Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-17 / 20. szám

-■ i+rfX ? i a hys és vérből val^elpbert átadta az örök enyészetnek, a V m^^^ríft|ütésnek. Solon szavai jutottak eszembe :%f?enki sem mondható boldognak halála előtt.-*" Jókairól most már elmondhatjuk, hogy nemcsak a világ egyik legnagyobb köl­tője, nemzetének egyik legnagyobb fia és korának egyik legkiválóbb és legtünemé­nyesebb alakja volt, de elmondhatjuk Solon- nal is, hogy boldog ember volt. Jókai boldog ember volt! Ez a gondviselésnek olyan különös ajándéka, amelylyel egyik kortársa sem di­csekedhetett, talán még Deák Ferenc sem. Három emberöltőnek csodálatos képe vonult el előtte. Három korszakot élt át. Mindenikből kivette részét, mindenikben vezére volt nemzetének, minden kort meg­értett és minden kor értette Őt, mindenik- nek küzdelme benne látta egyik legnagyobb bajnokát. A forradalom alatt ez ifjúság vezére volt és szabadsághős; az elnyomatás szo­morú korszakában a nemzet egyetlen vi­gasztalója; az alkotmány uralma alatt a munka, a nemzeti fejlüdés és haladás ko­rában a nemzet első napszámosa, a nem­zeti irodalom vezére, örök dicsősége és legnagyobb büszkesége. Megértette minden idők szózatát, egye­sítvén magában a költő lángleikét, az ifjú ideálizmusát, egy nagy politikus bölcsesé- gét és a jó keresztény emberszeretéi. Ki vette részét az élet minden örömé­ből. Lelkének fenséges harmóniáját soha nem zavarta semmi. A földi javak, szere­lem, dicsőség és hosszú élet, mind osztály­részül jutott. Megérte még életében a saját apo- theozisát. Szerette királya, imádta nemzete, bámulta, és dicsőítette az egész müveit világ. ‘ * / > i '■ ­50 év után, tényben és kényelemben, boldog családi körben, egy verő fényes ta­vaszi napon hunyt él, betöltve teljesen hiva­tását; egy tökéletes, befejezett életet élt, melynek szépségéhez még a Goethe életét sem hasonlíthatjuk. Katona Sándor dr. 2 “ • •~ • • y ••v^ , A gazdaságok tisztajflvedelmének fokozása­Minden gazdának törekvése kell, hogy le- " gyen • jövedelmének fokozása, a mely csak bizo­nyos általános elvek szemelőtt tartásával lehetsé­ges* a mely elveknek kiindulópontja, minél keve­Nyomban azután közeledett gyors léptekkel egy másik alak. Huszár volt Megállt a kapu előtt s nyilván jelt akart adni megérkezéséről a sza- kácsnénak. Amint észre vett engem, összeütötte a sarkantyúját s tisztelgett. Ekkor világos lett előt­tem minden. . . . Átnyújtottam neki a csomagot és a szivarokat e szavakkal: — Ezek magát illetik ! S hazamentem. Ennyi, volt az egész kaland, amelybe olyan véletlenül pottyantam bele, akárcsak Pilátus a „Krédo“-ba... . Csak egy kis tévedés á az sem az én hibámból. — Igv hát, a kapuban félbeszakadt nó­tát tovább fütyürész ve, egészen nyugodt lelkület- tel siettem haza felé, különösen midőn annak tu­datában is voltam, hogy a feleségem mit sem tud a kis epizódomból. De annál nagyobb volt a meglepetésem, mi­dőn hazaérve azt a fölfedezést tettem, hogy a feleségem egyenesen azzal rukkol elő, miszerint egy csomaggal látott engem, amelyben — sze­rinte — biztosan ajándékot üferáltam valakinek. Stb. stb, . . . Mindezeket pedig olyan orációba fog­lalva és olyan beszélőképességgel adta elő, hogy a leghíresebb ellenzéki obstruktorok is irigyelték volna. Én, persze, — mint rendesen — most sem juthattam szóhoz, akárcsak Ugrón meg Lengyel némelykor a képviselőházban. Tehát meg sem is kíséreltem aztán a véde­kezést, ami még jobban kihozta sodrából az asz- szonyt.. .. S akarják-e tudni, mi lett a vége ? Nos hát, a vége mi lett volna egyéb, mint a mi más zivataroknak is szokott: Szivárvány. SZÍNÉK VÄRAL JA. sebb kiadás, minél több bevétel. Ezért elsősorban elbírálandó, hogy a talaj éghajlati viszonyainak megfelelően helyesen van-e berendezve a gazda­ság. Sok esetben az ilyen bírálat alapján teteme­sen csökkenthetők a termelési költségek. Ezután figyelembe veendő, hogy a termelés mely irányban fejleszthető, az állattartás vagy növénytermelés mely ágazatának kiterjesztése előnyös, illetve jöve­delmező és melyik szüntetendő be. Ezen alapon eldöntendő, hogy intenzív vagy extenziv legyen-e a gazdaság. Okszerűen vezetett gazdaságban mindig a közelfekvő területek kezeltetnek intenziven; a ma­jortól 100 méternél távolabb fekvő földeken kevés munkát igénylő növények termelendök, s a köte­les intenzív zóna, a melyen belül az istállótrágyát is fel lehet még használni, 1500 m. távolságon nem igen terjedhet túl. Ezentúl csak az extenziv gazdálkodásnak van helye, mert a nagy távolság következtében az inproduktiv munka és ezáltal a termelési költségek tetemesen szaporodnak. Ilyen távolesö területeken mezei vasúttal szállított istálló­trágya felhasználása igen gazdaságos lehet, de ilyen szállító eszköz hiányában az istállótrágyázás már jóval drágább lesz és ilyenkor a mesterséges és zöldtrágyázás célszerűen használandó fel. Nagyobb gazdaságokban tehát a gazdasági üzem és ezzel kapcsolatban a vetésforgók megállapításánál meg- vouandók a távolság alapján az intenzivitás zónái, nehogy a sok improduktív munka a termelési költ­séget aránytalanul növelje. Intenzív gazdaságban megfelelő forgótőkének hiányozni nem szabad és minél nagyobb a forgó- és üzemtőke, annál jobban érvényesülhetnek a gazdaság vezetőségének szakképzettsége és keres­kedelmi képességei, ezzel kapcsolatban pedig annál nagyobb lesz a tisztajövedelem. Ha a viszonyok az intenzív gazdálkodásra nem kedvezőek, akkor extenziv irányba rendezendő be, a termelt növények azonban intenziven mun- kálandók meg. Ily esetben minden olyan területen, a mely nem kitűnő szántóföld, rét, legelő és erdő létesítendő, az extenzivításnak tehát főképen a munkaerő felhasználásban kell kifejezésre jutnia. Ez esetben inkább indokolt az ugartartás, mert ez által a kézi és fogatos munkaerő jobban kihasz­nálható, a mi különösen kötött talajon nagyon lé­nyeges körülmény. Minél terméketlonebb és minél kötöttebb a talaj, annál inkább csökkenthető a nyers jövedelem-veszteség az ugartartás által. A fekete ugar által a talaj növényi tápanyag készlet nemcsak az elmálás előmozdítása, hanem a talaj baktériu­mok működése által is fokoztatik és azért kötött talajon Edler a zöldtrágyázás helyett inkább az ugart ajánlja, lazább talajon azonban, hol ezen baktériumok működése gyengébb, a zöldtrágya al­kalmazását. A füfélék növekedésére kedvező kiima alatt és extenziv viszonyok között legelők és rétek lé­tesítése különösen előnyös lehet a jövedelem foko­zására. Ilyen gazdaságok szántóföldi k'lhasználás alatt levő területei intenziven munkálandők meg és gondos talajmunka, bőséges trágyázás — esetleg a mesterséges trágyák felhasználása által olyan állapotba hozandók, hogy termőképességük a leg­nagyobb mérvben kihasználtassák. HÍREK. Uj szolgabiró. Szatmárvármegye törvényha­tósága legutóbb tartott közgyűlésében erdődi szol- gabirónak egyhangúlag dr. G a 1 g ó c zy Árpádot vá­lasztotta meg. Uj közigazgatási gyakornok. Szat.márvárme- gye alispánja a helybeli szolgabirói hivatalhoz Barkóczy Lászlót dijjas közigazgatási gya­kornokká nevezte ki. Szerkesztő-változás. Bottyán Pál lázári ev. ref. lelkész Belényesre történt átköltözése foly­tán a „Szatmár“ szerkesztőségétől megvált és helyébe dr. Nagy Barna szatmári ügyvéd lépett. Megszüntetett állás. A helybeli szolgabirói hivatalnál a Bodor Endre halálával megüresedett egyik dijnoki állás megszűnt. Az ilobai tüzkárosnltak részére a megye se­gélypénztára 200 koronát utalványozott. Ezen ösz- szeg a főszolgabíró kezeihez leérkezett és a na­pokban kiosztásra kerül. A kiosztás előre meg­állapított kulcs szerint fog megtörténni. Uj ügyvédek. Dr. J o a n n e s Viktor Nagy- Szőlősön a Bohn Gusztáv-féle házban ügyvédi irodáját megnyitotta. Dr. Nagy Sándor ügyvédjelölt a közeli napokban Budapesten az ügyvédi vizsgálatot jó sikerrel letette s ügyvédi irodáját Nagy-Bányán fogja megnyitni. Keresztfelállitks. A helybeli római katholikus egyházközség a templomelőtti térségen keresztet akar felállítani, s ennek költségeiben a hivők hoz­zájárulását is igénybe veszi. A gyüjtőivet kiadták Bárány Béla községi bírónak. A helye az újon­nan felállítandó keresztnek ki is van jelölve és fákkal körül van már ültetve. Ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet. A budapesti ügyvédi kamara törvényjavaslatot dolgozott ki egy országos gyám- és nyugdíjintézet felállítására vo­1904. május 17* natkozólag és ezen javaslatot véleményezés végett a vidéki ügyvédi kamaráknak megküldötte, A szi- nérváraljai ügyvédek is hozzá akarnak a javaslat­hoz szólani és e célból a héten értekezletet tar­tanak. Hozás János ügye. Múlt számunkban meg­írtuk volt, hogy Hozás Jánosnak nagybányai gör. hath, lelkészszé történt megválasztását a miniszter is helyoenhagyta. Nagybánya város kép­viselőtestülete 1902. évi junius hó 25-én válasz­totta meg Hozást lelkészszé és a megerősítés és bevezetés mindez ideig meg nem történt, mert a város képviselőtestületének határozatát a számos újvári gör. kath. püspök a minisztériumig feleb- bezte. A miniszter az ügyet most már végérvénye­sen eldöntötte és határozatában a kegyuraság mi­kénti gyakorlására nézve elvi kijelentést is tett. Kimondotta, hogy a városok nsmcsak a püspök által kandidáltak közül választhatnak, hanem a többi érdemes pályázók sorából is. Kimondotta továbbá, hogy a választás szabályszerűen ment végbe annak dacára, hogy a szavazók között nem katholikus képviselőtestületi tagok is voltak. Ter­mészetesen még hátra van a megyés püspök által való megerősítés. Akkor újabb nehézségekre akad­hat az érdemes megválasztott. Hanem valószínűnek tartjuk, hogy a püspökség újabb bonyodalmakat kerülni fog és Hozást tényleges nagybányai plébá­nosnak fogjuk üdvözölhetni. Javadalmától megfosztott lelkész. Szatmári tudósítónk írja, hogy Pap Lajos szatmári lelkész nagy port felvret ügyében a szamosujvári egyház- megyei szentszék már döntött és P a p Lajos egy­házmegyei áldozárt javadalmától való megfosztás­ra s általános felfüggesztésre Ítélte. Az Ítélet több ivre terjedő Indokolással van ellátva, s ki van mondva a nevezett lelkésznek több ezer korona erejeig a vagyonjogi felelőssége. Az ítélet —- mint­hogy csak az első egyházi fórum hozta — még nem jogerős. A felfüggesztés_taitamára Pap Lajos nyugdijat fog élvezni az egyházmegyei papi nyug­díj alapból. A múlt év őszén a püspöki aula Pap Lajost Akna-Sugatagra rendelte ki parochusnak. De a szatmári hivők lelkészükhöz annyira ragasz­kodtak, hogy tőle semmi áron sem voltak [hajlan­dók megválni, sőt inkább készek voltak vallásu­kat mint szeretett papjukat elhagyni. Á most meg­hozott Ítélet előreláthatólag ismét megfogja zavar­ni a szatmári görögkatholikusok nyagalmát, ameny- nyiben a múlt évben is P a p Lajos ,helyébe kine­vezett adminisztrátorok ellen fenyegető állást fog­laltak el, úgy, hogy a szatmári gör. kath. temp­lom az erőszakoskodások miatt hosszabb ideig záva volt. Meghívó. A Szatmár vármegyei áll. tanitó egyesület f. évi junius hó 1. napján, szerdán d. e. 10 órakor Szatmáron rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait s a tanügy barátokat tisztelettel meghívjuk. Tárgyak : 1., Elnöki megnyitó és jegyzőkönyvi hitelesítő bizottság választása. 2. Károlyi Sándor egyesületi első jegyző jelentése az elmúlt két év eseményeiről. 3. „Népnevelés és társadalom“ cim alatt felolvasás Végh Gábor apai igazgató-tanitótól. 4., „A népoktatás revíziója“ elő­adó Fábián István szinérváraljai ref. tanitó. 5., »Ne­velési egyesületek szervezése“ előadó Székely Ár­pád nagybányai községi tanitó. 6., A bíráló bizott­ság jelentése a beérkezett 4 pályamunka tárgyában. 7., A tanügyi értesítő tárgyában intézkedés, szerk. bizottság választása, 8., Könyvtárnoki jelentés, pénztárnoki számadások. 6., A nagykárolyi kör megalakítását 10., Kisebb ügyek, indítványok. Ál­talános tisztujjitás. Szatmár, 1904. május 9-én a választmány határozatából : Fábián István II. jegy­ző. Kótai Lajos egyesületi elnök. Nagysomkuton a napokban halt el Sebe Pál kir. járásbiró, megyebizottsági tag, élte 59-ík évé­ben. Általános részvét mellett temették el 6-án. Béke poraira 1 Jutalom. A vall. és közokt. rr iniszter Károlyi Sándor udvari áll. és Ghetie Miklós tartolczi gk. Jamtót a magyar beszéd sikeres tanításáért 100—100 K. jutalommal tüntette ki. Koncért. Sikerült hangversenyt rendezett a szolnoki magy. kir. állami főgymnásium ifjúsága e hó 11-én a nemzeti szálló nagytermében, A koncerten mint működők szerepeltek: Gerber Jenő és bájos menyasszonya Huszár Micike kisasszony is fényes eredménynyel. Gerber Jenő virtuóz hegedüjátékával billincselte le a közönsé­get; Huszár Micike kisasszony pedig kedves mo­nológjával ragadtatta el a hallgatóságot, a mely szűnni nem akaró tapssal és egy remek csokorral jutal­mazta meg a bájos kis dilettáns művésznőt. Uj posta ügynökség. A Szatmárvármegyei Vámfalu községben Vámfalu elnevezéssel 1904 évi május hó '6án teljes működési körrel postaügy­nökség lép életbe. A postaügynökség postai össze­köttetéssel a Bikszád és Szinérváralja közt napon­ta egyszer közlekedő kocsiküidöncjáratta! kapja. A postaügynökség kézbesítési kerületébe Vámfalu, Rózsapallag és Turvékonya községeket, Büdössár fürdő, Máriavölgy fürdő, Vay malom telepeket, Pásztori, Schvartz, Vay tanyákat s a Vámfalu, il­letve Turvékonya község külterületéhez tartozó Papp tanyák osztattak be. Ezen helyek utolsó postája Felsőfalu. Léggömbök a földön. Érdekes miniszteri ren­delet érkezett tegnap Szatmár város tanácsához. A

Next

/
Thumbnails
Contents