Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-07 / 6. szám

1905. február 7.

Kereskedők s iparosok figyelmébe. A debreczeni kereskedelmi- s iparkamara jelenti, hogy a szigetkamarai és Marosujvárott kiszolgáltatandó, szódával denaturált iparsó árát 1905. évre már megállapította a pénzügyminiszter. Az árak az elmúlt évek áraival egyeznek, vagyis egy száz métermázsán aluli mennyiségben a tiszta iparsó ára 2 K 77 f; a tisztátalan iparsóé 2 K 37 f. Ez árakhoz méíermázsánként 18 f szállítási költség is hozzá számítandó.

Hetven darabra tépte a vonat. Hajmeresztő, véres esemény színhelye volt a füzesabonyi i vasúti állomás. Abonyban két levélhordó szokta átvenni a vonatokról a leveleket s pakkokat, kik közül Antal István volt a napos. Mikor 7 órakor az egri vonat beért az állomásra, Antal elindult a postakocsihoz, hogy átvegye a leveleket. Ugyanekkor robogott be Miskolcz felől a tehervonat. h. meggondolatlan ember nem várakozott, mig a vonat elmegy, hanem át akart szaladni a mozdony előtt. Azonban vesztére. A fagyos sínen megcsúszott, elesett s a mozdony alá került. A szárnyaskerék a szerencsétlen postást a szó teljes értelmében szétmarczangolta: 70 darabban szedték össze testrészeit a szerencsétlenség után. Nagy részvét mellett temették el a tragikus véget ért családfentartót, kit özvegye és öt árvája sirat. A kereső nélkül maradt családról a postaigazgatóság fog gondoskodni.

Kontra contra Kontra. Kontra Györgynének Vámfaluban volt egy ártatlan kis juhocskája. Kontra János és Kontra Nikita nem tűrhette, hogy a szegény rokon ilyen drága világban még juhval is bajlódjék. Kezet vetettek hát a a jámbor jószágra s mikor az asszony elaludt, szép csendesen elkontrázták a nótáját. Még azon éjjel meg is ették. Hogy bort is loptak volna hozzá, arról nem szól a csendőrség jelentése; de arról igen, hogy most valahol a hűvösön hideg vizet isznak rá.

A talyigás föllebbezése. A debreczeni talyi- gás csaknem országhirii típusa a hajdúk városának. Ezt az érdekes típust jellemzi az alábbi „okirat“, melyet debreczeni tudósítónk küldött. Flórizs Nagy Gábor uram fiát lólopáson érték, ezért aztán a gyereket el is Ítélték. Szörnyen bántotta a dolog az apja csicsogói önérzetét. És mivel nemcsak a gyeplőt tudta jól fogni az öreg, hanem némiképen a betűvetéshez is ért, hát addig-addig törte az eszét, amig nekiült és megírta a föllebbezést a bírósághoz a fia érdekében. Ez a mulatságos debreczeni talyigás-irás megérdemli, hogy megőrizzük az «lkallódástól. Itt adjuk át tehát a halhatatlanságnak, amint következik:

Tekintetes büntető törvinyszik!

Ama tisztelettel ellopódott lura nizve, a kiír az én Gábor fijam becsukódott a setit töm löcbe, de akit az én Gábor fijam ne cselem kedett, mér mer a kirdises napon az felesigem jóváhagyásábul az palláson aludt.

Mán pedig ammán lehetetlensig, hogy valaki az padláson lut lopjik.

Jól tudom én azt tekintetes büntető törvinyszik. ihogy az én Gábor fijamnak szent György nap táján valami aprómarha sora vót, arra is tisztán emlikszek, hogy szüret után valami juhcselekedetben tanálodott, de hogy a kirdises lunak ellopásához Gábor fijamnak semminemű köze nem vót, de meg is verődött, mer mir a felesigem körül tanálodott, akire hiszem fog is emlikezni.

Ebbéli soraimból hát, tisztelettel kirem a büntevő törvinysziket, hogy 1 vessző alatti fija- mat az két vessző alatti lónak ellopása gyanújából felmenti és a kívánatos trágyahordáshoz hazaereszteni kegyeskedjik.

Én Flórizs Nagy Gábor s. k.

Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai anyakönyvi hivatalnál január 29-től február 5-ig a következő bejentések történtek. Született: Papp György és Darabos Mária házasságából egy fiú gyermek (halva). Friedman Izsák és Schőn- feld Berta szülőktől Miklós. Donka György és Kánzsa Anasztázia — Erzsébet. Váradi Lajos és Ecsedi Eszter - Paula. Czompa Lajos és Berinde Agápia - Margit. Dr. Kaba Tihamér és Brüll Laura - Tihamér. Meghalt: Szelezsán György 60 éves, Donka Juliánná 7 éves. Házasságot kötött: Osán János és Drágos Juliánná. Kihirdetés alatt áll: Onáka Mihály és Pap Flóra. Sut György és Nyeste Anna, Mátékovics István és Meleg Vilma.

A papagály. Nemrégiben egy brazíliai hajó érkezett Fiúméba s egy hivatalnok felhasználva a kínálkozó alkalmat, a matrózoktól egy remek papagályt vásárolt. Hazavitte s csinos állványra

SZÍN ÉRVÁRALJA

helyezve kis lánczocskán, kiállította a forrón sütő napfényben az erkélyre. A papagály csakhamar jól érezte magát s hangosan kiabálni kezdett: Kokolót lopták. Kokolót lopták. A hivatalnok ész nélkül vitte be Kokolót állványostól a szobába — hiszen csak nem kiabáltatja nyilvánosságra, hogy ő tolvaj. Feleségével rögtön haditanácsot ültek, hogy kinek adják e veszélyes Kokolót s vita közben észre sem vették, hogy a papagály figyeli az egyes hangosabb szavakat. A férj végül is elhatározta, hogy Abbáziában üdülő nagybácsijának adja, aki csinos kis vagyonkájának alapját, rossz nyelvek szerint az Ujvásártéren vetette meg. - A nagybácsi örömmel fogadta a papagályt s ismerőseinek mindjárt bemutatta, elmondván, hogy milyen drága pénzen vásárolta ezt az okos madarat, mely, ha ellopnák, mindjárt kiáltozza, hogy őt lopták. E pillanatban megszólalt a papagály, értelmesen, az unokaöcscs hangját utánozva:

— Adjuk annak a vén handlénak.

Az öreg urat a guta környékezte, legjobban szerette volna az állat nyakát kicsavarni, de takarékos ember lévén, sajnálta a drága jószágot. Sokat töprengett, morfondírozva az állat előtt, mig egyszerre örömmél kiálltott fel:

— A vén tökfiilkónak adom! A tökfilkó örülni fog!

S ezek után az állatot átküldte szomszédjának, egy öreg tanácsosnak. A tanác^ps sokat adott az őt megillető tiszteletre, kegyesen fogadta Kokolót s melegen szorongatta az ajándékozó kezét. Az állatka pedig örülve újabb szókincsének, vidáman kiáltott egyet, jól utánozva a kiejtést:

— A tökfiilkó örülni fog!

Hogy azóta mi lett a papagálylyal — az ismeretlen !

A rongyszedés veszedelme. A belügyminiszter rendeletet intézett a vármegye törvényhatóságához, melyben kifejti, hogy a rongynak, nyers bőröknek s egyéb hulladékoknak gyűjtése valóságos melegágya a himlőnek, difteri- tisznek, vörhenynek és lépfenének. A miniszter elrendeli, hogy a csont, rongy, nyersbőr és hulladékszedőknek a rendőrhatóság által kiállított és megbízhatóságukat igazoló bizonyítványt kell beszerezniök, nem árusíthatnak nyalánkságot s oly játékszereket (pl. sípot,) melyeket a gyermekek szájukba vesznek, ilyesmit ajándékba sem adhatnak.

Megtalálta. A választások előtt a vidéki küldöttségek javában jártak-keltek a fővárosban: jelölteket kerestek.

Egy fővárosi ügyvédhez is betoppant egy ily küldöttség. Az ügyvéd szívesen fogadta őket és tiszteletükre a Hungáriában vacsorát rendezett.

A küldöttség tagjai pompásan ettek-ittak, aztán szivarra gyújtottak. A hamucsészék ott állottak sorjában az aztalon. Biró uram fújja a füstöt, csak fújja ... de szeretett volna már egyet pökni is. A fényes pallóra azonban nem mert.

— Sógor, - szólt szomszédjához - hová pök itt az ember?

— A hun a csésze, la! - szól a sógor és jó példával menve elől, a hamucsészébe pök. — Mely példát biró uram is sietett követni.

Üzenet. A tanyai magyar bejön a városba és receptet visz a patikába.

— Igaz is ni, mondja, üzent valamit magának a doktor ur.

— Mit?

— Epen azon töröm a fejemet, de elfelejtettem. Tisztára elfelejtettem.

— Gondolkozzék, hátha eszébe jut !

A magyar ekképen is cselekszik, látni lehet az arcán, hogy próbálja sorba szedegetni a sütnivalóját. De végtére is csak odalyukad ki:

— Nem tudom, no.

A patyikus busul ezen egy kicsit, már az örök emberi kíváncsiság okából is, aztán szélnek ereszti az embert.

Két hét is elmúlik, a tanyainak megint dolga kerül a városban, belátogat a patikába.

— Tudom mán, mit üzent a múltkor a doktor ur!

— Mit?

— Azt, hogy tisztöli.

Japán közoktatásügy. Az a bámulatos haladás, mely a japán kultúrát néhány évtized alatt fejlettsége mai fokára emelte, a közoktatásügy terén is modernné tette a japán szellemet. Igaz ugyan, hogy a német tanügyi állapotok utánzásán kezdődött ez a haladás, de a japánok hamar önállóságra jutottak s már egy évtizede, hogy az idegen pedagógusok száma csökkenőiéiben

3

j van japánban. Kiváló japán tudósok léptek az idegenek örökébe s a japán nemzet mai tudományossága sok tekintetben vetekedik az európaival. Csak az orvosi tanszékek szorulnak még mindig német tanárokra s az előadásokat is német nyelven tartják. Japánban két egyetem van, egyik Tokióban, a másik Kiotóban, amelyekhez még egy harmadikat szándékoznak építeni. A tokioi egyetem 13 külföldi tanára közül 9 német. Az egyetemnek mintegy előiskoláit képezi az ország különböző részein levő nyolc magasabb gimnázium, melyekben már orvosi, jogi, bölcsé- , szeti és nemzetgazgazági tanszakok is vannak. Az orvosi és jogi szakon a német nyelv kötelező, azokban a szakiskolákban pedig, amelyek a mi középiskoláinknak felelnek meg, az angol nyelv a kötelező. Japánban összesen 25.000 népiskola van, amelyekhez több szakiskola sorakozik. Nagy szerepet játszik Japánban a német tudományos egyesület, melynek neve : Doitsu- gakkó Kiogaigakko.

blözgazdasAo.

Metszés.

Vidékünkön legtöbb szőlősgazda az alig másodéves szőlőoltványon a fajták minden elő- leges figyelembe vétele nélkül, egy 50-70 cm. hosszú egyetlen egy tavalyi részletet, a 2 —4 éves tőkén pedig már 2 szálvesszőt és 1—2 csapot hagy. Az idősebb tőke metszésénél sem követnek semmi előleges tervet, a metsző lelki szemei előtt nem lebeg, a követendő példa minden terv nélkül csak vagdossa a tőkét. Legtöbbje már 2-3 karral is bir, végén a tavalyi 1 éves vesszővel, sőt a 6 — 10 éves tőkék teljesen pusztulóban, tele borzasztó vágásokkal, egyetlen karral a végén a gyenge szálvesszővel.

Valóságos képét e szőlőnek csak látni lehet, oly siralmas állapotban vannak és betegek itt a tőkék, hogy szánalom azt tovább is erőltetni a termésre. De fel is mondja a szolgálatot. Amig a 4-6 éves szőlőnek egyenletes jó termőerőben kellene maradnia, már ily korban is általános és rohamos a visszaesés, sőt a 6 éves telepítés már teljesen el is van vénülve s a pusztuló és kipusztult tőkék sem ritkák. Vannak esetek, hogy a korára nézve még az élet delén álló szőllőtö- veket meg sem lehet metszeni, legalább nem úgy, az térmést is adjon. Olyan egy ily szőlő, mint^ egy korház az ő gyógyíthatatlan betegeivel, kiktől erejökön felüli munka kivántatott. Nem bírván termőerővel el sem éri ifjúságát s vagy bele pusztul, vagy pedig, mivel a talaj tápdus s a gyökere ép, néhány évi vesztegelés után erőre jön ugyan, de ismét itt a kegyetlen rendszer s ezt többé, ha másodszor is elgyengül, ritkán heveri ki.

Sok helyen láttam, hogy a ledöntött zöldoltványon két erőteljesen fejlett vessző volt s a metszésnél mind a két szálvessző meghajlit- tatott karikának.

A szálvessző az itteni szokásos nyári kezelés folytán a szőlőtőnek a legszebb és erőteljesebben kifejlett része, mely az előző évben is már különös gondját képezte a gazdának, hogy a legerőteljesebben fejlődjék, szövet rendszere is ^ igen erőtejjes. Megmetszve a fenn jelzett módon a szőlők, a meghagyott szálvessző még egy évig a tőkén marad s mivel legtöbb esetben egyenes folytatása a szőlőtő alsó részének, mint egy^törzset is képezi annak. A meghagyott szálvessző a második évben vastagodik, szövetrendszerének kifejlesztése folytatódik.

A szálvessző rügyeiből fejlődött hajtások minél magasabban, illetve, minél közelebb vannak a vessző felső végéhez, annál erőteljesebben fejlődnek, a szőlőtő alján esetleg meghagyott csap hajtásainak fejlődése rovására. Igaz, hogy a karika meghajlitásával, a vízszintesen aluli irányítással ez némileg ellensúlyozva van, hajtásai mégis igen erőteljesen nőnek. Többször kell csonkázni, hogy a szőlőtő alsó részén, legtöbbször csak a karika alsó részén hagyott, — úgynevezett - meghajtások fejlődését mozdítsuk elő. Mondhatnánk, mesterségesen hizlaljuk őket, mivel több hajtás a karikázott tőn ug3' sincs mint a maghajtások s a karika termő hajtásai.

Következéskép úgy a karika, mint a maghajtások rendkívül erősek, mint a karika termő hajtásainak a fürt fölött 2-4 levéllel való bekur- tiása is elősegít.

Ezen metszési rendszer az első években még igen szép és jónak mutatkozik, (ha addig is valami elemi csapás nem éri) de kisérjük csak figyelemmel, mi történhetik a következő években ?

A karika eltávolításával oly nagy sebet 1 ejtünk a tőkén, mely az eddig ismert metszési