Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-19 / 16. szám

'S Z I N ff R V A B A L J A 1904. április 19. Ezek után 190?. évben az ügy más kézbe került ; a főszolgabíró a törvény értel­mében az úti biísottság működésének fel­függesztését kérte, mit az alispán el is ren­delt s a teendőkkel a főszolgabíró lett megbízva, ki a föld és kövezési munká­latokat az érdekeltség községeire felosztotta, a pénzbeli kiadásokra 7000 koronát meg­állapított, illetve kivetett; a munka teljesí­tését és a pénz részletekbeni behajtását elő­rendelte. Ez ellen is felebbeztek, de minden felsőbb hatóság által helyben hagyatott s az végre is lett hajtva. Ezen eljárás megindítása óta még két év sem telt el és a 22 kilométer járhatat­lan ut kiépítve van; vagyis annak föld­munkája elkészíttetett, alapköveztetett, ka­vicsoltatok ; részint kő-, részint fából mint­egy 40 hid elkészíttetett, — s vannak oly hidak is, melyek valóságos műépités számba mennek s 3 ut-őr alkalmazása mellett az ut jó karban tartásáról gondoskodva van. Végeredményben] a sok hosszas huza­vona és lanyha eljárással majdnem egy évtizeden keresztül tespedő ügy másfél év alatt, mondhatni könnyű munkával is 5000 koronányi költséggel rendeztetek s az ős időktől járhatatlan egy nagy vidék útja, ma már jó és köves, hidjai szilárdak s az elhagyott vidék megnyílt s lakossai áldó- lag járnák jó utjokon. Ezek egybevonása és megbirálása után kimondja, hogy nehéz utat csinálni ? nem ne­héz az kérem, csak akarni és foglalkozni kell az ügyekkel. Nagyon sok helyen lenne jó ut, ha a községi közmunkaerő őszszel és ta- vaszszal — mikor más munka nincsen — ledolgoztatnék; ki kell azt szabni és a mun­kára felügyelni. — Ezért nem törődnek vele [Pedig minden utcánk, terünk és hegyi utaink pár év alatt jók és kövezve lehetné­nek, ha valaki foglalkoznék vele. — De urak vagyunk, közmunkát nem teljesítünk, mert ezt soha nem tettük. G. Szövetkezet. A legutolsó évtized alatt oly rohamos fejlődésnek indult hazánkban a szövetkezeti intézmény, aminőt más intézményeknél hasz­talan keresünk. Állami támogatás meliett, vagy a nélkü1, de minden esetben lelkese­déssel karolják fel az eszmét mindenütt s e lelkesedés következtében itt egy, ott más célUíjSzövetkezet alakúk A szövetke éti in­tézmény ily rohamos fejlődéséből józan ! lyik intézetben elhelyezve Azt azonban tudom, hogy az öt közül legalább egyet el lehetett volna helyezni valamelyik intézetben. Ez alkalommal nem célom, s talán a lap terjedelme sem engedné, hogy nyomorúságukat hol­mi cifra szavakban lefessem; hogy kik ők és mi­csodák, ezek után annak megítélését mindenkinek saját belátására bizom. Egyre azonban kérem Szí­néi váralja közönségének Ügyeimét, különösen pe­dig az arra hivatottakat, hogy a farsang vigalmai között ne feledkezzenek meg községük siketnémái­ról s más fogyatékosairól sem, s a hátralevő tánc­vigalmakat rendezzék valamely humánus ügy szol­gálatában: - ­* * * * Az érdeklődők kedvéért felsorolom oktatá­sukkal és kiképzésükkel foglalkozó intézetek neveit: siketnémák számára van nevelő- és tanitóintézet Budapesten 2 (izr. és az állami), Aradon, Debre­cenben, Egerben, Jolsván, Kaposváron, Kecskemé­ten, Kolozsváron, Körmöcbányán, S rpronban, Sze­geden, Temesváron és Vácon ; vakok számára: Budapesten 2 (nevelő és foglalkoztató), Kecskemé­ten (foglalkoztató), Kolozsváron; gyengetehetsé- güek számára: Budapesten 2 (Mosonyi és Alkotás­utcák) ; hülyék számára: Budapesten 2 (Alkotás­utcai és a Frimm Jakab féle magánintézet, Erzsé- betkirályné-utca) és Pelsőcön. A felvételre vonatkozólag bármelyik intézet igazgatósága szívesen ad felvilágosítást. észszel nem; lehet egyébre következtetni, mint arra, hogy azok lényeges szükséget pótolnak s igy üdvös intéimények. Pár évvel ezelőtt, a polgári olvasókör eszméjével kapcsaiban megpendítettem volt a községünkben alak:tandó hitelszövetkezet eszméjét is. Azóta az ügy némelyek buz- gólkodása folytán odáig jutott, hogy immár a részvényjegyzésnél tartunk. Annál a pont­nál állunk tehát, melyet közvetlenül követ a megalakulás. Mielőtt azonban ez meg­történnék, két kérdést kell tisztáznunk, nehogy elhamarkodván a dolgot, később szemrehányás érhesse a vezetőket és korai halál az újszülöttet. Felvetem az első kér­dést : Van-e Szinérváralján szükség hitel- szövetkezetre ? Hogy e kérdésre teljes határozottsággal felelhessünk, ismernünk kell egyrészről köz­ségünk lakosainak hitelszükségletét, más­részt a szükséglet kielégítése tekintetében rendelkezésre álló hitelforrásokat; de ezek mellett ismernünk kell a hitelszövetkezet célját és eszközeit is. Tárgyaljuk ezeket fordított sorrendben. A hitelszövetkezet célja nem lehet más, mint olcsó és könnyű kölcsön nyújtása által megmenteni a szegény népet az uzsora polypkarjaitól. Tehát a hitelszövetkezet meg­alakítása egy mentő lépés lenne a földhöz ragadt szegény nép éidekében. Minthogy pedig a szövetkezet csak tagoknak nyújt hitelt, elmondhatjuk, hogy a hitelszövetke zet az adósok egyesülete. Nincs értelme; hogy valaki csak azért legyen a szövetke­zet tagja, hogy pénze után fényes osztalé­kot kapjon, mert a szövetkezetben a rész­vények utár. magas osztalékról szó sem lehet. A megalakuláskor, illetőleg a rész­vényjegyzés alkalmával a tagul jelentkezőket erről feltétlenül fel kell világosítani. Ha tehát úgy áll a dolog, hogy a hitelszövet­kezetből a nyerészkedés száműzve lesz, s tagjai olcsó és könnyen törleszthető köl­csönhöz fognak jutni minden mellékes költ­ség nélkül, azonnal készen vagyunk az első kérdésre adandó felelettel. Még csak azt kell megvizsgálnunk, vájjon a községünk­ben fennálló két takarékpénztár nem képes-e a hitelszükségletet úgy fedezni, mint az kívánatos és a szövetkezettől várható volnat Istennek legyen há’a, én sem az egyik, sem a másik takarékpénztár hitelnyújtási szabályait, módjait közvetlen tapasztalatból nem ismerem, de polgártársaim uton-mfélen hallható panaszkodásából azt vettem ki, hogy mind a kettő magas s ázalékra dolgozik, mellékes költségei pedig, mélyekkel a hi­telre szorultakat terheli, oly nagyok, hogy a szegény ember vagy egyáltalán nem képes kölcsönhöz jutni, vagy ha hozzá jut is, 10 — 14 százalékot kell kölcsöne után fizet­nie. Ha tekintetbe vesz zük, hogy a szö­vetkezet 7—7 és fél, legfölebb 8 százalékra képes kölcsönt nyújtani egy fillér mellékes költség nélkül; s ha tudjuk, hogy takarékpénz­táraink ezt vagy nem tehetik meg, vagy nem akarják megtenni: egész határozott­sággal kimondhatjuk, hogy — amennyiben községünk lakosainak óriási százaléka köl­csönre szorul, — a hitelszövetkezet megala­kítása községünk elsőrendű szükségei közé tartozik. Ne habozzunk tehát hónapokon át, hanem cselekedjünk gyorsan, mert azt mondja a nép, „bis dat, qui cito dat.“ Hogyan alakítsuk meg a hitelszövet­kezetet ? Ez vol&i a második, tisztázandó kérdés. Az alakítás mikéntje alatt nen? az eljárás minuciáit értem, hanem azt kívánom eldönteni, hogy önállóan szervezkedjünk-e, mint hitelszövetkezet, vagy pedig az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet gyámkodása alatt, mint annak fiókja fungáljunk? Igaz, hogy önállóan szervezkedés ese­tén magunk határozzuk meg az adható és szedhető százalék nagyságát s egyéb tekin­tetben is önállóan rendelkezhetünk, mig az Orsz, Közp. Hitelszövetkezet gyámolitása mellett jogaink némi részben korlátozva lennének; de az is igaz,Hiogy önálló szer­vezkedés melled, akár heti, akár havi befi­zetéseket eszközlünk, 2—3 éven'belül; ren­des műküdésre nem is gondolhatunk, mig a központtal kapcsolatban a megalakulás után azonnal actióba léphetünk. A felelős­ség nagysága, mit még emel a kellő szak­értelem hiánya, teljesen eldönti a kérdést. Minthogy a központ nemcsak az irányítás­ban, hanem a felelősségben is résit vesz. azt hiszem, leghelyesebb lesz az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet fiókjaként megala­kulni. Jónak látnám egy bizottság kiküldé­sét, mely a helybeli takarékpénztárak inté- zőségével érintkezésbe lépne s kitudná, hogy nem volna-e lehetséges a kamatlábat s a mellékes költségeket annyira mérsékelni, hogy a szövetkezet megalakítása felesle­gessé váljék. Szövetkezetről lévén szó, felvetem a gyümölcsöt és bort értékesítő szövetkezet eszméjét, mint olyan kérdést, mely közsé­günk legfőbb kereseti ágát volna hivatva felkarolni. Erről azonban a szerkesztőség szives engedeimével más alkalommal fogok szólani. Addig is gondolkozzunk a kérdés felett. Megérdemli, Viribus unitis ! Brutus. HÍREK. Esküvő. Erdős Aurél csolti körjegyző f- hó 12-én tartotta esküvőjét Nagy-Károlvban Bor. nemissza Sarolta kisasszonynyal, Bornemissza Géza vármegyei árvaszéki ülnök leányával. Hymen. Fodor József helybeli telekkönyvi tisztviselő eljegyezte Kovalik Mariskát, Kovalik József szolnoki fógymnásiumi tanár húgát« A nagybányai állami főgimnázium segélyző egyesülete 1904. évi április hó 24-én d. e. 11 órakor, a főgimnáziumban közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait tisztelettel meghívom. Gróf Teleki Géza az egyesület elnöke. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés; 2. Zárszámadás. 3. Az alapszabály módosítása. 4, Esetleges indítványok. 5. A tisztikar és választmány tagjainak választása. A nagybányai ref. egyházmegye folyó hó 7-én és 8.-án tartotta tavaszi közgyűlését a városháza tanácstermében, A gyűlés látogatott volt. Részt vett azon az egyházi és világi tanácsbirói kar, a jegyzői kar teljes számmal s a 42 anyáegyliáz majdnem kivétel nélkül képviselve volt. A nagy­bányaiak meleg vendégszeretettel íogadták a kül­dötteket. Gróf Degenfeld Sándor egyházmegyei világi elnök, gyásza miatt nem jött el a gyű­lésre s igy Bencsik István főesperes és Böször­ményi Zsigmond mint legidősebb tanácsbirák ve zették a gyűlést A közgyűlés tárgyai közül mint járásunkat érdeklőket felemlítjük: A görbedi egy­ház kérelme a régi tanítói dijlevél visszaállítása tárgyában. E pontnál a görbedi [nép terhén köny- nyitettek egy kevés államsegélylyel. Ugyancsak a görbedi egyház kérelme uj iskola építése ügyé­ben. — Egyházmegyei ügyész jelentése a józsef- házai birtok rendezése tárgyában és a józsefházai tőkepénzek rendeltetéséről. A józsefházai lel­kész ternplomépitési ügyben felvilágosítást kér. — Paióházai telekvétel. — Józsefházai lakos Tóth György panasza és kérelme Szarka Károly és Bagoly Albert ellen birtokvételi ügyből kifolyólag, Bagoly Albert 2 fegyelmi ügye. — A gyűlésen több ügyet referált Szilágyi Tihamér helybeli al- járásbiró. Meghívó. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet igazgatósága folyó évi ápril hó 20 án d, e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a választmány tagjai meghivat­nak. Tárgyak: 1. 1903. évi pénztári számadások jóváhagyása s a felmentvény megadása. 2. Az 1904. évi lóversenyek idejének kitűzése, 3. Ver­senyfeltételek megállapítása. (Egy uj verseny kreálásával). 4. Uj versenypálya ügyében határozat, Vármegyei közgyűlés. Folyó hó 14-én Nagy- Károlyban rendkívüli vármegyei közgyűlés tarta­tott. A tárgyak közül minket a szinérváralja— szatmári vicinális úti érdekeltség kérvénye ezen útvonalnak törvényhatósági úttá tétele ügyében érdekel első sorban. Régi óhajunkat látjuk most már a megvalósuláshoz közeledni. A vármegye a most megtartóit közgyűlésen a mi Útvonalunkra, továbbá a nagy-károly érendrédi vonalra 900,000 koronát állapított meg, még pedig a vonalak hosz- sza arányában. Felemlítjük, hogy a szinérváraljai—

Next

/
Thumbnails
Contents