Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-18 / 16. szám
1905. április 18. SZINÉRVÁR ALJ A 3 zatok felbontásával kitűnt, hogy Sass Béla 374, Dicsőfy József 425 szavazatott kapott s igy utóbbi lett a kerület főjegyzője. Milyen idő lesz. A Meteor szerint április hó csomó pontjai igen tekintélyes számban vannak. E miatt az április, melynek szeszélyes időjárása közmondásos, az idén egészen hű lesz önmagához s eléggé változatos időre nyújt kilátást. A csomópontok közül az 1 —19, de különösen a 28-iki hideg, 6-iki esős vagy széles, viharos jelleggel, mely az egész hónapon uralkodni fog. Április kedvezőtlenebbnek Ígérkezik a vetésekre mint március volt, különösen a 28-iki csomó pont hatáskörében, amidőn fagytól tartani lehet, ha ebben az időszakban erősebb napkitörések nem enyhítik a bolygók állásából jött április havának ezt a jellegét. Nagy kitörések esetén hűvös esőt várhatunk. A Magyar Hírlap újítása. Érdekes hirt közölnek velünk a fővárosból. A Magyar Hírlap 15 éves fenállásának jubileumát azzal ünnepli, hogy í. hó 17-étől kezdve független politikai iránynyal reggel helyett este jelenik meg a fővárosban s reggelre odaér minden vidéki város vagy helységbe. Egyúttal a világlapok mintájára egy specialitást is létesít, mely abból áll, hogy minden érdekes eseményt fényképfelvételekben ad közre. Mutatványszámot egy hétig ingyen küld bárkinek. Késelés. Nagy riadalmat keltett a 11-iki országos vásáron egy gyilkos szándékú merénylet, mit Pic Juon Dregan alui Juon, komorzáni lakos követett el a Kő-utczán Flóra Grigor, szintén komorzáni lakos ellen. Flóra állítólag 400 koronával tartozott a merénylőnek, de a bíróság előtt elvesztette a pert Dregán. Egyezkedni jöttek be 11-én dr. Tatár János ügyvédhez. Dregán még otthon megfenyegette Flórát, hogy megöli. Tatártól jövet a merénylő kileste az alkalmat, amikor észrevétlenül vélte gonosz tervét keresztül vihetni s hátulról orozva a hátába szúrta fanyelű bicskáját a szegény Flórának. Hirtelen a nyakához is szúrt, de a guba és az ing felfogta a szúrást s a kés elhajlott. A szúrás a bal lapocka alatt mély és nagy sebet ejtett Flórán, ki annyi vért veszített, hogy akik a sebet látták, keveset bíztak a sebesült életben maradásához. Mint értesülünk, Flóra már jobban van, de súlyos beteg. Ajánljuk a merénylőt a bíróság figyelmébe. Ha tettét tagadná, megnevezünk egy tanút, kiről tudjuk, hogy látta a merényletet. Ez Szilágyi János, szinérváraljai lakos. Astor a hirdetésekről. Astor, az amerikai milliomos a Wordl-Van egy levelet tett közzé, melyet egy kezdő kereskedő rokonához ir és melyben a következőket mondja: „Későn feküdj — korán kelj és keresd azt a gondolatokat, amely üzleted reklámja legyen. Ha jó eszméd van és azt a megfelelő ideig hirdeted, megtaláltad boldogulásod alapját. A hirdetésre fordított pénz befektetés, mely többet ér az áru felhalmozásánál. Lowelnek millió pipája volt, de nem adott el egyet sem, mert nem hirdetett. Smithnek egy fél pipája sem volt és milliókat adott el, mert hirdetett. A hirdetés az üzlet alapja, mert a közönség e nélkül sohasem tudja meg, hogy neked is van üzleted.“ piAczi Áslak. (Hiteles jelentés alapján.) A szinérváraljai heti vásáron április 13-án a következő legmagasabb árak érettek el. Búza (50 kg.-ként) ............ 8 K 40 f. Ro zs („ „ )............ 7 K 20 f. Árp a („ „ ).....- K — f. Tengeri („ „ ).............. 8 K 40 f. Zab („ „ ).............. 7 K - f. Bü kköny(„ „ ).................10-11- K f. Az „Országos Központi Hitelszövet“ kezet“ elért eredményei. (V.) Közgazdasági életünk utolsó 6 évében alig tud valamely intézmény hatásában és eredményében oly óriási sikert felmutatni, mint az „Országos Központi Hitelszövetkezet.“ Azok a számcsoportok, melyeket itt az 1904-ik év üzleti jelentéséből átveszünk, ékesszólóan bizonyítják, hogy mennyi jót, mennyi hasznost lehet elérni az erők egyesítése folytán. A hitelszövetkezetek száma 1899-től 1904. év végéig 712-ről 1742-re emelkedett. - Ezek közül ipari 82, vegyesen ipari és ;tgazdasági 30, tehát tisztán gazdsági hitelszövetkezet van 1630. A tagok száma 407,030 s ezek túlnyomóan kisgazdák, amennyiben a 82 ipari s a 30 vegyes hitelszövetkezetnek kerekszámban 25000 iparos tagja van, mig a gazdasági hitelszövetkezetek kisiparos tagjai száma 20000-ben van kimutatva, tehát a gazdákból álló tagok száma meghaladja a 360,000-et. Az üzletrészek száma 767,952 - 37 V2 millió korona értékben, melyből 2OV2 millió tényleg be volt fizetve. — Tartalékalap majdnem 3 millió; vagyis a Központ kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek már befizetett és a jövedelemből megtakarított tényleges vagyona 23.390,849 korona. Ha a hitelszövetkezetek semmi más eredményt nem értek volna el, csak azt, hogy a nép legalsóbb s legelhagyatottabb rétegeiben heti 20 filléres megtakarításokkal 23 millió koronát meghaladó tőkét összegyűjtöttek, már magában ez az egy körülmény elég ok volna arra, hogy ezen intézmény fejlesztésében minden jóravaló ember közreműködjék. A kisbirtok jelzálogi hitelének fejlesztése 1903. év elején vette kezdetét s a lefolyt két év alatt a Központ 2351 törlesztéses kölcsönt szavazott meg 4.310,635 korona értékben, melyből 1404 kölcsön 2.467,502 korona értékben tényleg folyósittatott is. A földmivelésügyi m. kir. miniszter anyagi segélyezésével felállított kis szövetkezeti gabonaraktárak száma 27-re emelkedett, melyekben az év végéig 88,000 métermázsa szemes termény volt elraktározva, s ebből 35,000 métermázsa eladva. Az ipari szakban 58 szakcsoport és 30 szakipari szövetkezet foglalkozott nyersanyag beszerzéssel, vagy a készítmények közös értékesítésével. — Ezeknek a szövetkezeteknek és szakcsoportoknak egyrésze csak a múlt évben kezdte meg működését és mégis áruüzletük forgalma 3.000,000 koronára rúgott. — A Központ kötelékébe tartozó szövetkezetek közül 14 vett részt közszállitásokban s a múlt évben lebonyolított munkálatok értéke meghaladta a 2.000,000 koronát. A hitelszövetkezetek a Központnak 1904. év végén váltók alapján 29.282,241 koronával, kötelezvények alapján 24.263,215 koronával, fel- szerelési előlegek címén 212,711 koronával tartoztak, tehét a Központ részéről nyújtott anyagi támogatás összege meghaladta az 54 millió koronát. Az 1904. év folyamán leszámitolt a Központ 247,591 darab szövetkezési váltót 67.066,600 korona értékben, ezen kívül 40,169 darab kötelezvényt 12,095,307 korona értékben s vissz- leszáinitoltatott 123,588 darab váltót 42.122,934 korona értékben. A Központ takarékbetétei a múlt év végén 23.425,824 koronát tettek ki; ebből 12.197,700 korona törvényhatósági betét volt. A leszámitolt váltók átlaga 273 korona, a leszámitolt kötelezvényeké pedig 264 koronát tett ki. A felküldött váltók között 10 koronán aluli volt néhány száz, 40 koronán aluli pedig néhány ezer. - Tekintve, hogy a vidéki hitel- szövetkezetek munka- és költségkímélés szempontjából a nagyobb összegű váltókat szokták felküldeni, nyilvánvaló, hogy a hitelszövetkezeteknél az átlagösszeg sokkal csekélyebb lehetett. Ez a körülmény minden józanul gondolkodó egyént meggyőzhet arról, hogy a hitelszövetkezetek működése nem a vidéki pénzintézeteknek, hanem a magánuzsorának csinált tisztességes és tiszteletreméltó versenyt. Jellemző a Központ pénzbeszerzési viszonyaira nézve, hogy mig 1890-ben a jelentkező hiteligények 67°/0-át volt kénytelen visszle- számitolás utján megszerezni, addig ez az arányszám 1900-ban 42%-ra, 1901-ben 33°/o-ra, 1902- ben 25%-ra, 1903- és 1904-ben már 20°/0-ra apadt le, mit a betétekben megnyilatkozott bizalom folytán ért el. — Igaz, hogy ennek hátránya az üzleti eredményben mutatkozott, mert visszleszámolás utján sokkal olcsóbb kamatláb mellett tudta volna a szükséges tőkét megszerezni, de ez az alakulás igy örvendetesebb, mert a Központnak nem az a hivatása, hogy osztalékra dolgozzék, hanem az, hogy egyrészről a hiteligényeket olcsón elégítse ki, másrészről, hogy magasabb betét-kamat nyújtása által a takarékossági hajlamot fejlessze. Mint említettük, a vidéki hitelszövetkezetek saját vagyona már 23.390,849 korona; ezenkívül vidéki hitelszövetkezeteknél el van helyezve 30.619,360 korona takarékbetét, tehát a vidéki hitelszövetkezetek saját erejükből már 34 millió korona hiteligényt bírnak kielégíteni. — A mennyiben pedig a vidéki hitelszövetkezetek kihelyezése 108 millió koronára rúgott, igy a Központ a múlt év végével csak felerészben volt kénytelen a hitelszövetkezeteket támogatni, holott az első években a vidéki hitelszövetkezetek alig voltak képesek a hiteligények negyedrészét saját erejükből kielégíteni. Érdekes és örvendetes azon fejlődés, mit a Központ az utolsó 6 év alatt elért. Ugyanis az 1899. évi összesítés szerint volt 712 szövetkezet 141,623 taggal és 278,356 üzletrészszel. Az összes üzletrészek értéke 14.789,077 koronát tett ki, melyből 6.521,055 korona volt befizetve. Takarékbetét 5.532,589, takarékalap 590,900 korona. Az 1904. évi összesítés pedig a következő számtételeket mutatja: Hitelszövetkezetek száma 1742. Tagok száma 407,030. Üzletrészek száma 767,952. Üzletrészek értéke 87.446,899 korona. Befizetett üzletrész: 20.563,272 korona. Takarékbetét: 30.619,360 korona. Tartalékalap: 2.887,577 korona. Az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ azonban még korántsem érte el fejlődésének tetőpontját, de már eddigi sikereiből meglehet állapítani, hogy megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. * Első leánykiházasitási egylet m. sz. Az intézet 42-ik rendes közgyűlése márczius hó 30-án a tagok élénk és nagyszámú érdeklődése mellett tartatott meg. Áz intézet ősz elnöke Schwarcz Ármin, az ülést megnyitván, miután kegyeletes szavakkal emlékezett meg a röviddel azelőtt elhunyt Khon Károly alelnök személyéről, gyöngélkedése folytán az elnökletet dr. Wittmann Mór alelnökre ruházta át. Az előterjesztett igazgatósági jelentés és mérleg, melyből kitűnik, hogy az intézet az 1904. évben is örvendetesen gyarapodott és hogy 1.028053 K, 54 fillér biztosított tőke kifizetése dacára a tartalék 11.619.464 korona 26 fillérre emelkedett a műit év 10.520.392 K 67 fillérével szemben, továbbá, hogy a kezelési feleslegből 172.618 K 37 fillérből az alap- szabályszerü javadalmazások levonása után a bizt. tőkék felemelésére szánt alaphoz 86.309 korona 18 fillér, a külön tartalékhoz 34.523 K 67 fillér és hiv. nyugdíjalaphoz 5000 K csatoltatok, nehány tag hozzászólása után tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. Dr. Bácskai Albert és Kalmár Sándor szöv. tagok azon támadásokra vonatkozólag, melyeket az elmúlt esztendőkben röpiratokban és hírlapi czikkekben az intézet ellen felhoztak, több Írásbeli kérdést intéz a társulat igazgatóságához. Elnöklő dr. Wittmann Mór a legbehatóbb és legtüzetesebb módon válaszolt ezen kérdésekre, — még pedig az eddigi közgyűlések által jóváhagyott mérlegek és igazgatósági jelentések nyomán bizonyítva azt, — hogy mindezen támadások részben félreértésekben, részben pedig rossz indulaton alapszanak. A felügyelő bizottság elnöke, dr. Alexander Bernát a felügyelő bizottság nevében kijelenti, hogy éppen tekintettel ezen támadásokra, kötelességüknek tartják, hogy újból való megválasztásuk esetére, ezen tisztségükön megmaradjanak. Elnöklő dr. Wittmann Mór válaszadása egyhangúlag tudomásul vétetett és dr. Grósz Sándor és Dósa Kálmán szöv. tagok indítványára az igazgatóságnak, Schwarcz Ármin elnöknek, Khon Arnold vezérigazgatónak, a felügyelő bizottságnak, a választmánynak és a hivatalnoki karnak, köszönetét, bizalom és elismerést szavazott meg a közgyűlés, melynek napirendje ezzel véget ért. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. Amália. Ez jobb: „Bömböl a mádi torony a fák fütyörészve legelnek, zöld torony aljában röpkéd egy árva tinó.“ Klassikus versformákra ez jó példa lesz önnek. Szerencsétlen. Tanácsot adjunk világfájdalma ellen? Tessék!: Mustárliszt a hátára, jeges borogatás a fejére, forró fedő a gyomrára, fehér plajbászzsir a lábaira. Biztosítjuk, hogy kigyógyul émelygős világíájdalmából. Gyümölcsök. Bizony csak vadalmák. Szalmazsákba tettük érni. Álmos. Feküdjék le aludni, de „csevegni“ ne próbáljon. Nincs jól felvágva a nyelve. Főmunkatárs : dr. Kaba Tihamér. Laptulajdonos: Fábián István.
