Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-23 / 4. szám
(2) 1906. Január 23. 4 szám S ZINÉRVÁRALJA az esetben is, ha a természet könyörtelenül követelő enyésző jogát a magunk részére meg is tagadhatnék, feltétlenül odavész, aminek öröklétéről a hazafiaknak nemzedékről-nemzedékre gondoskodni legszentebb kötelességük: a magyar Géniusz. Lám, a közéletben minő lélekemelőén buzdul fel hazafias lelkesedésünk Szabad-e róla megfeledkeznünk, a mikor nehány órára felszabadulva, a nyomasztó gondoktól, fesztelenül vigadunk? Ne mondjuk, hogy zárkózzunk el egészen a külföldi mintáktól. Elvégre is, még a legszebb tánc is, ha váltakozás nélkül járják, a legszenvedélyesebb táncost is elpártoltathatná Terpsy- chore híveinek köreiből és a mulatságot unalmassá, tehát feleslegessé lehetné. De azt már igenis meg lehet követelni a hazafias magyar ifjúságtól, hogy sűrűbben, hivebben hódoljon a magyar táncnak s ne csináljon belőle bécsi valcert. Az osztrák befolyást amúgy is eléggé ke- i servesen sinylük meg a közélet minden ágában, legalább a mulatságunkban ne engedjünk neki helyet. Itt a farsang! Dobjuk félre a gondokat s örüijüuk neki este és éjjel, hiszen a farsang is, ha úgy vesszük, a szeretet ünnepe, amikor az ember örül az embernek és vele társulva élvezi az életnek oly szűkén mért örömeit. Bízzunk a gondviselésben, mely megpróbáltatásoknak ugyan gyakran teszi ki a magyart, de őt el nem hagyja sohasem. De legyünk aztán magyarok is mindenkoron, akár küzdünk, akár mulatunk. Mert a magyarságunk az a pajzs, melyről minden ellenséges nyíl lepattan, anélkül, hogy kárt tehetne bennünk. Prévost Henrik operaénekesről egy fővárosi napilap zenekritikusa azt irta, hogy hamisan énekelt. Az érzékeny operaénekes mélyen megsértődött ezen s — nem különös? — pro- vokáltalta a zenereferenst, aki segédei utján az elégtételadást megtagadta, amennyiben kritikájában szabad véleményének adott kifejezést, amin nem szabad egy operaénekesnek felbőszülnie. Nagy szenzációja volt a hétnek, hogy rájöttek arra, hogy a nagy hazafiságáról, hires jószívűségéről ösmeretes agg kassai püspök, Bu- bics Zsigmond nagy értéket képviselő műkincseinek java egyszerűen ügyes hamisítvány. Szigorú vizsgálat folyik most ebben az ügyben, a mely kellemetlen annyiból is, hogy a jóságos lelkipásztornak meg kellett tudnia azC hogy azok a drága pénzen megvásárolt műkincsek — vajmi keveset érnek. A püspök egyébként jogtanácsosa utján már bűnvádi följelentést tett a régiségkereskedők ellen, akik tisztára becsapták Bubicsot. A békeakciónak még nincs vége, — de kezdete sincs. Hol folynak a tárgyalások, hol megszakadnak. Legutóbb Lukács Lászlót Wekerle Sándor váltotta fel, aki szintén nem nagy sikerrel járt el. léhát még mindig minden a régi. Se előre, se hátra nem megyünk, holott újólag közeledünk a parlament megnyitási napja felé. Talán addig mégis történik valami, vagy — a mi még valószínűbb — semmi. E héten ismét néhány főispánt iktattak be fényes csendőri és katonai segédlet mellett, a közönség nagyon lanyha érdeklődésével. De azért elég simán folytak le az installációk, amik annak tulajdoníthatók, hogy a polgárság már ebben sem talál semmi különösebb vonzerőt. Krónika a hétről. — Fővárosi levél — (A »szép asszony« férje. — Maróezy Géza Amerikában. — A sértve érzett operaénekes. —Hamis műkincsek.— A békeakció. — Több beiktatás. — Kegyelmet kapott borhamisító. — (A szegedi installáció. — A debreceni eset epilógusa. — Bíró Lajos utazása. — Haladó-affér.) Hírhedtté lett évekkel ezelőtt több váltó- hamisitási esetből kifolyólag Brunkala Lászlóné, a csodaszép asszony neve. Az akkori bünper foglalkoztatta az egész világot s a szép asszonyt bűnösnek találván a bíróság, elítélte. Brunkala Lászlóné a büntetést elkerülendő, Amerikába szökött s azóta nyoma veszett. A neve úgy került ismét felszínre, hogy a férje, aki tekintélyes, jó hirü ügyvéd volt akkoriban, öngyilkosságot követett el a napokban. A szép, de veszedelmes asszony tette tönkre jeljesen a jobb sorsra érdemes Brunkala Lászlót, kit a sok csalódás, keserűség koldusbotra juttatott, úgy, hogy az utóbbi esztendőkben kegyelemkenyéren éldegélt, mig végre az élettől megválni akart. Súlyosan megsebesülve fekszik most a Rókusbán. Világhírű sakkmesterünk, Maróezy Géza Amerikába vitorlázott, hogy erejét összemérje a sakkjáték világmatadorjával, Lasker Emánuel dr-ral. Sakk-körökben óriási érdeklődéssel tekintenek e mérkőzés elé, mely eldönteni van hivatva, hogy a sakk-bajnokok közül vájjon kit illet meg az elsőség jelenkorunkban. Kegyelmet kapott egy olyan ember, aki a magyar bor világhírnevét úgyszólván tönkresi- lányitotta. Engel Mihály, pécsi borhamisítóról van szó, aki nagyban űzte üzelmeit, úgyhogy jogerős bírói Ítélettel egy havi fogházra és 200,000 korona pénzbírságra ítélték. A büntetés elől Engel megszökött. Azóta kilenc esztendő múlt el. Változtak az idők s a borhamisító kegyelmet kapott. Megtörtént a szegedi beiktatás is, a melyre nagy katonai apparátus vonult ki, A főispánban kárt nem tehettek, mert többszörösen körülfogták a csendőrök és a katonák. A nép haragja tehát a kirendeltség ellen fordult, a minek következménye lett, hagy sortüzel adtak s többen megsérültek. A tömeg azután egy lap szerkesztősége ellen fordult, hol zúzott, rombolt, tört. Majd egyesek lakása előtt is tüntettek. Debrecenben minden csendes. Nyilvánvalóan a kormánybiztos is visszatér majd a fővárosba. Annál nagyobb nyugalom állott be Debrecenben, mert mindannyiuk legnagyobb megelégedésére — az összes letartóztattakat egynek kivételével — szabadon bocsátották. így aztán a kedélyek teljesen lecsillapultak, legalább egyelőre, mert hire ment, hogy Kovács Gusztáv főispán mihelyt fölépül — Debrecenbe óhajt látogatni. Biró Lajos a világhírű magyar természettudós, a ki csak nem rég tért vissza ausztráliai tanulmány-útjáról, kipihenvén magát, most ujabmegbizonyosodott, hogy hamisan esküdött. Kétségbeesetten áll itten. Ez az ő hibája, minek perelte be. Munka nélkül állott, éhezett és fázott. A gyermeke haldoklott. Kihez is fordulhatott volna segítségért ? Nem hitte volna soha, hogy ez a férfi valaha igy vétkezzék. A biró ismét felolvasta előtte az esküt. Amikor a férfi ismételni akarta, a leány odaugrott és kiragadta a bibliát a kezéből. Nem engedheti, hogy vétkezzen. A törvényszéki szolga nyomban elősietett, hogy elvegye tőle a bibliát és rendre intse. A leány megrettent mindentől, ami a törvénynyel összefüggött és most azt hitte, hogy ezért börtönbe vetik. — Nem szabad letenned az esküt! — kiáltotta. — Nem szabad! Ami most történt, nagy feltűnést kellett. A hallgatóság a biró asztala köré sereglett, az esküdtek felemelkedtek a helyükről. A biró szigorú hangon szólott: — Csend ! — Miért ragadtad ki a kezéből a bibliát ? — kérdezte a biró a panaszosnőtől. A leány ismételte: — Nem szabad letennie az esküt! — Maradj nyugodtan és add vissza a bibliát, — szólott a biró. A leány nem engedelmeskedett, hanem tovább is görcsösen szorította a kezében. — Annyira a sziveden fekszik, hogy megnyerjed a pert ? — kérdezte a biró éles hangon. >— Visszavonom a panaszt! — kiáltotta a leány éles hangon. Nem akarom kényszeríteni az esküre Ő a gyermekem apja. És még mindig szerelem. Nem akarom, hogy hamisan esküdjék Sápadtan állt a biró előtt és bátran tekintett a szemébe. A biró sokáig nézte őt és ezalatt bensejében valami változás ment végbe. A durvavonásu arcz megszépült a meghatottságtól. Érzi, amint a szeme meglelik könvekkel és körülnéz. A hallgatóság, az Írnokok és az esküdtek kíváncsian előrehajolva nézik a leányt, aki a biró előtt áll és kebléhez szorítja a bibliát. A biró pillantása a vádlottra tévedt, aki lehajtott fejjel mozdulatlanul állt a teremben. A biró a leányhoz fordult: — Legyen az akaratod szerint. — A panaszt visszavonlnak tekintjük, — szólott azután a jegyzőnek. A vádlott mintha tiltakozni akarna. — Van talán valami kifogása? — riadt reá a biró. Suttogó, gyenge hangon válaszolja a férfi: O nem. Jobb igy. A biró egy ideig hallgatagon ült itt, akkor azután visszatolta nehéz székét és az asztal körül elhaladva, a panaszosnőhöz lépett. —- Köszönöm, — szólott és kezét nyújtotta. A leány letelte a bibliát és sírva állt a teremben; gyűrött zsebkendőjével a könyeit törölte. — Köszönöm ! — szólott ismét a biró és gyöngéden, óvatosan megszorította a leány kezét, mintha valami nagyon finom és drága dolgot tartana a kezében. ban Kréta-szigetére megy, hol állattani kutatásokat tesz a Nemzeti Muzeum számára. Meg volt az első haladó-affér. Egy villam- vasuti összeszólal hozásból kifolyólag hajba kapott egymással Szőcs Pál haladópárti képviselő egy banktisztviselővel. S folytatása párbaj lelt. Egv-egy lapos vágás. A felek kibékültek, s minden rendbe jött. A haladópártiak aktuálissá lettek ezen lovagias ügy által. HÍREK. Esperesi kinevezés. Firczák Gyula munkácsi püspök Medveczky Endre sárközujlaki g. szert, kath. lelkészt tiszteletbeli esperesnek nevezte ki. Áthelyezett tanárok. A vallás- és közoktatási miniszter Patkó József nagybányai állami főgimnáziumi és Hubertus Sándor trsztenaí állami algimnáziumi rendes tanárokat kölcsönösen áthelyezte. A megyei közigazgatási bizottság e hó 12-én gyűlést tartott Nagy László főispán elnöklete alatt, melyen jelen voltak : Böszörményi Sándor, ináncsi Papp Kálmán, Kemény Alajos, Kacsó Károly, Bodnár György, dr. Serly Gusztáv, dr. Orosz Sándor bizottsági tagok, Kemény Emil és Rudnyánszky Dezső báró tb. aljegyző. Ináncsi Papp Kálmán kérdésére a főispán bejelentette, hogy miután a közigazgatási bizottság nem po- titikai, hanem tisztán közigazgatási tényező s az alispánhelyettes és több aljegyző már másodszor nem jelent meg, ellenök saját hatáskörében a iegenergikusabban fog eljárni, Böszörményi Sándor konstatálni kívánja, hogy az előadók mulasztása folytán előálló károkért ők lesznek felelősek. Jegyzőválasztás Remetemezőn e hó 18-án tartották meg a községi aljegyzőválasztást. Egyhangúlag Rótli Samu oki. jegyzőt, lapunk munkatársát választották meg. Gratulálunk! Bucsuest. Ilosvay Gusztáv, határrendőr- kapitánynyá kinevezett főszolgabíró a napokban véglegesen elhagyja Szinérváralját és uj állomáshelyére, Sopronba költözik, hol hivatalát már át is vette. A távozó Ilosvay tiszteletére barátai e hó 27-én este 8 órakor a Koronában bucsulakomát rendeznek. A református egyház bálja, mely tudvalevőleg február 3-án lesz megtartva a Korona-vendéglő összes termeiben, nagyon sikerültnek ígérkezik. Már mostantól lázasan készülődnek helyből és vidékről egyaránt. Az előjelekből ítélve, ez a bál kellemes találkozója lesz Szinér- váralja közönségének, melyen mindenki kedves szórakozást fog találni a hétköznapi élet gondjai között. A meghívókat a napokban küldték szét. A rendezőség nagy gonddal állította össze a meghívandók névsorát. Ha valaki ennek dacára sem kapott volna meghívót s arra igényt tart, forduljon lapunk felelős szerkesztőjéhez, mint az egyháztanács jegyzőjéhez. Jegyzők közgyűlése. A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesülete Szatmáron jan. 24-én d. e. 10 órakor a Panonnia-szállóban közgyűlést s ezután értekezletet tart, melyen az ország jelen válságos helyzetében követendő eljárást kívánják egyöntetűen megállapítani. A Szatmármegyei Közlöny a folyó év elejétől mint politikai lap hetenként kétszer jelenik meg. Főszerkesztője b. Kováts Béla. Árverés patikára. Csengerben a Katona Ágoston csődtömegéhez tartozó patikára a napokban bírói árverést tartottak, mely alkalommal azt 53011 koronáért Klein Rezső vette meg. Áthelyezett erdőhivatal. A földmivelési miniszter a bzatmárvármegye kerületéhez tartozó kir. erdőgondnokságot, melynek székhelye eddig Nagykárolyban volt, Szatmárra helyezte át. Főnöke Pálos Konrád m. kir. főerdész, ki ezen állásban idáig is működött. Bélyegdrágulás. Ez év márczius hó 1-től kezdve felemelik a magyar levélbélyegek árát 10 fillérről 12 fillérre. Ezzel szemben a közönséges levelezőlapok ára csak 4 fillér lesz. Figyelmeztetés. A pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságokhoz intézett bizalmas köriratban elrendelte, hogy a költségvetésen kívüli összes állami követeléseket könyörtelenül be kell hajtani. Eszerint végrehajtás alá kerülnek az összes hátralékos bűnügyi, tanítói nyugdíj, vizszabályozási és ármentességi költségek, had- mentessógi dijak, kamarai illetékek s italmérésí bírságok, melyekről milliókra menő hátralék van. Országos vásár volt e hó 15. és 16-áu Szinérváralján. Kevés marhát hajtottak fél s azok a nagy kereslet miatt rendkívül magas árakon keltek el. A szarvasmarhának ember- emlékezet óta nem volt oly magas ára, mint aminőt ezen a vásáron fizettek. Az apai uj bank aránylag igen rövid idő alatt már megalakult, a céget a kereskedelmi jegyzékbe bejegyeztették és a társaság mükö-