Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-29 / 13. szám

márezius 29 vezérelt. Ez lesz irányítónk ezután is. A revolver?surnalisztikát a legnagyobb mérték­ben elitéltükés elitéhtjük. A mo;-t beköszöntő évnegyedben is kérjük a közönség szellemi és anyagi tá­mogatását. Lapunk előfizetési ára : Egész évre 6 kor. j Negyedévre 1 k. 50 fill. Félévre . . 3 „ | Egyes szám ára 12 „ Szinérváralja, 1904 március 29. A szerkesztősig* HÍREK. Nagy erdőégés a váraljai határban Folyó hó 26-án (szombaton) reggel nagy tűz támadt a szinérváraljai határ „Bocs“ nevű ré&zében, a Tele­ki féle erdőben. A tűz keletkezési oka valószí­nűleg az volt, hogy az erdőn át haladó valame­lyik avasi ember pipára gyújtott, és a gyufát égve dobta a száraz levelek közzé. Az erdőégés óriási arányokat öltött, úgy hogy Bárány köz­ségi biró 50 emberrel sem tudta még tegnap délig eloltani. Sikerült azonban a tűzterületet kö- rülárkolni és igy a tűzet lokalizálni. Március 15. Az ünnepély rendezésével felmerült költségekről Gerber Béla ur az alábbiakban ad számot a rendezőbizottságnak, valamint a nagy közönségnek. Adakozásokból begyült összesen 20 korona 10 fill. Ebből kiadatott plakátokra 7 korona., plakátkiragasztásért 80 fill., gyeityára 4 korona 40 fill., gyűlési meghívókat hordozó rendőrnek 1 kor 20 fill., különféle bútordarabok viteldijaban 2 kor. 50 fill. Összesen 15 K. 90. A bevételtöbblet tehát 4 K 20 f. Ehhez hozzájön még az el nem fogyasztott gyertyákért befolyt 2 K. Felemlíti továbbá, hogy az ünnepély befe­jezése alkalmával Kávássy László ur szi­ves volt 10 koronával az ünnepély költségeihez járulni, de mivel ezsn összegre szükség ne n volt úgy ezen 10 K, mint a fentebb kimutatott 6 K 20 f készpénz, jótékony célra fog adományoztatni Gyászhir. Nagy gyász érte folyó hó 27-én dr. TatárJános helybeli ügyvédet, és nejét. Szeretett sógornőjük, s illetve testvérrük Buda Sylvia Nagy-Somkuton hosszas betegeskedés után csöndesen elhunyt. Hymen. Stein kogler János m.kir. bel- ügyministen segédtitkár folyó hó 27-én jegyezre el Lengyel Miriskát, Lengyel József helybeli földbirtokos leányát. Trost István ugyancsak folyó hó 27-én váltod jegyet Kurovszky Erzsikével, özv. Kurovszky Jenő- né úrnő leányával Nagy-bányáról. Vizszabályozás. Remetemezőn a „Bálta“ pa­tak rendezésének engedélyezése ügyében a tárgya­lást március 17-én a megyei alispán képviseletében Nagy Sándor t b. főjegyző tartotta meg. A VI. kér m. kir. kultúrmérnöki hivatal részéről Tőrök Gábor, a m. kir, állami építészeti hivatal megbí­zottjaként Lichtschein Lajos kir. mérnökök jelen­ime egy : A példán okuló gyöngébb nem sereges­tül ostromolja az Olympos kapuját, mely eddig csak a férfiaknak nyílt meg. A férfi nem velünk együtt gon­gét, sőt udvariasan meg is nyitja előttünk a ka­put, de bemenvén becsapja azt s odabenn ször- nyüködik, hogy ez a nemzedék maholnap erő­szakkal győz. S mi ennek az oka? Az, hogy az Urak megszabadulván a rómaiaknak ma már — sajnos csak emlékezetünkben élő intézményé­től, az agglegényadótól, könnyen és tudj’ Isten mé t, nem igen szeretik fütyülni ezt a nótát, hogy; „Páros élet a legszebb a világon!“ és sze gény pártában maradt nemem, jól meghányva- vetve a modern hamleti kérdést, hogy: „Menni vagy nem menni, (már t. i. férjhez).“ — az élet iskolája helyett választja az iskola életét. -- Higy- jék Uraim, ha önökben nagyobb lesz a „vételkedv,“ mi (pirulva) megmaradunk az élet iskolája mellett! S ha ez eképen tettre válna, Nem von, a lánynak más imája, Mint: én Istenkém óvjmeg rosztól, De ne szabadíts a „gonoszától,— A farsang áll Urak e!őrel Koszorú kell a női főre, Én felhagyok a diplomával S önök—beszélnek a mamával. szinérvaralja tek meg. A nagy számban jelen volt érdekeltek a tárgyalás vezetőjének beható és minden részletre kiterjedő magyarázata dacára, — melyben őket az ármentesitendő terület gazdasági fontosságára az abból rájuk háramló anyagi előnyökre emlékeztette, — sem voltak hajlandók társulattá alakulni s a ter­vezett vizi munkálatokat saját hatáskörükben telje­síteni. A patak szabályozása ezek íolytán az 1885. évi XXIIi. t. c. 40 §-a értelmében hivatalból fog eszközöltetni s az érdekeltek haszon aránylag a költségek viselésére köteleztetnek. A tárgyalás folyamán Pap Antal körjegyző utalva az érdekeltek nagy részének silány anyagi helyzetére, azon kérelmet adta elő, hogy állam­segély kieszközlése iránt elnöklő főjegyző előter­jesztést tenni szíveskedjék a magas kormányhoz. Ezen kérelem a tárgyalás vezetője által jegyző­könyvbe vétetvén, az érdekeltek lelkűkben azon reménynyel, hogy költségük viselésének terhén enyhítve lesz, eloszlottak. A remetemezői önkéntes tiizol'őtestület alap­szabályait a nmélt. Belügyminiszter ur 9483|1904, III. a) szám alatt jóváhagyta. Az egylet megala­kítása Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás pá­ratlan ügybuzgalma és anyagi áldozatának kö­szönhető. A tisztikar a következőleg lett egyhan­gúlag megválasztva: Parancsnok: Ujfalussy Miklós I cs. és kir. kamarás. Alparancsnok: Pap Antal, kjző. Titkár és s. tiszt: Friedman Zsigmond Írnok. I Pénztárnok : Pelle Aurél).lelkész. Szertárnok :Zách György, tanitó.Az egylet 60 tagból áll és 2 kitünően működő fecskendő felett rendelkezik. A tagok szerek­kel teljesen el vannak látva. A büntető bíróság köréből. Pap Irina nagy- sikárlói lakos szakított azzal az ósdi felfogással, hogy csak az utazzék, akinek pénze van. Neki nem volt egy árva garasa sem, de volt dolga Szinérváralján, a hova úgy akart eljutni, hogy a sikárlói állomáson felugróit a robogó vonatra s lábát a futó deszkáról lelógatva, oly lelki nyuga­lommal utazott s élvezte a vidék szépségeit, akárcsak egy I. osztályon utazó úrnő. E kényel­mében a vonatvezető zavarta meg, akinek panasza folytán az üzletvezetőség feljelentette s igy került az ügye f. hó 21-én a nagybányai büntető járás­bíróság elé hol két napi elzárásra s öt korona pénzbüntetésre Ítélték. Ezen a pénzen akár Debreczenig is elutazhatott volna, anélkül hogy 2 napi áristomot kelljen ráadásul elszenvednie. Kireudelés. Radványi János nagykárolyi se- gédtelekkönyvvezetőt a debreczeni kir. ítélőtábla elnöke a helybeli kir. járásbírósághoz hat heti kisegítő szolgálatra rendelte ki. Hogyan lehet a bor keserűségét megszüutetul A must tökéletes és gyors kiterjesztése csakis füt­hető és szellőztethető helyiségben 15—20’ C. ál­landó hőmérséklet mellett eszközölhető. A meg- keseredést parányi élősködő gombafaj okozza mely erős nagyítás mellett elágozó girbe-görbe és , csomós, illetve bütykös fonalakból állónak látszik- i Ezen élősködő behatására állítólag a rendes erjesz- I tő gombák teste felbomlik és ennek következtében j valami keserű anyag kerül a borba, melyet mind- j eddig nem sikerült külön választani s igy ma még teljesen ismeretlen anyagnak mondható. Az ilyen 1 beteg bor rendes jó ize kezdetben kellemetlen]: édeskéssé, utóbb kesernyéssé, végül egészen az| émelygésig keserűvé változik. Orvossága 65 C.l, hömérsékig pezsgőrözni, azután egészséges, ujj' borból származó 3—5 “!• friss seprővel keverni! a beteg bort. \ Megkéselés. Ezen címke alatt lapunk máriiuslj hó 15 iki számában azt a hirt irtuk meg, hogy T a 1 p o s György rózsapallagi lakost ismeretien tettes az avasujvárosi nagy vashidnál életveszélye­sen megsebesítette egy késsel, A csendőrség a tettest már kinyomozta Mi hó k János komorzám lakos személyében, s Szinérváraljára a vizsgáló bírósághoz bekísérte. A tettes a vádat L e i t n e r biró előtt beismerte, ki is. Mihókot Szatmárra szál­líttatta be. Vizsgálat ez ügyben megtartva nem lesz, mégpedig azért mart az a]beismerés következté­ben immár fölösleges hanem közvetlen főtárgyalás lesz a'büntető ügyben kitűzve. Feleségcsere Érdekes eset adta elő magát f. hó 26 án a helybeli szolgabirói hivatalban. Megjelent ugyanis két hites pár és a főszolgabiro elé azon kölcsönös kérelmet terjesztette, hogy a férjek az asszonyaikat kicserélhessék és a cserét a hatóság pecséttel megerősített okmányban vegye tudomásul. A férjek kijelentették, hogy részükről a megállapodás már létrejött, mindakettő kész a másiknak feleségét házához vinni és é'etét azzal folytatni. A főszolgabíró azomban nem ismervén paragiafust az ilyen esetekre, bár erő!tetetett, de hivatalos komolysággal tudomására hozta a kérel­mezőknek, hogy kívánságuknak eleget neu tehet, E sorok Írójának tudomása van egy másik ha­sonló esetről, amely a szomszéd Szilágymegyében történt meg néhány évvel ezelőtt. Ennél a férjek a cserét tényleg végre is hajtották, hatósági köz­benjárás nélkül ugyan, de azért az csere u:á n oly boldogan éldegéltek és éldegélik napjaidat, hogy boldogságukat, a hivata'os pecsét meg az okmány sem lett volna képes fokozni. Holott a | csere előtt mindegyiknek valóságos purgatorium volt az élete. Ismeretlen hadkötelesek A szinérváraljai járás teljesen ismeretlen hadköteleseinek névjegyzéke a következő. “Martosán Simon (Válaszút), Fericse Mihály Krecsun János (Borhid), Schvarcz Izsák (Kőszegremete), Halasi Károly, Lakatos Gábor, Rusz József, Uhl László, Zsib ók János (Szinérváralja), Nagy Zsigmond (Apa), Geléti Fe­renc, Gróf Károly (Komorzán), Krecsun Demeter (Szamostelek), Kovács György, Lakatos Péter (Terep), Stefucz Todor (Tartolcz), Gereben György (Lekence), Kardos György Barlafalu) Begye János Osán Demeter, Pap Demeter, Pap László, Ratyis György (Borhid Babás, László, Kardos György Karicska István, Krizsán Lázár. Szirmán Mihály (Szinérváralja). A zárjelben foglalt helység nevek az illető hadkötelesek születési községeit jelzik. Képviselőtestületi gyűlés van Váralján f. hó 30-a (szerda) d. u. 3 órára közhírré téve. A gyű­lésen tárgyalás alá kerül. A községi tűz rendészeti alapszabályzat, és az éjjeli őri szolgálat szabályo­zása. Minden esetre örvendetes, hogy az oly na­gyon égető tűzrendészed kérdés immár szőnyegre kerül , Fontos az éjjeli őri szolgálat kérdése is, amennyiben községünkben, különösen az utóbbi időkben, az apróbb éjjeli lopások száma szinte megdöbbentően nagy. Csalás. J ó n u c z Mihály ó-hutai lakos a vá­laszún országnevü erdőrészben magát Surcze Ká­roly barlafalusi erdész erdőkerülőjéne k adta ki és egy ismeretlen egyént tévedésbe ejtve annak I méter tűzi fát adott el, és a la 2 korona vételárát telvette. Az esetről bizalmasan értesült csendőrség a nyomozatot megejtette és annak fo­lyamán a megcsalt egyént Dávid György Nu- czuluj remetemezői lakos személyében kiderítette. A káros, illetve tévedésbe ejtett embert a csend­őrség Jónucz Mihálylyal szembesítette, akkor Dávid a csalót felismerte. A tettes beismerésben ven. A nyomozatot folyamatban tartják. Betöréses lopás az Avasbau. Goldberger Ignác tartóiéi lakosnak házába éjjel ismeretlen tettesek betörtek, akként, hogy a lakóház ajtaját vasakkal felfeszitették és elvittek két bététi könyvecskét a szinérváraljai taKarékpénztárnál e lhelyezett 3852 kor. összegről, 160 kor. készpénzt, egy duplafe- delü férfi órát és lapos-szemű aranyláncot 294k.érték­ben, egy karika és egy kék köves női aranygyű­rűt 26 kor, egy arany szivet 2 kor., egy dupla- fedelü ezüst órát 8 kor. értékben, egy perselyt I 0 koronával. Az összes kára Goldbergernek 50 ko­rona. A betörőket ez ideig megtudni nem sikerült, a nyomozást ennélfogva erélyesen folytatják. Súlyos testi sértés. Rusz Péter 1; Jakab bu- jánházi lakos a napokban a csendőrségnél azon panaszt emelte, hogy e hó 16-án Weinstein Her­mann korcsmájában Pap Vaszil „lehet0 (ez a mellékneve) puszta kézzel úgy megverte, hogy gyógyulása heteket vészén igénybe. A tolvaj feleség, R é n t y e László apai szü­letésű és ó-mogyorósi lakos;e hó 15-én a csend­őrségnél azon panaszt adta be, hogy azelőtti nap délutánján, amint ittas állapotban otthon aludt valaki lakásába hatolt és alvása közben a nad­rágja balzsebéből egy fekete bőrtárcát 2 korona 50 fillér készpénzzel elemeit. A vett feljelentés folytán a csendőrség nyomozni kezdett és csakha­mar kiderült, hogy a tettes más nem lehet, mint a panaszosnak tulajdon felesége, névleg; D a- ri d a FIoare. Az asszony azt adta elő, hogy ő- nem lopta el a tárcát, hanem csak egyszerűen felvette a földről, mert az alvó férjének zsebéből kihullott. Ezen állítása azonban minden valószínű­séget nélkülözött, amennyiben constatálva lett, hogy a félj zsebe 24 centiméter mély és abból a, tárca ki nem eshetett. Az asszonyt a csendőrség a szatmári kir. ügyészséghez jelentette fel. Kinevezések A m. kir. igazságügyminiszter Kora György halmii kir, járásbirósági írno­kot a szinérváraljai kir. járásbírósághoz segédte- lekkönyvvezetővé nevezte ki. ' < Ugaros szőlőmivelés. Minden gazda arra törek­szik, hogy szőlőjéből praktikus és gazdaságos mun­kával a kiadások lehető redukálása mellett minél nagyobb és minél jobb termést nyerjen; E czél elérésihez nehéz találni helyes útmutatást. Ilyen út­mutatást al egy újabban kiadott kölyv, melyben szerzője sok évi tapasztalás és megfigyelés után- irta le tanításait Amiket leirt, azok ma is megdönt­hetien igazságok. A ki e mű tanításai szerint mű­veli szőlőjét, évi termését tetemesen növeli. E könyv eredetileg Kolozsváron jelent meg 1834-ben; szerzője hilibi Haller Ferencz. Szakférfiak ma iá nagy értékűnek tartják Útmutatásait, ami egyik nagyobb szóllőbirtokost arra indított, hogy azt az iró utódainak beleegyezésével újból kiadja. A mű 156 lapra terjed s 26 rajzolat teszi kézzelfogha­tóbbá tanításait; világos eredeti székely nyelvezet­tel van Írva, ami a könnyű megérthetésnek csak előnyére van. Előszót hozzá a gyakorlati szőllö- művelés', módjának kiváló ismerője, Szentgyörgyi Lajos irt. Az értékes munka Szatmáron a „Sza­badsajté“ könyvnyomdában 1 koronáért rendel­hető m eg.

Next

/
Thumbnails
Contents