Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-18 / 29. szám

2d* '

S 1 INÉ R-V Á R A L J A

azok terhére rovassanak, akik az azokból származó előnyeinket élvezik.“

Egy további érve az|igen tisztelt cikk#.;' iró urnák, hogy a földadó az, amely leg« súlyosabban nehezedik az árát fizető polgárokra, ez azia mely. a megterheíietést legkevésbbé bírja el. „Há nem. is állott: elő -r- irja — a középbirtokos Osztálynak sülyéW WB jm

A közgazdasági és társadalmi tudomány, mely nagy fáradsággal kutatja a középosztály romlásának okait, mindenesetre hálás tehet az igen tisztelt Cikkíró urnák, ‘ hogy. íme megtalálta ezen érdekes társadalmi jelenség, forrásait, de azért azt hiszem nem veszi rossz néven, ha,- és velem egygn bfzemffyaro ^mr' item fogjuk elhinni/,hogy a földadó rontotta ■ meg a föld- birtokosi középosztályt,1 ez már csak azért sem'ivülószinü, ' mert" azok, akik a dobra került nemesi kúriákat és birtokukat megvették,' a földadó dacára is nagyon jól boldogulnak,-.és nem mennek tönkre, mint elődeik.

Azon nteg éppen mindenki mosolyogni fog, midőn az igen tisztelt szerző úr azt írja, .hogy ?,fájdalom, községünk ezen osztálya az, a mely. adósságoktól túlterhelve a legnagyobb küzdelmet fejti ki a létért.“ Megvallom, hogy én sok szegény, és a létért küzdő embert ismerek Szinérváralján. Van közöttük iparos, kereskedő hivatalnok és minden foglalkozású ember, de bizony szegény .és a létért küzdő földbirtokos urát egyet sem ismerek. Ha a t. cikkíró ür ismer ilyeneket, akkor csodálkoznunk kell azon, jiogy nem indít országos gyűjtést a szegény, nyomorgó földbirtokosok iejsegélyezésére.

* • ’ (Folyt. kÖV.) r

1 :r:-z:r_ :rrr A—I

Az uj kir. tanfelügyelő.

Irta í Marosán Viktor.

Á tiágyméltóságu vallás és közoktatásügyi'mv kir. minisztérium Bodnár Györgyöt, megyénk kircs. fanfelügyelőjét tudvalevőleg e vármegye kit. tanfelügyélőjévé nevezte ki:

E- kinevezés nem jött meglepetéssze- rüle^,’inert-ama körülményben, hogy a minisztérium őt bizta meg a tankerület vezetésével Koyáts Béta spöadságiciejének letek' set£fo rrilntlenki az ő tanfel ügyéiül desig- y tiáíását látta a mint in így e nézetet 'az immár ténynyé vált ísemény, * fényesen. iga-*., zolja is.

Bodnár György nem uj ember a megyében.

Beregszászban született ugyan, de tanulmányait Szatniáron végezte s mint tanító is e megyében tette .az első lépést s igy bátran mondhatjuk szatmárrnegyeinek.

A tanfelügyelőség terén közel 1Ö év óta működik, tehát elég idő arra, hogy felőle Ítéletet lehessen alkotni.

Nehéz körülmények közt kezdte meg tollnoki működését, mert a mint elfoglalta tol Ínoki állását: megyénk akkori kir. s. tanfelügyelője Csánky Gyula nemsokára Jász- Nagykun-Szolnokmegyébe nevezteted ki tan-' felügyelőnek s igy a munka, meg ^a teher legnagyobb része az ő vállaira neh zedett; ő azonban derekasan megküzdött a munkával s vitte azt hosszú ideig, mindaddig;' mig Nagy-Károlyban a tőlünk most Szilágy- megyébe ugyancsak vezető s. tanfelügyelőnek áthelyezett kartársábáir, uj' munkaerőt kapott.

A vezető szerep azonban ezután is neki jutott, mert Kováts Béla tart fel ügyelő hamar felismerte Bodnárban a kitűnő munkaerőt, a tehetséget és arravalőságot s igy szabad tért engedett, hogy tehetségét és szorgalmát a munkában érvényesíthesse'. Ennek tenrtászetes folyamáhya, hogy mindazokban az alkotásokban és kultúrintézményekben, melyek Kováts Béla vezetése mellett az utóbbi időben keletkeztek Bodnárnak igen nagy része van.

Bodnár György elsősorban is tanító. Még pedig a javából. Tanitói voltát sohasem tagadta, ami elég szép jellemvonás.

Halász Ferencz miniszteri tanácsos és tanitó volt. Ő dem tagadta meg a múltját soha sem. S ma hol áll Halász Ferencz'? Van+e müveit ember az országban/aiű úteni ismeri Halász Ferencz «nagyságát- étmaz ő korszakot alkotó működését? •

Hogy Bodnár mennyire 'tiszteli a maga múltját és önmagában-a' thMÍföí: Fé/jőbban mutatja az alábbi • ■beköszöntb;*-* aimt mint

______________________J905. Julius J8/j

desi

gnált tanfelügyelő, a vármegyei tanitói karhoz intézett^.

„A nagyméltóságu Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur vármegyénk szeretve tisztelt tanfelügyelőjét: Kováts- Béla kir. tanácsos urat saját kérelmére, elismerésének ' és köszönetének nyilvánítása jiielietí nyugalomba helyezvén, engem bizo t -meg ideiglenesen a tankerület vezetésével.

Midőn e körüímthyf tudomására hozom a vármegye Igen tisztelt fan ti óságának, azon reményemnek adok kifejezést, hogy odaadó munkássággal kegyesek lesznek engem nagy föladatomban támogatni mivel szemben ígérem, hogy nagynevű elődöm nyomdokain haladva, minden'to,ykvésem az lesz, hogy e rövid idő akut' is együttműködésünk ne csak sikeres, de kei- - levies is legyen11.

Bodnár mint volt tanitó természetesen — ismeri az iskolát minden, izében, szak- képzettségét és szaktudását eddig is a legszebb mértékben bebizonyította és fényes jelét adta annak, hogy mint pedagógus kitünően megállja helyét.

Közel tiz évig működött Bodnár Kováts Béla volt tenfelügyelővel együtt. Kettőjük közt olyan volt a viszony, mint apa és fiú közt. Volt főnökének a legteljesebb mérsékben birta bizalmát, szereteíét és nagyrabecsülését. Lelkileg összeforrtak s így akarva-nemakarva sokat sajátított el Kováts Béla volt főnökétől: elsajátította volt főnökének higgadt és megfontolt egyéni magatartását, judiciumát és előkelő mociorát, a miket szép és.fontos állásában csak har.... szonnal fog' tudni értékesíteni. Mindezek olyan jó tulajdonságok, amelyek arra engednek következtetni, hogy Bodnár'. egyike lesz a legjobb tanfelügyelőknek. (

Kováts Béla ivóit kir, tanídlígyglőnk- ről irt, cikkemben többek között szóróí-szóra. ezt Írtam:

„Büszkék .vagyunk, hogy KqvÓts Béla »ivóit,ja mi" vezérünk,, mesterünk, oktatónk .és tuíiif^ris, de büszkék lehetnék a mestcriiéi , hasonlóan kitűnő tanfelügyelő' máhícqiársc$i,, is, hpgy az ő oldala mellett ;s?ei:pztek meg fontos pályázókhoz a gyakp’rlati Ísmeretéket,. , mert ez biztosítok arra nézve,, lipg.y tankerületeikethason fő széliemben hasonló böl- _ csesseggét," 'hlimánifássaTés hason lő''ered- mériynyel fogják vezetyii is igy .ők:is a nagyHiWöSifl&nek *

szintén olyan jeleivel fognak találkozni, .mint találkozik Kováts Béla akkor is, mikor már nem mint tahiéi ügyelő, nem mint hiyatmi;. főnök, .hanem mint. magánember áll a közkritika fóruma eJötr1, dVíost szintén azt mondom ! ■•

Büszkék vagyunk, hogy Bodnár lett a •mi Vezérünk, mesterünk, oktatónk és tanítónk, mert az ő. kidevezésével egy eddigi 'szorgalmas és tehetséges munkatársunkat*.-,. egy .kollegánkat és, jóbarátunkat'ért a kittin-* te lés, a kit mi feltétlenül' és egész' odaadással fogunk támogatni a közjóra irányuló mindén törekvésében, '...■ . V ; jj" j. *

H ÍRE K.

Ügyvezető főlispaíi. Krlstóffy JóSrof ‘bdf&gy- '• rttiriisztf-r Szál fiún* varmegye- é.;V' Szatmár-Némeii czabv i'ir. város ■ t'ő&pám hivatalának vezetésevet Nagy Látztó megyei alispánt bizta meg: ' - Áthelyezett segédtanfeiiígyetö. A vallás« • ■és közoktatásügyi1 miniszter GáiíyLajotí bhszreree- - naszád megyéi kir; segédíanfeiügyelőt, hason hnl-- nőségben a szatmári taníelügj^őséghex helyezte .át- Az ex-íox és a vadászjegy. A vadasok- ügy gondolkoznak, hogy ex-iexben. vadászjegy. .. nélkül is szabad vadászni. Ismét többen «t áilit-j

ezt már rterrt* lattá :r szép -'váriét' iéáH#,1 Wert; úgy " eltűnt onnan,’imát m pára.-Még "zöldséget’scv.i vett aztláp. Üres kosárral ment be ázott a nagy rácsös kapun, melyről Iván 1e dem íudttt venni a

szemeit;

Hiába szólítptíák,' ltjába líériéfiék az’ apja/á máikája, nem rtálrott ő sémink;1 csak kaput nézte meföén, zaváéös' 'széniekkél'.''Még’ akkor; is. ott feküdt' ä' gyék'ériyeii, mikor' már ' mindent 'fel-" rakták á ta'vHgárá.- Biztáfták, nrtgátflíV'áz ’Tireg Mirkó sorba lekivánta az égből azokat a sz'ehfc- ket, a -kikhez az-imént Vnéjj' oly buzgón' fohászkodott. El'istomúlf-már az ideje, hogy hazafelé ‘induljanak, de hiába. Meg -se -mozdult.- Végűé -is Bozsicza apjának kellett, igazai mdiii :

— Hagyjuk a 'bolondot, máid hazatalál, ha megjön áz- eszel .De ibizony- várhatták.. Csak harmadnap érkezett-, haza-, .de még Boszsieza ús-'.megijedt tőle}- pedig.iő várta legjobban. Tele volt iszappal: úgy hozták haza a halászok, a hogy kihúzták a „Punjából.... Az öregek akárhogy '.törték a fejüket, schogysem,...ípdkjk kitalálni,, hogy. 'hát mi baja is lehetett neki r Olyan hoíiKl C'vjíí, nem volt, hogy azért a fehérképu Játiyért csekked-: fék ilyent? .Ezt még az a, szép, Városi ..ki sassz r;ny „ se hitte volna akkor, hogy harmadnapja, este ■ ott könyörgött neki a kapuban, hogy, .merően vele messzire, messzire, az ő .dalos.’ii..záiáúi. íp Szerbországba — mert akkor talán .. . talán még hallgatott is volna a szavára.

Alpári Lajos,

Az első találkozókor egyik se mert a másik -kzefnébe nézni, hanem' később annál beszéde- sebbüett a - leányka s nem is liáragüdöü már. hogy Iván annyiszor kezet csókol neki.

Egyszer azonban úgy. ősz felé nagy dolog történt. Az öregek alighanem észrevették valamit, de lehet, hbgy csak a fiú búskomorságától ijedtek meg,. e|ég az hozzá,, hogy kitűzték a lakodalom napját,. Az egybekelés előtti heti,vásárra, bevitték hát Öozsiczát is a vásárba, hogy megvegyenek neki Timidén szükségesét,

,:Az. ismeretlen fehérképíi kisasszony még ott találta ít hagymarakások között, éppen akkor indul« el az öregekkel a pántiikás .boltba. Iván-olyan sápadt.ktt, ,mint. az .a rakás karfiol, melyet zavarába^, szétrugott.

Kije magának az a lány? kérdezte tőle a kisasszony,. , . . • - - •

Iván olyasmit hebegett, hogy a hugit/ de he.af hitték' el neki:

ÍJ^y-é á felé'sé^éi?'

Nem, bizony Isten néni! - tiltakozojt hárqhiszor is g fác legenyj

‘r*r, :D§. holnap mái az lesz! — szólalt még a pillanatban .a háta mögött Bozsicza apja,

Mintha ágyúgolyó sivitott volna el a gyerek fülénél,.-Azt« hitte, hogy árulója is odajár a pántii- kásnál,'-. peiíig. ott hevert a ponyvával borított, zöldséghalom mellett. Tigris-düh szállta meg a lelkét. Szerette volna szétmarcangolnj a vén embert, iszonyú vad tűzben forogtak szemei, de mind-