Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-10 / 28. szám

(2) 1906. Julius 10. 28. szám lagos csekélysége mellett is oly tekinté­lyes erő, hogy azon közjóra célzó egye­sületeket, a melyek ez idő szerint a tár­sadalom tevékenységére vannak bízva, okvetlen erőre fogja juttatni, hogy a tár­sadalmi intézmények is a maguk szük­séges és áldásos munkájukban haladhas­sanak. De minél korábban csatlakozik hozzájok a lakosság, annál gyorsabban valósulnak a szabadságot, állandóságot s o O tökéletesedést biztosító eszmék. Az idejétmúlt érettségi. Immár mind nagyobbá lesz ama mozga­lom. mely az érettségi végleges eltörlése mellett kardoskodik. Nagyon helyesen! Ez az intézmény j valóban a középkorba való, de nem a mai vi­szonyok közé Lassan-lassan rájövünk arra. hogy az érettségi teljesen felesleges, tisztára nélki'i- j lözhető valami, melynek révén a diákság inkább i visszafelé halad, mint előre. Mert hogy az érettségi utján a fiatalság | sem lesz okosabb, az a napnál is világosabb. Az érettségi csupán oly kényszer dolog, mely­nél rendszerint nem a tudás, hanem a szerencse dominál. Már pedig mindenben, hol a szerencse í szeszélyeinek vagyunk alávetve, hol a szerencse kénye-kedvének vagyunk kitéve, olt komolyság­ról szó nem lehet s mint ilyen, teljesen érték­telen. Hogy eddig nem törölték el az érettségit nálunk, az amellett bizonyít, hogy a régi copf- ; rendszert, a megcsonlosodolt maradiságot, az j öreg akadémikusok állal féltékenyen őrzött in­tézményeket nem szívesen hagyjuk oda. nincs kellő bátorságunk uj mesgyét vágni, uj utat törni, mely mesgyén, mely utón villámgyorsa­sággal haladhatunk a civilizált, a valódi kul­túra felé. Ha az illetékes körök eddig nem láttak, vagy nem akartak tisztán látni, ha megannyi, hírlapi felszólalás, szabadelvű és gondolkodású tanárok véleménye eredményleien maradt, ak­kor talán észretéritik a hivatalos köröket a csal­hatatlan és megcáfolhatatlan tények, melyek ez évben lejátszódtak országszerte. Nem volt nap, hogy innen onnan ne je­lentették volna, hogy a maturánsok összejátszva, megszerezték a féltve őrzött kérdéseket, tehát csaltak, vesztegettek, csakhogy hozzájussanak a létkérdésüket magukban foglaló tézisekhez. És a legtöbb helyen rajta vesztettek, amiből óriási kellemetlenség hárult a fiatalságra, mert vissza­vetették őket, eltiltották az érettségitől. Mindet­től eltekintve, a szóbeli érettségit megelőző- óriási félelem, izgalom, aggódás ugyancsak meg­viseli a fiatal diákok gyenge és fejlődő idegze­tét. Hányán őrülnek meg. hányán lesznek ön­gyilkosok az érettségi előtt a nagy és állandó félelemtől és izgalomtól és hányán utána, ha megbuknak egyik vagy másik tantárgyból. Az idei érettségi időszak ugyancsak meg­döbbentően sok példával szolgált a matúra tart­hatatlanságát illetőleg. A való tények dokumen- j táliák, hogy az érettségit múlhatatlanul és men nél hamarabb el keli törülni. Ha meg akarjuk tartani a fiatalságot a maga hamisítatlan üdeségében, ha nem akarunk be­lőlük kora véneket nevelni, akkor elsősorban is törüljük el az érettségit, mely jórészt meg- rontója a fiatalságnak. Ha az osztályvizsgálaton és az arcukra kiül a nyereségvágy, ünnepélyes csend honol itt a termekben, akárcsak egy tem­plomban. Csak a golyó pergését halljuk, miköz­ben a játékosok félelemtől visszafojtott lélek zeltel remegnek. Monoton hangon szó! a croupier : »21 rouge, lő noir passe, pair, impair.« Mert itt az a jelszó: »Failes vost jeux!« Ha e földi paradicsomban reggel felébredve, azt olvasod a kurlislában, hogy valamely idegen elutazott, aki tegnap még szenvedélyesen rakta a játékasztalra tétjeit, sohasem lehetsz bizlos afelől, vájjon nem oda utazott-e, ahonnan nincs többé visszatérés. Csak az üde zöldben pom­pázó pálmák a megmondhatói, hány szerencsét­len lelte már itt hirtelen, önkéz okozta halálát. A vendégek azonban csak nagyritkán sze­rezhetnek tudomást az öngyilkossági esetekről, mert a monacói fejedelem rendőrei a kora haj- 1 nali órákban eltakarítják a holttestet s termé­szetesen mélységesen hallgatnak. SZINÉRV ÁRALJA tud a diák, ki van téve annak, hogy az érett­ségin nem tud, holott az osztályvizsgálatokon már ugyanannyit kell tudnia a diákságnak, mint az érettségin. Tehát — mint már említettük — tisztán szerencse dolga az érettségi. Végre-valahára a sok szomorú és fájdal­mas példa az illetékes körök figyelmét is fel kell hogy keltse és fokozott buzgalommal oda törekednek majd, hogy az ósdi. semmi érte­lemmel és előnynyel nem biró érettségi vizsgá­latokat végkép eltüntetik, mintha soha se let­tek volna. Nagy küldöttség a főispánnál. A mátészalkai járás összes községeiből junius hó 29-én egy több mint 60 tagból álló csaknem mind vármegyei bizottsági tagból és független em­berekből alakult küldöttség tisztelgett dr Falussy Árpád főispán és Ilosvay Aladár alispánnál. A küldöttség arra kérte őket, hogy a megüresedendő mátészalkai főszo’gabirói állásra, mint e járás egyedüli bizalmasát s a vármegye közönsége előtt is előnyösen ismert dr Komoróczy Ivánt támo­gassa. Főispán a küldöttséget előzékenyen fo­gadva, biztosította a küldöttséget arról, hogy a járás akarata és óhaja előtte irányadó — nem­csak ez alkalommal, midőn olyan ember támoga­tását kérik, kit munkássága, képzettsége s kifogás­talan jelleménél fogva ö is teljesen, nemcsak ezen, de bármily állásra méltónak talál, hanem minden alkalomkor — s igy annál inkább jólesik neki, hogy dr Komoróczy Iván mellett a járás közön­sége ily impozánsan nyilatkozik meg s Ígéri a maga részéről is, hogy a nélkül, hogy föispáni ha­talmával visszaélne, öt a legmelegebben fogja tá­mogatni s erős meggyőződése, hogy a vármegye közönsége csak örülni fog, ha egy i'y kiváló munkaerőt a már általa régen kiérdemelt meg­felelő állásba helyezheti s hiszi, hogy vele szemben a múltakban történt mellőzésekért most a vár­megye közönsége egyhangúlag igyekezni fog kár­pótlást nyújtani. Alispán ur a küldöttséget szintén szívesen fogadva, kijelentette, hogy ö előtte is a közönség és a járás akarata mindig irányadó. Főispán ur a küldöttség vezetőjével Berey József ref. lelkészszel s a küldöttség számos tag­jával a tisztelgés után hosszabb ideig bizalmasan értekezett s azon reménységének adott ismétel­ten kifejezést, hogy dr Komoróczy Ivánt mielőbb a vármegyei főbb tisztviselők soraiban fogja látni. E tudósítás mellett megjegyezzük, hogy a mátészalkai főszolgabiróságra tudtunkkal legtöbb kilátása Pechy László szinérváraljai főszolgabíró­nak lehet. Krónika a hétről. — Fővárosi levél. — (A helyzet. — A tanárgyütés szenzációja. — Sajtó bot­rányok. —Gyilkosságok.— Egy nyilvános ház titkai. — Kecskeméthy, hol vagy?) Az országgyűlés mindkét házának gyűlései újból megkezdődtek Legelébb a felirati vita in­dult meg, s ennek során a nemzetiségi képvi­selők felszólalásai, különösen a Pofit Mihályé, vonták magukra a figyelmet A nemzetiségiek az eddiginél is több jogot és privilégiumokat követelnek. Érdeklődési kellett Audrássy Gyula gróf, belügyminiszternek egy interpellációra adott válasza, melyben nyíltan eíitélte az osztálypoliti­kát. — A pénzügyi bizottság ülései alkalmat szolgáltattak Darányi Ignác földmivelésügvi mi­niszternek nagyjában már ismeretes programm- jának tüzetes kifejtésére Az iskolai szünidő megkezdése után az országban levő középiskolai tanárok a fővárosban gyűlést szoktak tarlani, melyen tanügyi kérdé­seket és személyi ügyeiket beszélik meg. Ez a szaktanácskozás rendesen sima mederben folyik le és alig kelt nagyobb emóciót. Az idei tanács­kozásnak azonban mindjárt a megnyitása keltett nagy konsternációt. Apponyi miniszter helyette­sítésében ugyan is Barkóczv Sándor dr báró mondta el a megnyitó beszédet, melyben ki­fejtette, hogy az oktatásnak keresztény-feleke­zetinek kell lenni, értve ezalalt természetesen a római kathólikus felekezetiséget. Ez a nyilat­kozat sok támadásra és hírlapi megbirálásra adóit okot s kíváncsian várják, hogy maga a miniszter is nyilvánítsa véleményét ebben a nagy horderejű kérdésben A közérdeklődés, vagyis inkább a közfel­háborodás élén a sajtóbolrányok állanak. Fiú­méban Nákó gróf kormányzó beiktatása alkal­mával néhány züllött alak »megpumpolta« a grófot jelentékeny összeg erejéig. Ä »Független Magyarország« cirnű lapról pedig kisült, hogy az uj kormánytól nagyobb szubvenciót »eszkö­zölt« ki E botrányok a hírlapiról szakegyesü­leteket is foglalkoztatták és a kép\ iselőházban is szőnyegre kerülnek. | A fővárosban két gyilkosság történt a héten. Egy Már János nevű elbocsátott és alighanem hibbant elméjű bankszolga, a feletti elkeseredé­sében, hogy a bank ellen indított pőrét elve- I szitette, ügyvédére rontott, de nem ezt ölte meg, hanem az ügyvédnél véletlenül látogatóban volt ifj. maconkai Cserepess Gyula anyakönyvvezelői tisztviselőt, a ki a szolgát le akarta csititani. A másik eset a budapesti Viktória malomban j történi, hol Sziics János kocsis boszuból agyon- J lőtte Schillervein Nándor fuvarozási üzletveze­tőt azért, mert elbocsátotta a szolgálatból. Mind­két gyilkos vizsgálati fogságban van. Á fővárosi rendőrség megvonta az enge- j délvt egv himzőutcai nyilvános ház tulaj­donosnőjétől, mert kitűnt róla, hogy bűnre csá­bított fiatal lányokat, őket valósággal fogva tar­totta, ütlegelte és komiszul bánt velők, azon­kívül pedig megfosztotta őket minden fillértől, melyet a bűn e tanyáján szereztek. Kecskeméthy Győző, hol vagy? Erre a kérdésre legszívesebben adna választ a rendőr­ség, csakhogy, sajna, nem lehet. A fiatal úri em­ber amikor 1901-ben jól ellátta magát útikölt­séggel a főváros pénzéből, úgy eltűnt, mint a pára és a rendőrség meleg érdeklődése iránt semmi érzéket sem tanúsított. Az eltűnt Kecs- keméthyről és a vele együtt eltűnt 588.000 ko­ronáról azóta sok mindenféle hir került nyilvá­nosságra. csak éppen Kecskeméthy és a pénznem került elő. Most egy Buenos-Ayresből hazakerült Töpper Béla nevű ügynök állítja, hogy ott febr. 15-én látta Kecskeméthvt egy szőke hölgy tár­saságban. A rendőrség ennek alapján újabb nyo­mozást rendelt el ebben az ügyben, mert felteszi, hogy Kecskeméthy lesz annyira udvarias a ma­gyar nyomozó hatóságok iránt, hogy hónapokon ál nyugodtan bevárja, mig biztos őrizet alatt visszaszállítják forrón szeretett hazájába, mely annyi érdeklődést tanúsít nem annyira a hogy- léle, mint inkább holléte iránt. HÍREK. Tisztelettel kérjük hátralékban levő előfizetőinket, hogy a hátralékos összeget beküldeni, — azokat pedig, kiknek elő­fizetése lejárt, hogy azt megujitani szí­veskedjenek, Föispáni titkár. A belügyminiszter Kerekes Zsigmond vármegyei aljegyzőt a föispáni titkári teendők ideiglenes ellátásával megbízta és vár­megyénk főispánja mellé osztotta be. Áthelyezett pénzügyigazgató. Kemény Ala­jos kir. tanácsos, nagykárolyi pénzügy igazgatót Besztercére helyezték. Utódja Plachy Gyula pénzügyminiszteri osztálytanácsos lesz. Változás a tanfelügyelöségnól. Teljesen meg­bízható forrásból úgy értesülünk, hogy Gálffy Lajos kir. s. tanfelügyelő Szatmárról legközelebb át lesz helyezve Hogy hová helyezik és ki lesz az utóda, azt még nem tudjuk megmondani. A szatmári püspök kinevesése. A Budapesti Közlöny jul. 4-iki száma közli a király jun. 20-án kell kéziratát, melyben Boromisza Tibor dr praeláiust, kalocsai apátkanonokot szatmári rom. kalb püspöknek nevezte ki. — Az uj püspök rövidbe foglalt főbb életmozzanatai a követ­kezők : Boromisza Tibor dr 1840-ben született. Filozófiai tanulmányait Rómában, a theologiát Kalocsán végezte, 1868-ban szentelték pappá. Tanár lelt a kalocsai tanítóképzőben, 1869-ben c. apát, 1893-ban kalocsai kanonok és szemináriumi igazgató, 1901-ben pápai praelátus lett. Az utolsó 55 évben a kalocsai érsek vikáriusa volt és ő kezelte a székeskáptalan javait. Meghívó A nagybányai ev. ref. egyház- megyei tanítóegyesület ez évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghívom a tagokat és tanügybaráto- kat. Gyűlés helye: Méhtelek. Ideje jul. 12. d. e. 10 ó. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó s rövid jelen­tés 2. Mintatanitás számtanból II. oszt, Sipfner Lajos 3. Mintatanitás I. oszt. Fonómunka bemu­tatója: Majoros Miklós. 4 Tanítók törvénye, elnöki előterjesztés. 5. Uj tantervről 6. Tisztikar válasz­tása vagy e felől való intézkedés. 7. Jelentések és indítványok. »Tanítók Lapja.« Krassó, 1906. jul. 3. Sinka Lajos, elnök. Képviselőtestületi gyűlés. Szinérváralja köz­ség képviselőtestülete e hó 3-án jól lálogatott gyűlést tartott. A főbb tárgyak közül megemlítjük a következőket. A járásbirósági épület elhelyezé­sére a község lelket nem vásárol A községi köz­vágóhíd építésére tízezer korona kölcsönt vesz fel a község. Az árlejtési hirdetmény azonnal közzé­teendő A segédjegyzői állás szervezése, elhatároz­tatott, illetőleg a fizetés kiegészítése iránt intéz­kedés tétetett. A jegyző fegyelmi ügyében közölt intézkedés tudomásul vétetett. Meghívó A Deák Kálmán asztaltársaság 1906. julius 15-én az »Iparos Otthon* kerthelyisé-

Next

/
Thumbnails
Contents