Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-31 / 31. szám
(2) 1906. Julius 31. SZÍN ÉRVÁRALJA 31. szám. se baromfitenyésztő vagy tojásérlékesitő szövetkezet nem létezik; pedig a tejszövetkezet az állattenyésztéssel, az állattenyésztés a trágyamennyiség fokozásával, a trágyázás pedig a terméshozam emelkedésével okozatilag összefügg. A termésmennyiség emelkedése pedig különösen a kisgazdánál bir fontossággal. Mert tegyük fel, hogy egy kisgazda ósdi rendszerű gazdálkodásával évenkint 40 mm. különféle szemesterményt állít elő; ebből háztartásában évenkint elfogyaszt 30 m. mázsát, tehát eladhat 10-el. Már most, ha rendes trágyázás, helyes művelés és okszerű gazdálkodással évi termés- mennyiségét 40 mázsáról csak 50 mázsára emelheti, az esetben ugyanazon életmód mellett az egész 10 mm. terméstöbbletet értékesítheti, vagyis tulajdonképeni jövedelmét megkétszerezte. Lehetetlen, hogy a gazdasági kultúra valamikor a mi falvainkban is elterjedjen; de rendes körülmények között talán egy pár évtizedre lesz szükség, mig eljutnak oda, ahová egy kis jóakarattal nehány év alatt is eljutnánk. Hiszen kisgazdáink nagyrészénél szintén egy pár évtizedre volt szükség ahoz is, hogy a fackél vasekével felcseréljék. A szakszerű falusi kisgazdálkodás leggyorsabban volna meghonosítható az esetben, ha a lakosság ennek előnyeit saját községében, saját halárában és saját dűlőin szemlélhetné. Ez pedig úgy volna elérhető, ha a földmivelésügvi kormány egyéves tanfolyami »Gazdaképző Iskolákat« állítana fel, hol fegyelemhez szokott szorgalmas, munkás és józanélelü kiszolgált altisztek teljes ellátás és bizonyos havi díjazás mellett az egyéves tanfolyamot elvégezvén, hitelszövetkezeti székhelyeken, a hitelszövetkezet igazgatóságának felügyelete és ellenőrzése mellett bér, fix, vagy felesrendszer szerint ezen gépesített egyének egyike egy kisgazdaság kezelésével megbizatnék. A gazdaképző iskolának az volna a hivatása, hogy gyakorlatilag képzelt olyan kisgazdákat neveljen, kik némi elméleti ismereteket is szerezve az egész évet hasznos munkássággal töltsék el és ne csak dolgoztatni, de főképen dolgozni tudjanak és a szorosan vett mezei munkákon kívül az állattenyésztés, kertészet, szőlőművelés, méhészet és baromfitenyésztéshez is értsenek. Ezen iskolákat nem kellene nagy tantestülettel ellátni, hanem a vándor szaktanárokat ott csak a megfelelelő időszakokban foglalkoztatni. Ezen falusi kisgazdaságok vezetőit lehetne megbízni azzal is, hogy a használatára bocsátott és felügyelete alá helyezett vetőgépet, kon- kolyozót, kukoricamorzsolót, szecskavágót, mérleget stb, a szövetkezeti tagoknak csekély díjszabás mellett használatra átengedje. Valamint ezen rendszeresen kezelt kisgazdasággal lehetne megoldani a fajvelőmag kicserélése és felújításának kérdését is; mert ezen gazdaságon termelt fajvetőmagvakat lekentne vetőmagképen eladni a szövetkezet tagjainak. Igv ezen kisgazdaság nemcsak mintául, az okszerű gazdálkodás megkedvelletőjéül volna felhasználható, de mint kisérleli telep és fajvetőmag előállító is nagy szolgálatot tehetne a mezőgazdasági kuliura előbbvitelénél. A gazdaképző iskolák felállításának szükségessége mellett azonban nemcsak a falusi, de a városi érdekek szempontjából is igen hathatósan lehel érvelni. Köztudomású dolog ugyanis, hogy vidéki Eldobta cigarettáját s a kezében levő levelet kezdte olvasni: Nagyságos Asszonyom! Imádott Jolánom 1 Ne vegye rossz néven, hogy soraimmal keresem fel, azonban nem tudok Maga nélkül élni. Ha elgondolom, hogy kegyed azon szörnyetegé lelt, kinek a nevét viseli most, j torkomat mély fájdalom szorongatja. Az az timber bírja magát, akit nem szerethet, aki mellett élete csak lengődés lehet. Oh, ha az enyém volna 1 Milyen boldogok lehettünk volna most. Ez az égi boldogság csak magán mullott Jolán! (Nem.) Jolánom ! Engedje, hogy igy szólítsam, mert az Ön lelke már régen az enyém. Látnom kell, beszélnem kell magával, mert ezt nem bírom ki tovább . . . Valaki megfogta az asszony kis fehér kezét és forró csókot lehelt reá, mely után egy kör- alaku piros folt égett. Bavtos állt előtte. Odanézett a férfi szemei közé. Belenézett mélyen, mintha ki akarta volna olvasni, hogy mire gondol az most. — Itt vagyok Nagyságos Asszonyom, látni akartam magát. Szükségem vau egy rövid időnyi együttlélre, mint a forró nap sütötte virágnak a jótékony esőre. Az asszony megnézte magát jy tükörben s megigazította a haját egy kissé! / városaink külterületei azért olyan sivárak, mert nincs a majorsági rendszer kellőképen kifejlődve; ennek oka főképen az, mert hiányzanak az arra alkalmas emberek, kik a kertészet, tehenészet, baromfitenyésztés, méhészet, gyümölcs és szőlőműveléshez egyaránt értenének. Ma úgy áll a dolog, hogyha egy jobhmódu tisztviselő vagy kereskedő kertészt tart, az esetben van szép kertje, udvara, de ennek élvezetét túlságosan meg kell fizetni és a szép kert tájékán sem teheneket, sem baromfiakat nem tarthat. Viszont aki az utóbbiak miatt hetest tart, annak több baszna lesz benne, de bűzös, kellemetlen lesz udvara. Különben pedig a kertész nem fog az istálókkal vesződni, a hetes pedig nem ért a kertészkedéshez. Ha azonban van a gazdaképző iskolából kikerült alkalmas emberünk, aki mindezekhez ért, úgy a kérdést egyszerűen megoldhatjuk, mert az udvart meghagyjuk virágos kertnek, a gazdasági részt pedig egy pár hold földön a város közelébe telepített majorságban oldjuk meg. Ha a városokban túlságosan megnehezedett életviszonyok nem parancsolnák is a majorsági rendszer fejIeszlését, de minden magyar asszonynak veleszületett tulajdonsága, hegy szeret gazdasággal foglalkozni. Kétségtelenül szívesebben fogyasztja saját tehenének tejét, vaját, túróját, mint a tisztaságiig sokszor kifogásolható vett dolgokat. Örülni fog a saját hizlalásu sertésének zsírját használhatja; baromfiakat, tojást, sajátjából szerezhet. Annak az ügyvédnek, bírónak, orvosnak hivatalnoknak vagy kereskedőnek felesége, kinek egy pár holdnyi majoros gazdasága van, sokkal kevesebbet fog zsurozni, nem lesz olyan ideges, hanem kedélyesebb, egészsé- j gesebb, ha majorságán földiepret, ribizkét vagy zöld borsót szed, mintha ugyanazt az időt jól befűzve, zárt szobában emberszólás vagy regény olvasással tölti el. Viszont férje erszénye és egészségének sem fog ártani, ha a kaszinó vagy kávéház füstös, büzhödt levegője helyett ugyanazon időt költség nélkül szőlőültetvénye, csemetéi és méhei között tölti. Végül a gyermekek idegrendszere és testi fejlődésére nagy fontossággal lóg bírni, ha zárt szoba, vagy szűk udvar helyett szabad idejét tiszta levegőjű fás térségen tölti el. Az a meggyőződésem, hogy mentői jobban I fognak szaporodni a városok közül a kertek, gyümölcsösök, majorságok, annál nagyobb lesz az anyagi jólét, a megelégedés és annál jobban fognak csökkenni az idegesség, vérszegénység, éleluntság tünetei, szóval azok az úri betegségek, melyek az öngyilkosságok számát emelik, a szanatóriumok és tébolydák szaporítását pedig szükségessé teszik Ezen kívánatos változás azonban csak akkor fog beállani, ha lesznek gyakorlatilag képzelt dolgos, fegyelemhez szokott alkalmas emberek, kikre, egy-egy majorsági kezelés nyugodtan rábízható. Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy az állam a népnevelés előmozdítása céljából tanítóképző intézeteket tart fen ; éppen ilyen természetesnek fogna idővel feltűnni, ha egy emincszter mezőgazdasági államban gazdaképző iskolákat állítana. Hiszen a magyar állam elsőrangú érdeke, hogy a nép milliói vagyonilag is gyarapodjanak. Azt hiszem Magyarország jelenlegi földmivelésügvi miniszterét alkalmas módon meglehetne győzni a »Gazdaképző iskolák« szükségességéről. — Tehát maga a virág . . . ugy e? No, mondhatom szép mákvirág! — Hiába gúnyolódik, mert minden szavam igaz. Nem is hiszi el, hogy mily sivár az életem ön nélkül! — Szerelmet akar vallani ? — Nem. Az felesleges lenne. Hogy szere- lem-e vagy nem, azt maga tudja legjobban. — Hát akkor mit kíván tőlem? De nagy szikrát vetett ezzel Jolán a férfi szivébe s lángralobbanlolta egy pillanat alatt.Emil szemei egy tűzben égtek, olyan csodás csillogó fényben uszlak, hogy az is megrettent a nézéstől. Mikor észrevette, késő volt már. A férfi ott feküdt a lábainál és álfonta térdeit. A cipőit csókolgatta s szerelmes szavakat suttogott lázas, epedő hangon. Jolán egy perez alatt tisztában volt akkor azzal, érezte, hogy most már elveszett. De mégis megpróbálta a férfit ellökni magától. Összeszedte minden erejét s az ablakhoz menekült. Maga sem tudta, mit csinál. Érezte, hogy nem tud ellentálni e csábitó szavaknak; milyen boldog lenne az ő karjaiban, az ő csókjaitól. Eszébe jutott a férje, melyre valami hidegség futott át testecskéjén. Aztán arra is gondolt, hogy ezideig tisztességes asszony, akit mindenki tisztel. De mi lesz azután? Még saját maga előtt is szégvellené. Nem lenne egyetlen nyugodt pillanata sem Örökös szenvedésre volna tehát kárhoztatva ? (Vége következik.) A munkaadók kötelességeiről gazdasági cselédeiknek az Országos Gazdasági Munkás- és Cseléd-segélypénztáruál baleset ellen való biztosítása körül. (G. L.) Az országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár létesítése folytán a törvények értelmében Magyarországon minden gazdasági cseléd balesetbiztosítást élvez. Ha a munkaadó a reá szabott minden törvényes feltételnek megfelel, akkor a baleset esetén a költségeket a pénztár viseli, ha azonban a munkaadó a feltételek betartását elmulasztja, akkor az összes költségek a munkaadó terhére esnek. Nehogy tehát a munkaadók jóhiszemű mulasztásuk miatt kárt szenvedhessenek, indokoltnak találjuk rövid, áttekinthető képét adni annak, hogy mik azon törvényes feltételek, a melyeket a munkaadók gazdasági cselédeik balesetbiztosítása körül betartani kötelesek. 7. A 120 filléres hozzájárulási díj fizetése. A törvény értelmében minden munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egyes gazdasági cseléd után az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár javára évenkint előre 120 fillért befizetni. E hozzájárulást a cseléd bérébe betudni vagy annak megtérítésére a cselédet kötelezni, büntetés terhe alatt tilos. A munkaadónak ez a kötelessége kiterjed minden olyan cselédre, kit kizárólag vagy főleg gazdasági munka teljesítésére fogadott szolgálatba, legyen az akár férfi- akár nőcseléd és pedig akárhány éves az illető (tehát esetleg 16 évesnél is fiatalabb.) A 120 filléres hozzájárulási dij megfizetendő nemcsak az éves, de havibéres gazdasági cselédek után is, akár kapnak az illetők élelmezést, akár nem, s a 120 fillért még abban az esetben is egész összegében kell megfizetni, ha a cseléd a munkaadónál nem is egész évben, hanem például csak 1 hónapig szolgál. A szóban forgó 120 filléres hozzájárulási dij külön törvény által évenkint előre fizettetni rendelt olyan állandó járulék, mely, ha a közadók módjára kezeltetik is, teljesen független az évenkinti adómegajánlástól és állami költségvetéstől, ez a dij tehát azon hozzájárulásnak tekintendő, amelylyel a törvényhozás a munkaadókat a gazdasági munkások és cselédek biztosítására alkotott intézmény támogatására állandóan megterhelte. Magában véve azonban az a körülmény, hogy ez a 120 fillér a munkaadótól utólag úgyis behajtalik, vagy hogy esetleg azt késedelmesen külön felhívás nélkül is befizeti, a biztosításra való jogot még nem adja meg, hanem csak a munkaadó számíthat arra, hogy a gazdasági cselédeinek balesetei folytán felmerült költségeket a pénztár megtéríti, a ki az illető gazdasági cseléde után a 120 filléres hozzájárulási dijat az alább megjelölendő esedékességének időpontjáig, vagy utóbb ugyan, de mindenesetre a baleset megtörténte előtt legalább 30 nappal tényleg befizette Ha a munkaadó ezt elmulasztotta, sérült cseléde (illetőleg ennek örököse) a munkaadótól éppen olyan baleseti segélyezést követelhet, mint a minőtől a pénztárral szemben elesett. A 120 filléres hozzájárulási dij minden esetben a községházán fizetendő. Ebből a célból az elöljáróság minden év november havában, az általános adóösszeiráskor, a következő évre a munkaadókat és a gazdasági cselédeket névszerint összeírja. Az összeírás alkalmával kötelessége a munkaadónak gazdasági cselédei létszámáról és nevéről az összeíró közegek részére a kellő felvilágosításokat az igazsághoz híven megadni. A hivatalból történt általános összeírás alapján 'kivetett hozzájárulási dijat tartozik a munkaadó minden külön felszólítás nélkül április hó 1-ig megfizetni. Ha az összeírás foganatosítása után a munkaadó már meglévő cselédlétszámán felül uj gazdasági cselédet fogad fel, köteles a munkaadó a szolgálatába lépett uj cseléd nevét haladék nélkül, (de mindenesetre 15 napon belül) szóval vagy Írásban a cselédkönyv bemutatása mellett az elöljáróságnak bejelenteni, s a bejelentéskor a 120 filléres hozájárulási dijat azonnal lefizetni. j Ha az összeírás foganatosítása után a munkaadó gazdasági cselédet változtat, köteles a munkaadó az eltávozott cseléd helyére szolgálatába lépett uj cseléd nevét haladéktalanul (de minden esetre 15 napon belül) szóval vagy írásban a cselédkönyv bemutatása mellett az elöljáróságnak bejelenteni, s a bejelentéskor az ilyen cseléd után is azonnal köteles a 120 filléres hozzájárulási dijat lefizetni, kivévén, ha igazolja, hogy azon cseléd után, a ki a szolgálatából eltávozott s a kinek helyébe az uj cselédet fogadta, azon évre a 120 filléres hozzájárulási dijat már lefizette.
