Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-16 / 3. szám
3. szám. S 2IN É R V ÁRALJA 1906. Január 16. (3) dezője volt a hires hártfai hazárdjátékoknak; amelyek tavaly nyáron csinos botrányoknak voltak okozói. A bártfai gyógyfürdő rt., mely- utolsó mérlege szerint 513000 korona alaptőke melleit 197040 korona veszteséget szenvedett, felszámolni készül. Bártfa városa is foglalkozott a bérlő részvény vénytársaság ügyével, a menynyiben tárgyalta a bérlő részvénytársaság kezelésének vizsgálására kiküldött bizettság jelentését. A bizottság jelentése szerint a társaság engedély nélkül njabb 100000 korona értékű részvényeket bocsátott ki, továbbá zimonyi Schwartz javára 103,090. Herczog Péter báró javára 35800, ilj. Sváb Sándor javára 33663 Ív erejéig kölcsönöket vett fel és az alapszerződés ellenére a 6'70 kamatot évről-évre mint veszteséget felszámítja E vizsgálat alapján elhatározták, hogy a részvénytársasággal a bérletet megszüntetik, ami következéskép maga után vonja a felszámolás szükségességét. Gyászhir. Felsőbányán meghalt a héten Konczvald Andor kir. bányaszertárnok. A boldogult, régi tisztviselője volt a kincstárnak s pár év előtt nyugalomba vonult. Barátság és köztisztelet vette körül a derék férfiút, aki gyermekeit szépen fölnevelte s unokáiban is gyönyörködhetett Gábor Sándor helybeli főerdész apósát vesztette az elhunytban. Temetése január 11-én vöt a testvérváros nagy részvéte mellett. A család által kiadott gyászlap igy hangzik : Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen férj, apa, após, illetve nagyapa: Konczvald Andor M. kir. bányaszertárnok folyó hó 9-én a halotti szentség ájtatos felvétele után, munkás életének hetvenedik évében hirtelen elhunyt. A boldogult hült tetemei folyó hó 11-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó.12 én délelőtt 9 órakor fog a helybeli plébánia templomban az Egek Urának bemu- tattatni. Felsőbánya, 1906. január 10. Áldás és béke drága hamvaira! özv. Konczvald An- dorné sz. Lichtenegger Anna özvegye. Dr Konczvald Endre, Konczvald Matild férj. Gábor Sándorné, Konczvald Ferencz gyermekei. Dr Konczvald Endréné sz. Ercsey Gabriella menye. Gábor Sándor veje. Konczvald Tibor, Gábor Ilona, Gábor Vilma, Gábor Anna. Gábor Matild unokái. A szinérváraljai ev. ref. egyház a loronv- javilásból származol! adósságának törlesztésére 1906. évi február hó 3-án Szinérváralján. a Korona-szálló összes termeiben zártkörű táncz-r estélyt rendez. Belépési dij személyenkint 2 korona, családjegy 5 korona. Felülfizelések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag lesznek nyugtázva. Kezdete este 8 órakor. — A meghívók a legközelebbi napokban lesznek szét- küldve. Megjelent a »Méhészeti Szemle« első száma érdekes és tanulságos tartalommal. A »Méhészeti Szemlé«-t Pataki Béla, a Szatmárvárme- gyei Gazd. Egyesület méhészeti szakelőadója szerkeszti nagy szakértelemmel. A folyóirat csinos nyomása a Nánásy István nyomdáját dicséri. Előfizetési ára egy évre 4 korona. Leforrázott gyermek. Kránvik Gábor szinérváraljai lakos 2 éves kis leánya ezelőtt nehány nappal egy, forró vízzel telt fazékba esett s oly súlyos sebeket kapott, hogy e hó 11-én roppant kínok között meghalt. Az epilepsia (nyavalyatörés) gyógyítása Az orvosi szaklapok feltűnést keltő közleményeket hoznak az epilepsiának egv uj és biztos gyógyító módszeréről. F czikkek szerzője és az uj gyógymód megalapítója dr. Szabó B. Sándor specialista orvos Budapesten, V. Alkotmány-u. 5. készséggel nyújt felvilágosítást mindazon ily bajban szenvedőknek, kik egészségük teljes helyreállítását az ő uj és bevált módszere segítségével elérni óhajtják. Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai m. kir. anyakönyvi hivatalnál 1906. január 1-től 14-ig a következő bejegyzések történtek : Született -. Szádé György és Gyarmati Máriának: Mária. — llj. Nógrádi Mátyás és Kiss Klárának: Mária. — Stauder Mátyás és Prokker Rózának: Antal. — Trost J. János és Kurovszky Erzsébetnek : István János Jenő. Meghalt: özv. Izvorán Péterné, Kovács Mária, 65 éves, végkimerülés. - Bánk György, 4 éves, gyermekaszály. — Szép Sámuel. 52 éves, öngyilkosság — Dregán Mihályné Temeján Esz- ler, 60 éves, végkimerülés — Kránvik Mária, 2 éves, megégés.— Donka Erzsébet, 11 hónapos, görcsök. Nincsen betegség házánál mai számunkban inegje ent hirdetésre ezúton is feluivjuk t. olvasóink figyelmét. Oh, jer anyádhoz! ii. A meleg kis tanya, a lomb alá rejlett virágos fészek kihűlt, üres lett. Lakói külómbözö utón vitték a boldogtalanságot magukkal. Mert lehet-e boldog az anya még a menybe is. ha gyermekét árván, elhagyatva tudja a földön? A kínaiaknál az a hit él, hogy halál ulán a lélek három részre oszlik és csak az egyik része tér vissza a legfelsőbb lényhez, másik a sirhalmon virraszt s a harmadik a családban marad, mint őrszelleme azoknak, kiket az életben szeretett. Szép hit ez s mért lenne csupán ott? Hisz az édesanya, kinek szeretetét a halál ki nem o1 fhalja az élettel, bizonnyal lelkének csak egy részével fogadja el a meny üdvét, inig lelke másik fele sirhal ma felett várja az örök egyesülésre hivó feltámadást s ha gyermekei sírjánál megjelennek, lábatlanul körülfogja őket: a tiszta virágillatban, megcsókolja homlokukat, fölszáritja könyeikei : a meleg napsugárban — s áldást suttog reájuk: az enyhe szellőben. Lelkének egy része végre mindig ott van szerettei körül, mint őrszellem s habár az élet csapásait nem képes elhárítani tőlük, de vezetője lesz sziveiknek és leikeiknek, örömben, bubán. Ö ébreszti gyermekeiben a fenkölt nemes gondolatokat, a tiszta, szűzies érzelmeket és megóvja a bűn árnyától is. Ö őrködik álmaik felett, ha az alvó szellemét a szeretet meleg szárnyával betakarja, béke, malaszt terül még a sebzett, fájó szívre is. De ha a jó anya boldog nem lehet és nyerné el bár a meny összes üdveit, mig gyermeke árva. elhagyott, — hogy ne lett volna Margit boldogtalan ? Hisz anyja szeretete volt a nap, mely fényt, meleget hintett életére, — de a napja lehunyt, a sírba szállt s kis szive fázott, reszketett a hideg, sötét éjszakában, mi aztán körülfogta. Lelke minden érzelmével, mint repkény az élő fát, úgy ölelte ő át azon egyetlen lényt, ki mindene volt a világon, — de a fa kidőlt, s a repkény szélkuszálva, eltiporva feküdt a földön . . . Margit alig tudott megválni kicsiny otthonjától, hol minden, minden anyjára emlékeztette, s hol éjjelenkint, ha oly egyedül, oly végtelen elhagyatottnak érezte magát, hogy anyja nevét zokogva borult párnáira, — meg-megszólalt mellette az édes, ismerős hang, lelke meghallotta a gyöngéd suttogást, amint halkan dalolta : »Ne sirj, ne sirj, oh, árva gyermekem !« »Könyed fáj még az égben is nekem.« S a kis leány lecsendesülve érezte, hogy anyja vele van, s megvigasztalódva aludt el és álmában legalább ismét boldog volt. III. Margitot apjának nővére, kinek férjét gyám- jáu 1 rendelték, vitte el magukhoz. E férj és nő egymásnak volt teremtve, s ha igaz, hogy minden egyes ember csak fél körte mig a sorstól szétvágott, saját másik hozzá illő J felét meg nem találja, akkor a házaspárnál lö- kélelesebb »egész körtét« képzelni sem lehetett, annyira összeillettek vitatkozási szenvedélyük által. Mert a nőnek szent meggyőzőse volt, hogy í csendben nem is lehet élni: »a léleknek kell a zaj- ' gás!« — a férjnek meg az volt az erős hite, hogy a vilázás szükséges az egészség fentartá- sára, »mert jótékony izgalommal hat az emésztésre« — s igy ami másokat szétválasztott volna, őket éppen az fűzte össze. A pörpatvar iránti közös hajlam szilárdabb kapocs volt köztük, mint másoknál egymás iránti gyöngéd hajlam. Margitot mindjárt megjelenésekor üdvözlet helyett szemrehányásokkal fogadták, amiért nem örömmel jött hozzájuk, s mig szegény gyermek, kit addig csak szeretet, béke vett körül, ijedten összerezzent nagybátyja dorgáló szavaira s könyek törtek föl szemébe, nagynénje szigorú tekintetétől, — azok egymás ellen fordultak és e kezdlek felette is vitatkozni. A nő kijelentette, hogy Margit azért viseli magát ily neveletlenül, mert lelke parlagon maradt, szelleme egészen el van hanyagolva. Semmi büszke önérzet nincs benne, semmi erkölcsi erő, semmi emberi méltóság! Ez ellen a férj rögtön azt állította, hogy Margitnál nem a szellem, a lélek, de az anyag, a test van egészen elhanyagolva, elkényeztetve. Nehéz, keserves napokat élt aztán a leányka, kicsiny szive mindig remegett a félelemtől és keblecskéje majd szétszakadt az elfojtott kényektől; mig nem egyszer ismét megcsendült mellette az édes, ismerős hang, mely utószor arra kérte, hogy ne sírjon, most ellenkezőleg á halk altatódat azt susogta : >Oh, jer anyádhoz, édes gyermekem, »Megenyhül búd, ha itt sírsz keblemen !« S Margit úgy érezte, mintha két gyöngéd kar átfogta volna, s ő ott feküdnék ismét, hol sohasem volt boldogtalan : anyja keblén. S akkor a soká visszatartott könyek is kitörlek; de e könyek nem voltak égők, fájók, hanem enyhék, jótékonyak megnyugtatták háborgó szivét, s Margit csöndesen álomba sírta magát. IV. Kedves gyámjai pedig minden reggel elölről kezdték a vitatkozást; az volt egyetlen fog lalkozásuk és valódi odaadással űzték. Ha a férj távol volt, az otthon maradt nő oly lázas nyugtalansággal várta, mint a szerelmes leány ifjú kedvesét, s ha az aztán megjött, rögtön uj erővel kezdtek vitatkozni, mintha csak azt is ki kellene p ótól ni, mit a rövid távoliét alatt elmulasztottak. Mert a szerető férj is csupán azért sietett haza, mivel ott egy mindig csatakész és hozzá egészen méltó ellenfelet talált hűséges nejében; s csupán e tudat tette neki vonzóvá, kívánatossá az otthont. Margit is kimerithetlen tárgy volt, mely felett uj érdekkel folytak napról-napra a csatározások. De végre már a szavakkal nem is elégedtek meg, s tettekkel akarták állításaik igazságát bebizonyítani. Margitot behívták; nagynénje maga elé állította és büszke fönséggel arcában, elkezdett egy másfél óráig tartó rögtönzött értekezést, melyben valóságos szefiemi olasz-salátává kevert mindent, ami eszébe jutott: pszychologiát, filozófiát, metafizikát, kozmográfiát, az absztrakt morált és több effélét. Szegény gyermek kínos figyelemmel hallgatta nagynénjét, addig hallgatta, mig feje egészen elszédült bele; s mikor az végre elhallgatott, Margit, egészen kábultan, éppen any- nyit sejtett e tudományokból, mint tanítónője: azaz éppen semmit. Akkor nagybátyja ragadta meg kezét és vitte ki magával a szabadba, ahol addig kellett parancsszóra futkosnia és mindenféle fárasztó testgyakorlatot végeznie, mig a kis leány végkép ki nem merült. S a házastársak e nemes versengése igy ment több napig s Margit nem tudta mitől ret- tegjeh inkább, nagynénje lélekölő tanitásailól-e, vagy pedig a gyámja által rendezett tornázások- tól, melyek meg testileg gyötörték el. (Vége köv), Piaci árak. A szinérváraljai hetivásáron 1906. január 11 -én a következő legmagassabb árak érettek el. Búza....................................................15‘— Rozs....................................................1020 Árpa....................................................—•— Zab....................................................12 — Tengeri...............................................13'— A szerkesztő üzenetei. F. G. Misztótfalu. Sajnáljuk visszavonulását. Hátraléka nincs. Sz. Gy. Csomaköz. A múlt évről 1'50 korona. Üdvözlet! T. M. L. Csap. Azt az ékes tollat néha-néha ki kellene próbálni. Megrozsdásodik. Üdvözlet! Érdeklődő. A róm. kath. káplánt Kertész Ferencnek hívják. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. Hirdetések.-------------------------------------------------------—n Ha köszvényben, reumában szenved, tf s 5 5 5 SS S 1 5 6 ss SS B 3 SS ne kísérletezzen semmiféle szerrel, hanem vegyen — egy üveg Dr FLKSCH-féle —= KÖSZVÉNY-SZESZT, mely csuzt, köszvényt, reumát, kéz-, láb-, hát- és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, ficamodásból származó fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyit, mint bármely más külső vagy belső gyógyszer, hatása a legrövidebb idő alatt észlelhető, még a legrégibb bajoknál is, melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli készítőnél: ===== Dr FLESCH EMIL ------»Magyar Korona« gyógyszertárában GYŐR, Bar0SS-Ut 24 szám. — Budapesti főraktár: Török József gyógyszertáraiban, Budapest, VI., Király-utca i2. és Adrássy-ut 26. 1 és fél deciliteres üveg ára 2 korona. Huzamosabb használatra való »Családi« üveg ára 5 korona. 3 kis, vagy 2 »Családi* üveg rendelésénél bérmentve utánvéttel küldjük. B s at
