Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-20 / 25. szám

1905. junius 20. SZINERVÁRALJ A 3 lottat és kívüle a beidézett négy tanút. Az esküdtek a vádlottal vétkesnek mondták ki, mire a bíróság őt kétszázhatvan korona pénz- büntetésre Ítélte. Kitűnő borok. A szinérváraljai nagy- vendéglőben a legjobb szárhegyi és előhegyi bort 56 fillérért árulják literenkint, ha a vevő házhoz viteti. A vendéglőben elfogyasztva literje 72 fillér. Ugyanott kitűnő konyha, elő­zékeny kiszolgálás, a legmérsékeltebb árak felől bizonyságot tehetnek a vendéglőben meg­fordult vendégek, amióta az új vendéglős, NEUMANN MÓR vette át az üzlet vezetését. Kényelmes vendégszobák. Naponta többször is friss csapolás a legjobb kőbányai sörökből. Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai anya­könyvi hivatalnál junius 11-tol junius 18-ig a következő bejegyzések történtek: a) Született.: Szilágyi Annának „Mária“, Irinyi Sándor és Hitter Cecíliának „Margit, Mária, Cecilia“, Buda- házy Károly és Kosztya Máriának „László“, Somkutyán György és Szilágyi Flórának „De­meter“, Gázsa Pentele és Vagyán Annának „Flóra“, Dirié Gábor és Kosztán Máriának „Flóra“, Bumb Péter és Anicás Annának „László“, b) Meghaltak: özv. Grünfeld Henrikné, szüle­tett Herskovics Háni, 74 éves (aggkori vég­kimerülés), Kudrics Gáborné, született Rusz Anna, 28 éves (tüdőgümőkór), Markovics Ignác, 76 éves (aggkori végkimerülés), c) Házasságot kötött: Klein Sámuel és Róth Matild. CSARNOK. Melyik hónapban legjobb házasodni? A házasság dolgában tudvalevőleg két pártra szakadnak az emberek. S az egyik párt, mely szent Pál rideg elveit vallja, e fölvetett kérdésre egyszerűen azzal felel, hogy házasodni egyik hónapban sem jó; a másik párt pedig, — a melyikbe a poetikusabb szivü fiatal em­berek és asszonyok tartóznak, kivétel nélkül — nagy mohón azt válaszolja, hogy mindegy, akár melyikben, de legislegjobb még a folyó hóban megházasodni. . . Azonban erre a kér­désre csak látszólag lehet ilyen egyenesen fe­lelni. Legalább egy amerikai lapban most hosszú értekezést olvasunk e kétségkívül széles körö­ket érdeklő témáról. Ennek a cikknek a szer­ * * melyek mosolyra nyíltak az újból felhangzó taps hangjainál. Ibolyka eltávozott, de a taps szakadatlanul hangzott. Emil azt sem tudva, mit tesz, berohant a kis terembe s elkérve egy hegedűt, kezébe vette s az újból megjelenő Ibolyka énekét zongora kiséret mellett ő is kisérte. Remek trió volt ez. A közönség nem tudott betelni a mennyei élvezettel. Maga Ibolyka el volt ragadtatva. Megösmerte Őt és reszketett örö­mében. A zongora elhallgatott. A zeneművészt tetszés nyilatkozatokkal halmozták el. Emil be­vezette Ibolykát a kisterembe s midőn beszélni akart hozzá, elejtette a hegedűt és szótlanul omlott az általa imádott leány lábaihoz. Ibolyka a nem remélt fordulat által nagyon meglepődött. Szive tiszta szerelme a boldogság két nehéz könyeseppjében hullt az Emil epedve kérdő arcára. * Mindkét szülő ott volt s igy tudódott ki, kicsoda Ibolyka. Az esküvőn a város szine-java megjelent. A boldog pár sok üdvözlést kapott és fel­köszöntők egymást érték. Végre Halmosfy állott fel és lendületes szép beszédét igy végzé: „A szobaleányt nem kell lenézni, mert az is szerezhet boldogságot, mint a jelen eset mutatja. A ki nőgyülölő, annál nagyobb nőimádó lesz mint itt is. Adjon az Isten minden nőgyülölőnek szobaleányt és min­den szobaleánynak egy bárót — házastársul!“ zője mindenekelőtt konstatálta, hogy a házasság hangulat dolga, a hangulat pedig okvetlen leg­erősebb a szivünkben a házasság első heteiben; mindenáron arra kell tehát törekednünk, hogy szivünkben e hangulatot lehetőleg tartóssá te­gyük, hogy legalább emléke egész életünkön át kisérjen. Milyen milleube helyezzük tehát házasságunkat, hogy hangulata legjobban ha­talmába kerítsen ? A virágfakadás vagy a gólya­távozás idejébe, nyárba vagy pedig télbe. A tavasz mellett kétségkívül sok érv szól, a szív akkor harmóniába olvad föltámadását ünneplő természettel s együtt ujong vele. De viszont lehetnek kedélyek, a kikre sajátos varázszsal van az ősz, amikor köröskörül hervadást látnak s édes gyönyörrel tölti el őket, az a vigasztaló tudat, hogy szivükben azért élet van és virulás. A kik vidéken laknak, jól teszik, ha a virágzás korában házasodnak; a városi embernek ellen­ben édeskevés köze van a természet életéhez s halálához, tehát reá nem bírhat olyan döntő befolyással ez a körülmény. A tél mellett az az érv szól ékesen, hogy ez az évszak az, amely legjobban megtanítja az embert a családi tűz­hely megbecsülésére. A novellákban elcsépelt kandallónak azokkal a bizonyos pattogó hasábok­kal, bűvös hatása mindig uj és nagy marad — főképp, ha melette egy édes, fiatal nőcske is vár reánk. A nászuttal kombinálva van a há­zasság terminusának kérdése, mert nyáron tud­valevőleg a Tátra vagy a Salzkammergut kies vidékére kell mennünk; télen pedig a Rivierna s Oelence csábjai csalogatnak. Uralkodó nézet az, hogy nászút részére csak egyetlen hely van a világon: a Canále Grande és a Piazza san Marco városa; de sokan arra esküsznek, hogy a velenczei gondolázásnál sokkal poetikusabb a bajor Königsee misztikusan sötét hullámai fölött ringatódzni. A ki iehát a Flórián kávé­házban akarja reggelijét elkölteni zsenge me­nyecskéjével, az télen kössön frigyet; aki pedig egy nyári üdülőhelyre akar repülni szive párjá­val : az a holt szezenban élvezze az élet legna­gyobb gyönyörűségét. — Rátérve az egyes hónapokra, a január ellen a házasság ellenségei azt mondják, hogy az akkor kötött házasság rossz omen az egész esztendőre; ugyané szem­pontból a házasság hívei a január mellett kar­doskodnak; árprilist kifogásolják, mert az a bolondok hónapja; május mellett a rajongók egész tábora szól; júniust, júliust, augusztust nagyon forrónak találják; szeptembert, októbert, novembert a darutávozás és halottak ünnepé­nek hónapját igen melankolikusnak. Sokan arra esküsznek, hogy házasodni legjobb ama hóna­pokban, amikor rákot enni is legjobb, vagyis az r nélküli hónapokban, mert hisz akkor rákot is lehet enni külön szobában, ami egyik legfőbb déliczia. Az amerikai tudós aztán még higiéni­kus szempontból is tárgyalja a kérdést, hogy az egészségre és az utódokra nézve mikor leg­célszerűbb a házasság s e tekintetben határo­zottan a télnek ad elsőséget. - Láthatjuk ebből a szempontból, hogy a probléma igen bonyolult s azt még az agyafúrt tudós sem tudta teljesen megfejteni s igy e kérdésre egyelőre a felelet a régi marad: házasodni legjobb akkor, amikorra annak dátumát két egymásért lángoló emberfia, körülményeihez képest kölcsönös édes megegye­zéssel kitűzi. KÖZGAZDASÁG. A varjukról. Érdekes megfigyeléseket tett egy német ter­mészetbarát a varjuk életéből. Minden varjuse- regnek van törzsfőnöke, egy öreg, tapasztalt varjú képében, mely a többieknek kiosztja a szerepüket. így őrszemeket állít ki, melyek aztán fákra, vagy más magas pontokra helyez­kedve őrt állanak, mialatt a többi eledelt keres. Ha ember közeledik bottal kezében, akkor az őrszemek csendesen ülve maradnak, ha azonban fegyver van a vállán, úgy rögtön riadót károgva, sebtiben tova repülnek. Ezek tehát pontosan és megbízhatóan meg tudják különböztetni a vándort a közeledő ellenségtől. Ha ragadozó madár mutatkozik, úgy az őrszemek rögtön szárnyra kapnak és a sereg egy kirendelt része is gyorsan fölkerekedik és iszonyú károgás és csőrvágásokkal igyekeznek a rablót elkergetni. Délután az egész sereg fákra ül, hogy szunyó­káljanak és aludjanak, mialatt az őrszemek a fák legmagasabb pontjain éber őrséget tartanak. Estére az egész sereg egy megállapított helyen összegyülekezik, ahol élénk és hangos társalgás folyik, mialatt a törzsfőnök e helyről küldöncöt meneszt, alkalmas éjjeli szállás kikeresésére, ahová később aztán az egész sereg követi. De a varjuállam leginkább a költési időszakban lép előtérbe. Mikor a fészkelés ideje elérkezik, a varjusereg összeálló fákat szemel ki vagy egyet­len fát lep el fészkeivel. Ha vadásznak sikerül egy varjut lelőni, úgy a többi nem megy világgá, hanem jajgató károgással körülrepdesik szeren­csétlen társukat és segíteni szeretnének rajta. De a lelőtt és a verebek elriasztására karóra akasztott varjut is életben marad társai több­ször felkeresik s csak mikor kétségtelenül meg­állapították, hogy nincs már élet benne, repül­nek el végkép. A varjuállamban egyébként szigorú fegyelem uralkodik. Megtörténik, hogy egy lusta varjú ahelyett, hogy a fészekrakás­hoz szükséges anyagot az erdőből összehor­daná, társának rakodó fészkéről lopkodja el az anyagot. A meglopott ezt rögtön észre veszi s lármát csap, mire az egész varjú sereg csakhamar megállapítja a tolvaj kilétét s bün­tetésből annak fészkét alaposan széthányja, úgy, hogy még egy darabja sem marad a helyén. Gyümölcsfeldolgozó gépek kikölcsönzése. A m. kir. fölmivelésügyi minister a gyü­mölcs értékesítés előmozdítása céljából egyes oly községeknek, melyek a folyó évben nagyobb gyümölcstermést várnak és azt friss állapotban kellő áron értékesíteni nem tudják, másrészt pedig anyagilag nincsenek abban a helyzetben, hogy gyümölcsfeldolgozó gépeket maguk besze­rezhessenek, hajlandó a rendelkezésére álló „Simon“-féle czidermalmok és „Mabille“-féle al­mabor sajtók, valamint „Rydev“-féle amerikai vándor aszalók, nemkülönben „György“-féle talyigára szerelt szeszfőző készülékek valame­lyikét 3 — 6 heti használatra ingyen engedélyezni, ha az eziránti kérvényeiket legkésőbb julius hó 15-ig beterjesztik. Hajlandó továbbá nagyobb szilvatermő községeknek, mintegy 600 korona értékű „Casenille“-féle aszalókat teljesen ingyen örök tulajdonukba bocsátani, ha ily aszalóknak mintegy 200 — 300 koronát tevő építési költségei­nek viselését elvállalják és annak használatára vonatkozó hozandó szabályzatok jóváhagyás végett hozzá felterjesztetnek. Piaczi árak. (Hiteles jelentés alapján.) A szinérváraljai heti vásáron junius 15-én a kö­vetkező legmagasabb árak érettek el. Búza (50 kg.-ként) ............8 K 40-0. - f. Ro zs ( „ „ )...............6 K 80 - 0. - f. Te ngeri („ „ )...............8 K 80-0.- f. Zab ( „ „ )...............0 K - -0.- f. Bu rgonya(„ „ ) . . . . , 0 K --0.- f. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. K. B. Szepesgörgó. B. S. ev. ref. lelkész Csap községben. (Ungvármegye.) Tessék a könyvekért is, a kaptárokért is hozzá fordulni. Mi a Dzirzont ajánljuk. Üdvözlet. L. P. Budapest. Megkaptam. Köszönöm. Majd átnézem őket sorban. Okvetlen jöjj a nyáron! R. V. Kisalmás. Köszönjük szépen: nem kérünk belőle. Tessék a brit múzeumba küldeni. Ott bizonyosan nincs olyan. Nálunk csak a papírkosár veheti hasznát. Főmunkatárs: dr. Kaba Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István.

Next

/
Thumbnails
Contents