Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-13 / 24. szám
gáévá tenni s annak mevgalósitására már j a legközelebb tartandó gyűlésén minél éleretvalóbban sorompóba lépni legyen kegyes. Hiszen nem is olyan nagy kegy, inkább nagy kötelesség ez. Meg vagyunk róla győződve, hogy — ha a képviselőtestület lelkesedéssel felkarolja az eszmét, az ige rövid idő alatt testet ölt. Feltételezem a közoktatás- ügyi kormányról, hogy — belátva a szi- nérváraljai polgári fiúiskola szükséges voltát, kulturális, áldásos voltát, hazafias szempontból, :— szívesen hozzájárul az iskola létesítéséhez. Minden esetre számítunk a szatmár- vármegyei orsz. képviselők oly mérvű támogatására, mely lehetővé fogja tenni, hogy az állam önerejéből állítja fel a polgári iskolát, fizeti a tanítókat s a község talán egy telek felajánlásával életet adhat egy oly intézetnek, melynek kulturális haszna ma még ki sem számítható. Nem hiszem, hogy Szatmárvárme- gyéuek valamennyi követe nem a legszívesebben igyekeznék az illetékes minisztert meggyőzni arról, hogy a szinér- váraljai áll. polgári fiúiskola felállítása fontos érdeke a magyarságnak, szigorú kötelessége bármily szűkmarkú miniszternek. A község egyébként is beleesik abba a keretbe, melyen belől valamely község polgári iskolát állítani köteles. Tanácsosabb lesz addig lépéseket tenni a felállítás iránt, inig a megye jelentékenyebb községei meg nem előzik Szinérváralját s el nem halásszák előle az állami segítséget. Azért hát, tisztelt képviselőtestület és tisztelt képviselő urak, minél előbb polgári iskolát kérünk! 2' ' _____________- Hahaha!- Hja, csak kacagj, ez nem csekélység. . . . Nem tudnék aludni, ha valaki közelemben bortyogna . . .- Kedves barátom, ha ily válogatós vagy, sohasem lesz belőled férj, hanem jelölt maradsz egész életeden át . . .- Az sem lesz szerencsétlenség; jól érzem, magamat; irodám virágzik, de klienseim nagy része após-aspiráns. Folyton szaglásznak, nem gondolok-e házasságra.- Jól van, jól; csak ne feledj meghívni esküvődre.- Persze, hogy nem. Azt akarom, hogy az egész világ tudja boldogságomat. Hat nyoszolyólány, hat vőfély, pezsgő . . .- Úgy legyen; majd segítek a rendezésben . . . Értek ilyenekhez. *-- Adj Isten, Béla, hol bujkálsz ? Nem lát? talak vagy egy esztendeje. Pedig azt hallottam, hogy meg is nősültél?- A biz, hála Istennek, nem valótlan.- Csakugyan ?: És nem is értesítettél. Hiszen megígérted, hogy . . .- Bocsáss meg, Gyuri, egészen családi körben ültük meg a lakodalmat; csak a pap és a két tanú volt jelen az esküvőn.- És még utólag sem látogattál meg ?- Nem volt érkezésem . . .- Még sok a kliensed ? Az apósjelöltek ...- Biz’ azok elmaradtak . . .- És az uj apósod szerzett-e klienseket? . . . SZINERVARALJA HÍREK. Pünköst. A görög katholikusok kivételével az összes keresztény felekezetek ünnepet ültek e hó 11. és 12-én a Szentlélek elküldésének emlékére. Korszakot alkotó volt az emberiség történetében az első pünköst, mert az emberekben megkezdette boldogító munkáját az igazságnak és a szeretetnek szent lelke. Csaknem kétezer év múltán miért nem tudjuk mi egymást úgy megérteni, mint megértették az első keresztények Péter apostolt? Azért, mert mi nem igazságot, nem szeretetet szólunk embertársainkhoz. Uj pünköstre van azért szükség, mely szentlélekkel ruházza fel az embereket; mely a szeretet és az igazság lelkét életre kelti a kereszthalálból, melyre az emberi önzés, a rideg közöny és a földi istenek szeretete kárhoztatta volt. Jövel azért Szentlélek Úr Isten és tölts be minket Szentlélekkel, melynek szent- séges ereje gyűjtse egybe, tegye testvérekké az embereket a szeretet és az igazság által! Vallásos ünnepély. Igen szép, a vallás iránt táplált szeretet és tiszteletet megható módon kifejező vallásos ünnepély folyt le községünkben e hó 8-án Rosenberg Herman polgártársunk által az újonnan épült izr. templom részre nagy költséggel készíttetett thóra-tekercset e napon helyezték el nagy ünnepélyességgel s a vallásos öröm lélekemelő megnyilatkozása közben. A mondott napon este 10 órakor indult el egy tekintélyes menet a Rozenberg házától lámpi- onokkal s vitték a thórát a templomba. A templomból a hitsorsosok egész serege jött a menet elé lampionokkal s a templomba már régebben behelyezett thórákkal. A Kő-utcán történt a találkozás. A vallásos öröm meg- megujuló kitörései közben vitték be és helyezték el a Rosenberg thóráját a templomban. Másnap, e hó 9-én Rosenberg nagy vendégséget adott, melyen nagyszámú rokonságán és a vidéki vendégeken kívül a helybeli izraeliták csaknem kivétel nélkül ott voltak. Több emelkedett hangú toaszt hangzott el a vendégségen, melyek közül minden tekintetben, különösen pedig hazafias vonatkozásánál fogva magasan kiemelkedik a Rosenberg Zoltán, budapesti lakosé és Rosenberg Sámuel, mátészalkai lakos, tanítóé. Egyházlátogatás. A nagybányai ev. ref. egyházmegye esperese, Széli György avasujvárosi — Épen nem; nőm atyja régen meghalt... Kevés pénze is lett volna a perlekedésre, mert kis kézműves volt a külvárosban . . . Most a szabad időmet azzal töltöm, hogy szaklapoknak dolgozom és ezek elég jól fizetnek . . . Este tanítok . . . — Tanítasz ? — De nem növendék-gyermekeket ám, diákokat, hanem a feleségemet. — A feleségedet ? — Azt! Gyakoriok vele nyelvtant, helyesírást, földrajzot . .. Szegénynek kevés alkalma volt a tanulásra ... Tanulás után megvacsorálunk a kis feleségemmel és az anyósommal . . .- Az a ... az anyósoddal? — Ah, nem tudod? Anyósom nálam lakik. Lidikém egyetlen leánya, és nem lehettem oly kegyetlen, hogy elválaszszam őket . . . Hát igy élünk együtt . . . Még éjjel korrigálok egy kicsit, és bizony a nőm hortyog, mikor én még dolgozom ... — Te! A nőd hortyog ? — De mily kedvesen, dallamosan! . . . gyönyör hallgatnii. — Na örülök, hogy boldog vagy ... De mondd csak, mit csináltál azzal a bizonyos könyvecskével ? — A “De“ naplóval . . . Kigyógyultam! . . . Odaadtam a feleségemnek . . . Mosolyogsz ? Azt mondom neked, ha egyszer te is találkozol oly rejtélyes, édes, kérdő tekintetű menynyei szemekkel, mint a milyenek a Lidim szemei, — tudom, hogy te is csak úgy tennél, mint én. Fricl. lelkész e hó 8-án teljesítette Szinérváralján az egyházlátogatás (canonica visitatio) tisztét. Társaságában volt Böszörményi Zsigmond, e. m. tanácsbiró és Magoss Ferenc, egrii lelkész, e. m. aljegyző. Sátor Dávid, helybeli lelkész, e. m. tanácsbiró e hó 9-én az apai egyházat látogatta meg s e héten folytatja útját az egyházmegye mintegy 10-12 egyházába. A szinérváraljai hitelszövetkezet uj pénztárosa. A helybeli hitelszövetkezet Burghoffer János, eddigi pénztáros mellőzésével Lengyel Endre, tekintélyes kereskedőt választotta meg pénztárosává a junius 10-én tartott igazgatósági gyűlésben 5 szavazattal a Wasserblatt Bence 4 szavazatával szemben. Jókai Mór szobrára országos gyűjtést indítottak. Szerkesztőségünknél a 29. számú gyiijtőiv le van téve. Aki. Jókai Mór emléknek ércben megörökítéséhez hozzá akar járulni, forduljon szerkesztőségünkhöz. Az e célra begyülendő adományokat lapunkban nyugtázzuk s a gyűjtés befejeztével a nevek feltüntetése mellett az intéző bizottságnak beküldjük. Villámütés. E hó 7-én Vámfalu határán villám villámot ért. Dr. Ember Elemér, szinérváraljai körorvos hivatalos ügyben kocsin Vámfaluba igyekezett. A rémitő csattogás és a vakító villám sürü cikázása egy irányban vonta figyelmét, hol a gróf Vay Ödön kondása mintegy 300 drb. malacot őrzött. Egyszer csak egy erős villámlást lát. A következő pillanatban a kondás meginog s a földre rogy. A derék orvos a borzasztó villámlás dacára nemes hivatására gondol. Oda megyen az alig 20 lépésnyire fekvő emberhez, hogy segitségére legyen. A kondás már azonban meg volt halva. Kalapja a fejtől kifelé tölcsér alakulag kicsucsorodott. feje le volt perzselve. Mig a lelkiismeretes orvos a villámütött embert vizsgálta, kis távolra tőle is- mát lecsapott a villám és egy hatalmas ökröt a földre terített. Bizony, sok helyen elmondhatják, „Adtál uram esőt, de nincs benne köszönet.“ Felhőszakadás. Óriási csapást hozott a Szamos balpartján épült községek lakóira junius 8-a. E napon az éjfél utáni órákban megeredtek az ég csatornái és ömlött az eső csaknem délig. Az Isten elvesztő Ítélete látszott megjelenni az iszonyú záporban. A rémitő felhőszakadás következtében egy jelentéktelen kis patak, a Dupabalta megáradt és Somkuttól lefelé: Óhuta, Borhid, Veresmart, Papbikó, Barlafalu és más, az ár útjába került községeket elöntötte az árvíz. Zúgva, bömbölve rohant az iszapos ár, elseperve mindent, amit útjában talált. A megrémült lakosok imádkozva menekültek, mig a bátrabbak mentéshez láttak. A Szamosba házmagasságban ömlött a mezőkről lerohanó víztömeg. Ilyen istenítéletet a legöregebb emberek sem láttak e vidéken. A déli órákban érkezett meg Ilosvay Gusztáv, a szinérváraljai járás kitűnő főszolgabirája a kivezényelt csendőrökkel. Iszonyú küzdelem támadt ekkor ember és a pusztító elem között, az emberek - legelői a főszolgabíró - halálmegvető bátorsággal küzdöttek a rohanó ár rombolásának csökkentésén. A gilvács - nagysomkuti vasút töltését öt helyen átvágták, a sineket felszedték, hogy utat készítsenek a száguldó áradatnak. Ennek a fárad- hatlan küzdelemnek s a lakosok lélekjelenlétének köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. Annál nagyobb azonban az óriási pusztítás, mit az ár a mezei terményekben végzett. Elpusztult minden vetemény, amit az ár útjában talált. Ujfalusy Miklós remetemezői birtokán egy, 12 magot Ígérő búzatáblát gázolt el. A fent irt községek határán minimális becsléssel 400000 koronán felül levő kárt okozott az árvíz. Ezen kívül Somkutnál a vaspályáról egy vashidat, a szatmár - erdőszádai törvényhatósági útról 3 erős hidat elvitt s az összes hidakat iszonyúan 1905. junius 13.