclapok kedvelt rajzolója. Azután egy­szerre csak megunta az itthoniétet, felcihelődött és Németországba ment, hol szintén számos nagy német lapnak rajzolt. Nyughatatlan természete itt sem érezte jól magát, egyidőben melan­cholia fogta el, a mi még fokozódott henne, midőn fiatal útját elvesztette. Nem talált már a mun­kában valami nagy kedvet, életuntán járt-kelt, mig végre a végzetes tettre határozta el magát, pedig még sokat alkothatott volna. Már megint Zigány Árpádról szól a nóta, arról a^Zigányról, ki a Zeysig pör révén lett hires. Ő volt, ki annak idején megírta a Zeysig- féle röpiratot s ő volt az, kit annak idején emiatt pörbe fogtak, letartóztattak s hónapokon keresztül fogva tartották. Óriási izgalom előzte meg ezt a port, a lapok azt hiresztellék, hogy világra szóló botrányok fognak e pör nyomán felszínre vetődni. Nem lett semmi. A tárgyaláson Zigányt felmentették. Most újabban zsarolás kísérlete miatt Brassóban letartóztatták. Megint irt egy röpiratot, a sokat szerepelt Grödeiék ellen, mely röpiratot hajlandó volt bizonyos összegek mel­lett nemlétezővé tenni. A Grödel cég megbízott ja által látszólag tárgyalt Zigánynyal s alkudozásokba bocsátkozott vele. Már ki volt tűzve a pénz át­adási napja, a mikor rajtac.siplék és lefülelték. Négy hét múlva megnyílik a parlament, a mikor nagy és elkeseredett harcokra van ki­látás Minél közelebb jutunk az október hó 10-ig, annál mozgalmasabba politikai élet. Íme Wekerle felkereste Kossuthot Herkulesfürdőn, ahol nyil­vánvalóan sok igen fontos ügyet tárgyallak; legutóbb miniszteri tanácskozás volt. Nemsokára Wekerle felveszi a tárgyalás fonalát Beck osztrák miniszterelnökkel, hogy vámszövetség vagy vám­szerződés legyen. A tárgyalások valószínűleg nem fognak eredményre vezetni Itt van továbbá a szerb kérdés és jön a nagy ágyú, az általános választói jog, a melyet az uj ülésszakban okvet­len felszínre kell vetni a kormánynak. És lesz nyilvánvalóan egy egész sereg, borsósabbnál- borsósabb interpelláció, a mi mind-mind , igen megnehezíti majd a kormány helj'zetét. Óriási feltűnést kelt ezen viszonyok közepette Mocsáry Lajosnak, a függetlenségi párt egykori elnökének röpirata, a mely részletesen foglalkozik a füg­getlenségi-párt múltjával, jelenével és jövőjével. Kárhoztatja a lüggellenségiek politikáját, nem lát abban semmi üdvösét, jót, a mi a független­ségiek s igy az ország javára szolgálna, ellen­kezőleg, a függetlenségi párt alá ásását véli látni a mostani politikában. Ilyen irányban cikkezik Lengyel Zoltán is s ezen szinptomák elegendők arra, hogy a közeljövőben meghasonlások lesz­nek a függetlenségi párton, a mi nem a leg­helyesebb, mert ez által tényleg meggyengül a legnagyobb párt ereje és azon az utón, melyet maga elé tűzött, nem haladhat oly szilárdan és biztonsággal, mintha a legnagyobb összetartás együttértés, egy gondolat dominálná a független­ségi pártot. Különben legközelebb nagy ünnepség lesz Jászberényben, annak ötletéből, hogy Ap- ponyi Albert gróf immár negyedszázad óta kép­viseli a kerületeket. Ezen az ünnepélyen úgy­szólván valamennyi miniszter jelen lesz és itt fog Apponyi gróf érdekes kijelentéseket tenni a politikát illetőleg és beszédében olyan ki­jelentések is lesznek, amelyek a függetlenségi párt nyugtalankodó és aggodalmaskodó elmeit is megnyugtathatják. — Az édes apám kívánja — hebegte halál - sápadtan a leány. — Hazudsz le álnok teremtés, érzem, hogy hazudsz. Rám untál, elhagytál . . . hol van a . csábítód, annak is akarok mondani valamit i utoljára ? — Ott van benn a másik szobában. Átmentek oda. Nem volt bent senki, pedig ; mindenki bizonyította, hogy oda ment be, mikor j Ferkót jönni látta. Ott is volt az istenadta, csak­hogy a kemencébe bújva, ügy rántotta ki a huszár a lábánál fogva. Reszketett a gyáva, mint a kocsonya és sirva-riva jajveszékelle, hogy ő nem oka semminek. Végig mérte a huszár tető­től talpig a szemével s aztán elfordulva tőle, csak ennyit mondott a leánynak : — Nem átkozlak Lidi! Nem kívánom, hogy az Isten verjen meg. Meg vagy te már verve ! Ilyen hitvány emberrel nem szokott számolni egy huszár. Kutyamosó volt ez a katonaságnál is, nem katona. Azzal sarkon fordult, büszkén kiegyene­sedve. Olyan szépen pengett messziről a sar­kantyúja, hogy öröm volt hallgatni. Ki is állt a kis kapuba valamennyi fehérnép, mikor végig haladt az utcán özvegy édes anyja házatája felé. Harmadnap reggel újra ben volt a kaszár­nyában. A kapitány ur nagyon megdicsérte, még kezet is nyújtott neki, amikor jelentette; — Kapitány ur, alásan jelentem, itt mara­dok örökre, mert édes anyámon kivid a lovamat szerelem a legjobban a világon. HÍREK. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Buti Vince, okleveles tanítót a szinér- váraljai állami elemi népiskolához rendes ta­nítóvá nevezte ki. Áthelyezett tanítók. A vallás- és közokta­tási miniszter Csurgó László beregkomlósi állami elemi iskolai .tanítót hasonló minőségben a szatmár-németii állami elemi iskolához helyezte át; Dapsi Béla nagyecsedi tanítót pedig Gör­csönbe. Eljegyzések. Dr. Ajlai Nagy Gábor n.-bányai ügyvéd f. hó 2 án tartotta eljegyzését Torday Imre nagybányai városi tanácsos leányával: Gizikével. — Dr. Serly Jenő aljárásbiró, a nagy­károlyi kir. járásbíróság rokonszenves tagja szeptember hó 1-én váltott jegyet dr. Schönp- flug Richárd vármegyei tiszti főügyész leányá­val, Irén kisasszonynyal. A bikszádi fürdőből. A bikszádi fürdőt au­gusztus hó 17-ig összesen 910 vendég látogatta. Gyászhir. Őszinte fájdalommal vettük s kö­zöljük a következő gyászjelentést: Fényes Béla a maga és gyermekei Irma, férjezett Sprenger Ferenczné és Béla, alantirt testvérek, valamint a kiterjedt rokonság nevében is, a megtört szív mély fájdalmával jelenti forrón szeretett neje, a legjobb gyermek, anya és testvér Fényes Béláné szül. Papolczy Maliidnak f. hó 5-ik nap­ján, reggeli 5 órakor hosszas szenvedés után életének 45-ik, boldog házasságának 27-ik évében bekövetkezett elhunytét. A drága halott hült tetemei f. hó 6-ik napján délután 5 órakor fog­nak a róm. kath egyház szertartásai szerint a helybeli sirkertben elhantoltatni; az engesz­telő szentmise-áldozat pedig lelki üdvéért f. hó 7-én délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának a r. kath templomban bemutattatok Áldás és béke lengjen porai felelt! Szinérváralja, 1906. szept. 5. Fényes Béla férje. Fényes Irma férj Spren­ger Ferencné, ilj. Fényes Béla gyermekei. Spren­ger Ferenc veje. özv Papolczy Antalné anyja. Papolczv Béla, dr. Papolczy Gyula, Papolczy Kálmán, Papolczy Antal, Papolczy László, Papol­czy Miklós telvérei. Nagybánya uj rendőrfőkapitánya Dr. Falussy Árpád főispán Nagybánya város rendőrkapi­tányává Smaregla Mihály alkapilányt nevezte ki. Áthelyezett tanítónő A vallás és közokta­tásügyi miniszter Bakó Anna szurdoki áll. elemi iskolai tanítónőt jelen minőségben a miszttólfalui áll. elemi iskolához helyezte át. A turvölgyi iparvasut közigazgatási bejá­rása augusztus 28-án történt meg. Jelen voltak a^kereskedelemügyi minisztérium részéről dr. Szűcs János miniszteri titkár, a földmivelésügyi minisztérium részéről Czverdely Andor kultur mérnök; a m. kir. vasúti és hajózási felügyelő­ség részéről Garádi Sándor felügyelő, a m. kir. államvasutak részéről Fialka János felügyelő és Banner Antal osztálymérnök; a vármegyei ál- lamépitészeli hivatal részéről dr. Schönpflug R. tiszti főügyész és Kacsó Károly főmérnök ; a város részéről dr. Vajay Károly tiszti főügyész, Erdélyi István főmérnök és Léber Antal főer- dész. A bizottság megállapította a pályairányt, az útátjárókat, a párhuzamos utakat, a műtár­gyakat, slb. A bejárás után a város avasfelső- falusi bérházában megvendégelte a bizottságot. Este ki-ki haza utazott, Állami tanítók eskütétele. A nagybányai állami elemi iskola tanítótestülete aug. 3t-én tette le a hivatalos esküt Szatmáron Bodnár György kir. tanfelügyelő kezébe. Az eskütétel után lár- sasebéd volt a Kossulh-kerlben. Megölte a testvérét. Rémes testvérgyilkos­ság történt a napokban Misz[mogyorós község­ben. Szaszarán Flóra ugyanis két fiával Mitruval és Avrámmal a nagybányai órsz. vásárról haza­felé igyekezett, utjok a borpataki korcsma felé vezetett s igy betértek egy kis pálinkára. Mitru, a nagyobbik testvér siettette az öccsét és az apját a hazamenetelre, de ezek rá se hederi- tetlek, hanem ittak tovább. Mitru erre felült a szekérre és olt hagyta őket. Az apa s a kisebbik fiú igy aztán gyalog bandukoltak haza s otthon a két testvér e miatt összeszólalkozott, majd verekedésre került a dolog, miközben Avrám leszúrta bátyját, aki nemsokára meghalt. A gyil­kos testvért a csendőrség letartóztatta. Megszüntetett iskola. A nagybányai gör. kath egyháztanács elhatározta, hogy iskoláját be­szünteti. Ezt a határozatot ugyan az egyház- megyei hatóság megsemmisítette, azonban az egyháztanács ismételten elhatározta az iskola beszüntetését. A határozat értelmében az iskola megszűnvén, tanítója: Lessián János állás nél­kül marad, ami egyrészről törvénybe ütköző, más oldalról pedig méltánytalan dolog, mert ő hivatásának élő, buzgó tanító volt mindenkor, akit ez esetben a kir. tanfelügyelőségnek feltét­lenül védelmébe kell vennie a rajta esett sére­lemmel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents