Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-07 / 10. szám

1905. márczius 7. SZINÉRVÁR ALJ A 3 Csodabogár. A „Szatmári Naplóban“ olvas­suk ezt a hirt: „Kinevezés. A belügyminiszter Lovász Árpád szinérváraljai s. jegyzőt a szinér- váraljai adóhivatalhoz helyettes anyakönyv­vezetőid nevezte ki.“ Nos, hát ilyent még csak­ugyan nem hallóit Európa. Hernyópusztitás. A tavaszi langyos levegő­ben a hernyófészkekben is megindult a mozgás. A napokban már kikelt hernyókat lehetett látni, azért itt az ideje, hogy gyümölcsöseink ezen állandó ellenségének gyors és alapos pusztításá­hoz hozzá fogjunk. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a hernyószedést azonnal kezdjék meg, mert kikelés után már kevesebb eredményt várhatnak munkájok után. A hernyószedés min­denkinek kötelessége, nemcsak önmaga, hanem szomszédjai iránt is. Hasztalan pusztítja valaki a hernyót a saját kertjében, gyümölcsösében, ha a szomszéd elhanyagolja a pusztítást, mert ismeretes, hogy a hornyó, miután a költés helyén jól végezte dolgát, a szomszédos iákat támadja meg, a tulajdonosok között nem tesz külömbséget s a mesgvét nem igen respektálja. A községi elöljáróság és a szolgabirói hivatal tekintse első rendű kötelességének a hernyó­szedés iránt azonnal szigorúan intézkedni. Az eddigi intézkedések nem bizonyultak helyesek­nek, mert későn kezdték a hanyagokat a pusz­tításra szorítani, az intézkedés foganatosítását pedig senki sem ellenőrizte, ami - tekintve vidékünk gyümölcstermelését, menthetetlen hiba. Ki hinné, hogy a bor almával is jó. Huszár Imre és Dudás Imre avasujvurosi lakos legalább igy vélekedik. Hogy a vélekedés szilárd meg­győződéssé fejlődhessék, február 21-re virradó éjjelen feltörték a Belényesi Károly pincéjét az újvárosi hegyen s abból egy hordó bort és egy véka almát elloptak. Mire azonban a meggyőző- désök kialakulhatott volna, a csendőrség rajtok ütött. így aztán még talán a vélemény is úgy alakult, hogy almát borral együtt nem tanácsos - lopni. Ingyen hivatalnokok a városoknál és a me= gyeknél. A belügyminisztériumban érdekes újítás készül, amelyből azt hisszük, hogy a vidéki városok háztartásának is lesz némi haszna. Ha egyébb nem, legalább annyi, hogy 2-3 tiszt­viselőt állandóan kap ingyen a belügyminisz­tériumból. Arról van szó, hogy a belügyminisz­térium fiatalabb tisztviselőit gyakorlati kiképzés czéljából vidéki szolgálatra fogják kiküldeni, hogy itt a községi járási, városi és vármegyei ügykezelést közvetlenül ismerjék meg s hogy a vidéken szerzett tapasztalataikat a városoknak és a vármegyéknek a minisztériumban elbírálás alá kerülő ügyeikben érvényesítsék. Ezek a tiszt­viselők továbbra is a minisztérium állományában maradnak meg, csak szolgálattételre osztják be őket a vidéki közigazgatási hatóságokhoz. A vidékiekre nézve azért is előnyös lesz ez a reform, mert a közigazgatási hatóságaink uj munkaerőt nyernek, még pedig olyanokat, a kik­nek fizetése nem az ő budgetjüket terheli. A minisztert az a tapasztalat vezette e reform ter­vezésénél, hogy a minisztérium tisztviselői között szakismeretükkel s a közigazgatási ügymenetben való jártasságukkal kiváltak azok a tisztviselők, a kiket a vidéki közigazgatás műhelyéből vittek föl a központba. A reformot hir szerint már a közel jövőben életbe léptetik. Szánkázás balesettel. Bikszádon február hó 15-én délután több fiatalember egy dombról szánon ereszkedett le. A villámgyorsan rohanó szán Finta Alexáné bikszádi lakost úgy elütötte, hogy a jobb lába eltört. Gyógyulása 2-3 hó­napot vesz igénybe. Lopás. A csendőrség feljelentette a szatmári kir. ügyészségnek Kujbus Jánosné, sz. Marosán Juhánnát, mert Markovics Adolf helybeli keres­kedő nejétől 118 K értékű ruhaneműt ellopott Ötfilléresek. A brünni kereskedelmi- és ipar­kamara, mint a Magyar Pénzügy Írja, érdekes úgy a mindennapi forgalmat, mint a valuta­kérdést érdeklő indítvány tárgyalásával foglal­kozott. Egy kamarai tag ugyanis azt indítvá­nyozta, hogy a kamara kereskedelmi osztálya bizassék meg az ötfilléresek életbeléptetésének kérdése megvitatásával. A kamara kereskedelmi osztálya, hogy a kérdésben kellő tájékozottságot nyerjen, Írásbeli véleményt kért be az érdekel­tektől. A beérkezett vélemények kétfélék voltak. Az egyik, a kisebb rész, az uj ötfilléres pénz­nem ellen foglalt állást, azzal a megokolással, hogy ezáltal bizonyos árucikkek megdrágulásától | tartanak és másrészt annak az aggodalmuknak is kifejezőt adtak, hogy az uj pénznemnek, amely valószínűleg bronzból készülne, esetlen és nehezen kezelhető formája lenne. De a véle­mények túlnyomó része az ötfilléresek életbe­léptetése mellett nyilatkozott s ezt azzal indokol­ták, hogy szükséges az uj valuta tizedes rend­szerében az ötös osztásra figyelemmel lenni, továbbá, mert valószínű, hogy ez a pénznem a koronaérték népszerűsítését előmozdítaná és hogy kevesek a forgalomban levő bronz-pénz­nemek, végül pedig a külföld példájával érveltek, ahol ugyanis számos állam pénzértékei között az ötfilléresnek megfelelő pénznem is megvan. Anyakönyvi statisztika. A helybeli anyakönyvi hivatalnál február 26-tól március 5-ig a követ­kező bejegyzések történtek. Született: Compa Sándor és Gyülvészi Máriának — Pál, Székely Endre és Barattza Máriának — Mária, Erzsébet. Meghalt: Rád Miklós, 64 éves, (tüdőgyuladás) j Lőrinc Györgyné, szül. Onányi Anna, 32 éves, (idült csuz) Borbics (Barbus) Sándor, 30 éves, (tüdővész) özv. Mándy Bertalanná, szül. Peley Erzsébet, 83 éves, (aggkori végkimerülés.) Há­zasságot kötött: Prijma László és Malicsky Mária, Nagy Mihály és Smitkó Janka. Kihir­detés alatt áll: Sebő István és Ambruszter Anna. A sztojkai gyógyfürdő és ásványvízforrás. Olvasóközönségünk jó része bizonyosan sokszor hallotta már dicsérni, sokan közvetlen tapasz­talásból ismerik közülök a szojkai gyógyfürdőt. Sztojka gyógyfürdő Szolnokdoboka megyének 1 legkiesebb részén, a Sátor-hegy aljában fekszik. Lugos-sós savanyuvizét az egész világon elő­nyösen ismerik. A fürdő maga nemcsak mint j kitűnő klimatikus-, hanem mint kiváló gyógy­fürdő is valóságos áldása az üdülni vágyó vagy gyógyulásra szorult embereknek. A fürdő vasút­állomása Galgó, honnan állandóan kocsiközle­kedés van a fürdővel. A sztojkai forrás vize összetételénél és kitűnő hatásánál fogva egyenlő értékű a világhírű emsi, gleiehenbergi, seltersi és luhatschoviwitzi forrás vizével. A fürdőt sikerrel használhatják a légzőszervek betegségei, az emésztőszervek bajai, női bajok, strofula, köszvény, különböző hurutok stb. ellen. Nem­csak a számtalan gyógyulás, mit e sztojkai viz használata eredményezett, hanem Magyarország leghíresebb orvosainak nyilatkozatai is igazolják. A szojkai viz, mint kitűnő borviz is a legelsők között foglal helyet. Ezen kitűnő tulajdonságai miatt szívesen ajánljuk olvasóinknak a sztojkai fürdő és viz használatát. Figyelem. Az általánosan elösmert Osers és Bauer czégnek mai lapszámunkban meg­jelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. blözgazídasAg. T akarmányozás! Ha az okszerű tevékenységnek s meg­felelő módozatoknak valamiben hasznát vehetjük, arra nyitott könyv gyanánt szolgál példákkal az okszerű gazdálkodás! Az elvetett mag csak akkor hozza meg a kellő gyümölcsét, ha szükségelt kellékeit meg­adjuk s mennél igyekvőbben s körültekintőbben végezzük munkánkat, oly arányban remélhetjük tevékenységünk gyümölcseit; a véletlen termé­szetesen itt is, mint mindent, befolyásol, de mint kivétel a reális munkánál, gátul avagy kisegítő eszközül nem szolgálhat. A ki dolgozni akar s olyan körülmények között van, legyen minden­esetre gazda, mert itt munkája után kapja meg bérét. De tanulni s készülni kell e pályára, mert eredményeket csak úgy produkálhat; s mint mindennek legfőbb alapja a tapasztalat, e téren is ezen bázisról kiindulva remélhetni csak ered- i ményeket. Régi igaz közmondás: „Gazda szeme hizlalja a jószágot“ s ha beosztással és szor­galommal állítja össze a takarmányozás rend­szerét, akkor igazán gyönyörködhetik jószá­gaiban. A gazdálkodás ágaiban méltán nevezhetjük a takarmányozást „rendszernek“, mert az állatok fejlődésére, vagy jó állapotban való megtartására, föltételezve a többi kielégítő körülményeket, mi hatna oly mértékben más, mint azon táplálékok összeállítása, melyekből a test munkája követ­keztében a jószágnak össze kell válogatnia a fejlődésére, fönntartására, vagy pedig czélját í tekintve, a súlygyarapodására szükséges anya­gokat. Lehet a táplálék bő, szinte fölöslegesen dús, ha nincsen úgy elrendezve, hogy ama anya­gokból az ő rendeltetésére szükséges kellékeket megszerezze, hiábavaló munkát végeztettünk, fölösleges kiadást szereztünk magunknak s czélt nem értünk. Az állattenyésztés kiterjedt ágai, a munkák s tevékenységek oly változékonysága miatt e rendszert minden gazdának ismernie kell, avagy igyekeznie kell megösmerni. Régen még nem volt erre szükség, nem kellett taka­rékoskodni a takarmánynyal, széna, zab stb. volt olég s ezekkel végeztethette mindenki a takar­mányozást; de jelenben keresnünk kell azon olcsóbb anyagokat, melyekben megtaláljuk ama alkatrészeket, melyekre szükség van s ezekből állítjuk össze az etetést. A széna s zab azon tulajdonsággal bírnak, hogy majdnem minden állatnak képesek takar­mányul szolgálni kielégítő eredménynyel; de most, midőn nekünk, mondjuk, a szénánál csak egy, vagy két alkatrészre van szükségünk, miért végezzük a takarmányozást ezen drágább nö­vénynyel. Keresünk magunknak olyan dolgokat, melyekben a szükségelt kellékek megvannak s ezekkel végezzük a takarmányozást. Költséget kíméltünk meg s az állati testnek is könnyebb­séget szereztünk, hogy direkt azon anyagot nyújtottuk neki, melyre leginkább szüksége van s igy nem kell földolgoznia egy anyagot, alkat­részeire bontania, hanem azonnal a szükségeltet kapta meg. A takarmányozást illetőleg három főcsopor­tot különböztethetünk meg ; növendék, munkás és hízó jószágot. Természetesen más-más a czél s körülmények s igy keresnünk kell azon össze­állítást, illetve azon anyagokat, melyekben benne foglaltatnak azon eiemek, melyekre czélját te­kintve a jószágnak szüksége van. A mi vidékünk különösen idegenkedik a gyári hulladékok takarmányozásától, pedig meny­nyire bővelkednek mindezek az állati test részére szükségelt anyagokban, Melyik növényben talál­nánk annyi fehérjét, mint pl. a malomhulladékok­ban, búza- s rozskorpában, annyi zsírt, mint az olajgyártási hulladékokban, kendermag, tökmag, lenmag pogácsában és a repcze s a napraforgó pogácsában s annyi szénhidrátot, mint a kemé­nyítő gyártási hulladékokban. Eme alkatrészek képezik pedig a jószág­nak főszükségleteit. Tessék utána számítani, nem sokkal olcsóbban kikerül-é a takarmányozás a fentnevezett dolgokkal, s ha valaki megpróbálja, az eredményt sem fogja kicsinyelni. Bulyl éi lékel Jékey Láixló. A SZERKESZTŐ ÜZENETEI. L. P. Budapest. Megkaptam. Átnézem s ha alkalmas, legközelebb megkezdem a közlést. Üdvözlet! L. L. Szepesváralja. A 9. számban L... P. alatt közölt szerk. üzenet neked is szól. Üd­vözöllek' ! Érdeklődő. Gyűjtjük az adatokat s ha együtt lesznek és a biztos fellépésre biztos alap lesz, nem fognak késni a támadással. A közérdeket bárkivel szemben is meg fogjuk védelmezni. Főmunkatárs : dr. Kaba Tihamér, Laptulajdonos: Fábián István. Egészen ingyen zománcozott edényt nem kapnak sehol, de 6 főzőlábost és 6 ] főzőfazekat különféle nagyságban 12 dara- i bot 1 forint 75 krajczárért én szállíthatok. ! Ingyen csomagolás utánvétel mellett. ] A többi tárgyak feltűnő olcsó árban. ' 1 Árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. ] KOHN, ÜYÄRIRAKTÄROS Budapest, VI. kerület, Csengery-utcza 51. sz. §

Next

/
Thumbnails
Contents