Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-17 / 42. szám
Október 17. 3. Kisiklott Vonat. A biharmegyei vicinális vasút Nagyvárad felől Sz.-Somlyora jövő vonata folyó hó 4-én éjjel a szílágynagyfalusi határában, kisiklott. A vonat egy mozdonyból, két másod egy harmadosztályú és egy teher kocsiból állott és valamennyi a kétméteres töltésről a rétre kiborult. Szrencsére emberben néni esett kár. Maga a mozdonyvezető a mozdony alá kerüli, de olyan szerencsésen, ho'gy csak a lábát és felkarját nyomta bele a mozdony a puha földbe. Minthogy pedig másnap reggelig kellett ilyen helyzetbe feküdnie, a mikor kiásták a földből, addig is, hogy meg ne hüljön a nedves földön, felső teste alá vasúti párnákat tettek. Borzalmas szerencsétlenség Kolcéron. Kedden okt.-3-án reggel Jakab Mór kolcéri birtokos tagján működő cséplőgép gépészét elkapta a gépszij, és a robustus atléta embert a magasból oly erővel vágta a földhöz, hogy több bordája eltört és háta valamint balszára súlyosan megsérült. Orvosi ellátás után haza szállították a szerencsétlen embert Erdődre, a hol felesége és nyolc kiskorú gyermeke kesereg a borzalmasan megsérült ember mellett. I féké*«; tábla, j Olvasóink közül többen többször panaszkodnak amiatt, hogy a budapesti napilapokat nem kabják meg rendesen, mert a szattnár-nagybányai vonalon működő mozgó posta nem csoportosítja helyesen a lapokat. így aztán gyakran megesik, hogy a szinérváraljai postát Nagybányára viszik, s egy napi késéssel jutnak a váraljaiak a napilapokhoz, ami a mai mozgalmas időkben, midőn mindenki lázas érdeklóvéssel lesi a napi eseményeket, rósz hatással van. A rendetlenségre felhívjuk az igazgatóság figyelmét. — Gyakran és sok oldalról halljuk a panaszt, hogy a szatmár nagybányai vasúton kevés gondot fordítanak a hírlapok pontos beosztására, s enek következtében a szinérváraljai olvasóközönség a budapesti lapokat vagy egyáltalán nem, vagy késön kapja meg. Felhívjuk a panaszra az igazgatóság figyelmét. Nagybánya díszpolgárai. Nagybánya város a koalíció vezéreit: Aponyi Albertet, Kossuth Ferencet, Báró Bányffy Dezsőt Gróf Anndrássy Gyulát és Gróf Zichy Aladárt egyhangúlag a város díszpolgárává válosztotta Tűz. E hó 12^re virradóra Solyom Miklós szinérváraljai lakos háza ismeretlen, okból kigyu- ladt és teljesén elhamvadt, Meglőtt tolvaj. Bárány Béla, községi bíró szár-he gyi szőlőjében egy Nagy János nevű fiatal ember a vincellér. Ez a fiatal ember október 13-ára viradó éjjel észrevette, hogy a szőlőben idegen ember jár. El akarván fogni, utána iramodott; de a korán értesült tolvajt nem tudta utolérni. Mikor a tolvaj a kiáltásokra sem állott meg, a vincellér utána lőtt. A lövés a tolvaj lábszárát érte. Rémitő ordítására összefutották az emberek, de a sebzett — Kinek az árvája volt ? Nem a kende, mert kend nem halt meg máig sem, nem is kívánom, ráér vele. Hát bizony a Gyuri a törvény árvája lett. A tekintetes megyei törvényszék tette meg árvának, úgy került a Lipcsei sógoromhoz, aztán a másik sógoromhoz, s onnan hozzám. Igaz-e? — Igaz. — No lássa. Hányódott, vetődött, mint őszszel a katáng. Megesett rajta a szivünk, az enyém is, a feleségemé is, no meg a Böske lányomé is. Azt se tudtuk akkor, hogy látjuk-e valaha kendet. Nem is mindenki kerül ki a saját lábán a vármegyeházból. Aztán magam se tudom, hogy esett; egyszer azt mondja az anyukom, hogy fogjuk itt ezt a fiút. Azaz, hogy nem fiú az már, hanem legény, huszonkét esztendős. A katonaságból maga az' alispán szabadította ki. Azt mondta, hogy szüksége lesz rá az apjának, annak a szegény rabnak. Ebben igazat is adok az alispánnak. De a feleségemnek is igaza volt, mikor azt mondta, hogy legjobb lenne, ha a Böske iányunkat elvenné feleségül. ... No, ha most se érti, A rabviselt ember tágult pupillával meredt a szaporaszavu lókupecre. Nem akart hinni a füleinek. — Kígyelmed odaadná a lányát annak a fiának, ki a feleségét megöhe ? kérdezte alig halhatóaii. A ióküpee válat vont, — Az a kend baja volt, no meg a feleségéé. Abba én nem mártom magam. De ha úgy esnék,, hogy a Gyuri olyan bajba kerülne, mint kend a feleségével, akkor. . . Nem tudta hamarosan befejezni a mondatot, Néhány pillanatig gondolkozott. — No, hát akkor azt is az Isten rendelte.. .. SZINÉR VÁR ALJ A „iletéktelen eltulajdónitnök“ ekkorra elmenekült. Nem lehetetlen, hogy a megszorult tolvajt nem találta a lövés, és csak azért lármázott, hogy azzal a vincellért meglepje s ő biztosabban menekülhessen. Ez a mi feltevésünk. A vincelér a fentebbiek szerint beszélte el a dolgot. Miért nem fogta hát el ? Anyakönyvi statisztika. A szinérváralja II. anyakönyvi hivatalnál okt. 1-től okt. 8-ig a következő bejegyzések íötéiftek. Születet: Lövi Sámuelnek — Lenke, Benedikt Adolfnak — Margit, Esztegár Lászlónak — László Dregán Jánosnak — Mária. Mcdán Györgynek — Flora. Meghalt Lázár György, 3 honápos, (bélhurut) Bálán György, 63 éves, (aggkori végkiméfülés) Zima Mária, 5 hónápos, (vesegvéiadás) Gajzágó Kristóf, 68 éves (aggkori vég kimerülés.) Házasságot kötött: Lukács ; György és Bartos Juliánná. Hirdetés alatt áll. Búd Gábor és Tamás Mária, Czömpa Lőrincz és Papp Juliánná. — okt. 8 tői 15-ig a következő bejegye- | zések történtek Született G'rósz Sámuel és Zinger Gizzelának — Béla, Veinbegcrr Emánuel és Roz- ner Helénának — Sándor, Sinf Sándor és Atyim Annának — Mária, Csőit György és Kardos Flórának — Qgyörgy. Meghalt. Rácz József, 64 éves (gutaütés) Özv. Demeter Jánosné, Sebő Juliána, 36 éves (tüdövész) Ősz. Ferenc 2 hónapos (tiidö- hurut) Házasságot kötött: Drágos György és Fehér Anna, Bay István cs Eötvös Irén, Szilágyi János és Horvát Marii. Kihirdetés alatt áll: Compa Lőrincz és Papp Juliána, Búd Gábor és Tamás Mária, Kitnpán László és Katona Juliánná. Közgazdaság. Individuális jégbiztositási dijak. A gazdák körében — mint a Magyar Ország“ Írja — régen hangoztatott panasz, hogy a jégbiz- tositó társaságok nem tesznek különbséget ama jégbiztositottak között, akik siirtin — többnyire minden évben — kapnak kártérítést, szemben azokkal, akik évek liusszu során át nem részesülnek kártérítésben, mert csak akkor jelentenek kárt, ha tényleg számbavehető kárt szenvedtek. A jégkárfelvételre egyesült magyar és osztrák társalogok figyelmét sem kerülhette ki éi az anomália és méltányosnak találva az annak orvoslását sürgető óhajokat, statisztikai megfigyelés és adatgyűjtés tárgyává tették a jégbiztositási kockázatoknak az individualitás szempontjából való minősítését. A 1 statisztika — mely áz ország jégbiztositott feleit ; öleíi fel — megerősítette a társaságoknak azt a régi tapasztalatát, hogy nagy számmal vannak oly jégbiztositottak, akik a díjnak egészben, vagy részben való megtakarítását úgy érik el,hogy a 25 í °/0-os káríérilési minimumon a'ul álló jégkárokat I bejelentik és a minimális 5 " ,,-ot, vagy azon felül még 1—2 °/„-ot kiszorítanak a társaságoktól. A hozzáértők jól tudhatják, hogy egy hatalmasabb záporeső elegendő az ily feleknek a jégkárjeleníés megtételére, mig a közvetlen határ szomszéd-birtokosoknak eszeágába sem jut ilyenkor kárt jelenteni. Tagadhatatlan tehát, hogy a jégbiztosítás jellegét korrekiebbiil értelmezők, hogy ne mondjuk tisztességese!)!) feleken sérelem ésik, midőn ugyanolyan dijat fizetnek, mint a jégkártéritésekben gyakran részesülők. Ez okból megelégedéssel regisztráljuk a biztositó társaságok ama elhatározá- ; sát, mely ennek a visszáságnak megszüntetésére irányul. Amint ugyanis értesülünk, a társaságok legközelebbi igazgatósági értekezlete foglalkozni fog ezzel a kérdéssel és megállapítja az individualitás szempontjából jobb kockázatoknál adandó kedvezményeket. Az értekezlet elé terjesztendő javaslat szerint a kártéritésban nem részesülő felek bizonyos díjengedményben fognak részesiltetni, mely minden kármentes évben bizonyos maximumig emelkedik. A társaságnak ez az újítása mig egyrészt a jobb felek régi óhajtását kielégíti, másrészt alkalmat tesz arra is, hogy a sűrűn kárt je lentőket, ezen a társaságokra költséges és így közvetve a közönséget sújtó rósz szokástól lassanként elriassza, aminek végeredményben a dijak általános mérséklése lesz az üdvös következménye. A szerkesztő üzenetei. É S. B idapcst. Levél menü !. K. Felsőbánya. Ha arra kerül a dolog, mindenesetre figyelembe veszem javaslatodét. Üdvözlet! Piaci árak. (Hiteles jelentés alapján). A szinérváraljai heti vásáron okt. 12.-én a következő legmagasabb árak érettek el: Búza (mm.-ként ) . . — K 14— 40 f. Rozs („ „ ) . . — K 10— 60 f. Árpa („ „ ) . . — K 12— 20 Tengeri („ „ ) ó 16 K., uj K 14— 40 f. Zab („ „ ) . . — K 10- 60 f. Főmunkatárs: dr. KABA TIHAMÉR. Laptulajdonos: FÁBIÁN ISTVÁN, —————————————————|a———M—Bém mmtmmmummm 7342—1905. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi . hatóság közhírré teszi, hogy özv. Láncky Lajosné, mint kiskorú gyermekei gyámja végrehajtatóhak Dobje Mihály a Vaszil végrehajtatást szenvedő elleni 200 korona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérvéraljai kir. járásbíróság területén lévő, Komorzán községben fekvő, a komorzáni 337 sztjkvben A. I, 1—4 és 7—21. sorszám alatt foglalt egész belső és külső birtokra 680 koronában és a komorzáni 337. sztjkvben A—1. sorszám alntt foglalt 4682, hrsz. egész belső birtokra 465 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban Dobje Juon Dávid késedelmes vevő ellen a visszárverést elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1905, évi november hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor Komorzán községházánál megtartandó nyilvános árverésen a a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10,%-át vagyis 68 koronát és 46 korona 5o fillérre készpénzben vagy az 188. LX. t.-cz. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított ovadékképes, érték- papiíokban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 17o. §. értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előíeges elhelyezéséről kiállított szabályszerű ;elís- mervényt átszolgáltatni. ’ Kelt Szirtérváralján, 19o5. évi szeptember hó 7-ik napján, A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Papp, István kir. alb. helyett Kauten, kir. albiró.. Hirdetések e lap számára a legjutányosabb árakon vétetnek fel a — Szinérváralja“. kiadóhivatalában. jj ül*« li Sídéit izeiéire porcellán és üveg szervizek, lámpák, chinai ezüst. Kérésre képes, szines árlap ingyen. Ugyanitt utazók felvétetnek, kik vendéglőket, kereskedőkét,és henteseket látogatnak hires szegedi paprika eladásával sokat kereshetnek. 1 kiló világhírű szegedi paprika 3 forint utánvéttel. Ivánkovits Károly és Fia
