Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-23 / 8. szám
s ZI N É R V Á 11 A L J A 190% február 2 székház nagytermébe. A tárgyalás alá került I ügyek közül megemlítjük a következőket, mint ' jelentékenyebbeket, és mint minket közelebbről érdeklőket: Udvari gyászjelentés Clotild Mária főhercegnő Ő cs. és kir. Fensége elhalálozása alkalmából. Gróf Hugonnay Béla főispán felmentését tudató belügyminiszteri leirat az uj főispán kinevezését tudató belügyminiszteri leirat. Gróf Hugonnay Béla volt főispán búcsúzó irata. Aranyos- megyes község képviselőtestületének az óvoda elhelyezése tárgyában kelt határozata. Uj főispáni titkár. A főispán változással kapcsolatosan a főispán mellé beosztott titkári állás is gazdát cserélt. Nevezetesen az eddigi titkárt Steinkogler Jánost a belügyminiszter segédtitkári minőségben berendelte a belügyminisztériumba s helyébe főispáni titkárul ifjú dr. YVojna- rovics Sándor belügyminiszteri foga'mazót rendelte ki. Az uj főispáni titkár eddigelé a belügymi niszterium II. főosztálya II. b. városi alosztályánál volt beosztva. Végelbocsátó levél. Eddigelé a katonaviselt egyének elbocsátó levelet akkor kaptak, amidőn őket a honvédség állományából a 12 évi szolgálat leteltével elbocsátották. Most azonban „obsitot“ csak azoknak osztanak ki, akik a népfölkelési kötelezettségüknek is teljesen megfeleltek A honvédség állományából kikerültek egyelőre csupán piros szinü, népfölkelési igazo'ványi könyvet nyernek, végelbocsátót pedig 8 év múltán, amikor tudniillik védkötelezettségük végleg megszűnik, A folyó évben azok kapnak végelbocsátót, akik 1861-ben születtek, Szinérváralján négyen vannak ilyen katonaviselt emberek : Peirován Lajos, Szilvásy Antal, Tóth Imre és Éva György. Az újonnan kibocsátott obsítok díszesebbek, mint a régiek. A levél felső bal sarkéban a közös címert tartja két szárnyas angyal, balról a középen vár van, alant magyar katonák, zászló, fegyverek, kardok, trombiták, dobok láthatók. A „Satm arcait a“ helybeli takarékpénztár folyó hó 19-én délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését. A részvényesek oly nagy számmal vettek részt a gyűlésben, amilyenre példa a* intézet fenállása óta még nem volt. A közgyűlés egy hangulag és nagy lelkesedéssel vette tudomásul az elmúlt évi zárszámadást és elismerésének kifejezése mellett adta meg az igazgatóságnál' a felmentvényt. Megállapította tovább? az igazgatóság által előterjesztett és lapunkban közétett mérleget, készséggel fogadta el az igazgatóságnak az elért tiszta nyereség felosztására és hováforditására, valamint az egyéb tárgyakra vonatkozó indítványait Az intézet igazgatásagi tagjai, közül — az alapszabályok értelmében —kettőt kilépésre kisorsoltak. A sors Ilyésfalvi Pap Györgyre és Atyim Lászlóra esett. A közgyűlés azonban mind a kettőt újból megválasztotta. Lemondott igazgató tagságáról dr. Lucaciu László, s helyébe Suta György kis- majihényi gk. kerületi főesperest választották meg. Az osztalék egy részvény után 10 koronában lett megállapítva, ami a névértékre való figyelemmel 5°/„-nek felel meg. Ezen osztalékot az intézet azonnal folyósítja A közgyűlés befejeztével az igazgatóság ülést tartott, amelyben azon megál- apodás történt, hogy az intézet a közelebbi öt éven át a részvények után minimális osztalékot fog fizetni, a tiszta nyereség többi részét pedig a tartaléktőke szaporítására fogja fordítani, mint az a folyó évi közgyűlésnél is történt. Délután 1 órakor a Korona-szálló éttermében bankett volt. A közgyűlés alkalmából leleplezték az igazgatóság elnökének Ilyésfalvi Pap Györgynek arcképét, az intézet felvirágoztatása és megszilárdítása körül szerzett érdemeiért s buzgó tevékenységéért. kastélyban töltöttem; reggel hat órakor várnak reám és ha meg nem jelenném közöltük, akkor ezt* a kastélyt fenenestül lelforgatják, keresnek, mindaddig, rnig holttestemre nem akadnak". A százados szavai villámként hatottak a körülállókra, s rövid idő múlva a banda feje ugyanaz, ki előbb a halálos Ítéletet kimondta megszólalt: „Igaza van kapitány ur! Az — ön halála esetleg a mi felfedeztetésünk és elárultatásunk lehetne. Egy mód van arra, hogy ettől kölcsönösen megmenekülhessünk. Uram ! Ön katona. A katona előtt pedig a becsületszó szent. Hajlandó volna-e becsületszavára fogadni, hogy minket nem fog elárulni ?“ A százados habozás nélkül becsületszavát adta, hogy a bandát nem fogja elárulni és hogy a látottakról és hallottakról senkinek szólani nem fog Erre a banda feje igy szólt: „Kapitány Ur! En hiszek becsületszavában, azonban nem kívánom én ezt öntől örökre, egész életére. Lesz idő, midőn valaki közülünk önt adott szava aló! felfogja menteni; az ismertető jel az leend, hogy az illető önnek egy értékes ajándékot fog átadni. Mind azonáltal megjegyzem, hogy társulatunk nagyon kiterjedt; Önt valaki közülünk mindenkor szemmel fogja tartani, és minden lépését figyelemmel fogja kisérni, s ha talán megfeledkezve adott becsületszaváról, minket elárulna, vagy irántunk csak a legkisebb gyanút is támasztaná, legyen ön bárhol — a halál fia lesz. Gyászhir. Súlyos csapás érte Papolcy Zoltán apai ev. ref. lelkészt és nejét, Bartók Idát. Zoltánlra nevű kis fiuk f. hó 18-án két és fél éves kólában elhunyt. A korán elköltözött ártatlan gyermeket, a mély fájdalomba borult szülők letört reményét, 19 én d. u. 2 órakor temették el nagy részvét mellett. Mit árusíthat a vegyeskereskedő. Régente s a vidék nagy részében még ma is közvetítő kereskedelem túlnyomóan az u. n, vegyeskereskedők és sza ócsok kezében van, akik ostornyékől, suviksz tó! kezdve egészen a czúkorig és készruhakig minden elképzelhető és elképzelhetetlen árucikket szolgáltatnak ki vevőközönségüknek. Ezen a hagyományos állapoton, melynek kereskedőle és fogyasztóra nézve egyaránt megvannak úgy a előnyei, mint a hátrányai, egyidő óta az iparhatóságok határozatai egyre másra rést ütnek s mind szükebb és szükebb körre szorítják a vegyeskereskedések és szatócs boltok üzleti forgalmát. A kereskedelmi miniszter most végre elhatározta, hogy rendeletileg egész terjedelmében szabályozza a vegyeskereskedők és szatócsok üzletkörét s ehhez a kereskedelmi kamarák véleményét kérte ki. Nos hát, nem irigyeljük a miniszter helyzetét, mikor majd e vélemények alapján döntenie kell arról, szabad- e a vegyeskereskedőknek és szatócsoknak cserépedényeket, férfiöltönyöket, vasat és vasárukat stb. árusitaniok, vagy sem. Me:t a- mint a Gazd. Tud Írja „quot capita, tot sensus“ a- hányan vannak kamaráink, annyiféle tanácscsal szolgálnak a kereskedelmi miniszternek. Az egyik változatlanul fenn akarja tartani az eddigi állapotot; a másiknak az a véleménye, hogy a- mely vegyeskereskedő az említett árukkal is foglalkozni kíván, azt csak külön iparigazolvány mellett tehesse; van olyan kamara is, amely a külön iparigazolvány váltásának kényszerét csak arra az esetre akarja megállapítani, ha a vegyes kereskedő a vegyeskereskedés bejelentésekor kifejezetten be nem jelenti azt a szándékát hogy az említett czikkeket is akarja üzletében tartani ; végül akadt egy kamara, amely valósággal osztályokba akarta sorolni az országnak összes városait és községeit aszerint, amint lakik e bennük az említett árucikkekkel foglalkozó speciális kereskedő vagy iparos, vagy sem és ha igen, kettőnél több e avagy kevesebb s természetesen a- szerint más és más intézkedéseket javasolt. Kiváncsiak lehetünk, hogy a kereskedelmi miniszter e sokféle vélemény közül melyikhez fog csatlakozni. An >yi bizonyos, hogy ha a miniszter a fogyasztóközönséget is megszavaztatná, sokkal világosabb és egyöntetűbb képet nyerne arról, hogy mit szükséges a vegyeskereskedőknek és szatócsnak árusítania és mit nem. Reraetemezőu halastó létesítése céljából Uj- falnssy Miklós cs. és kir. kamarás az alispánnál a vizi mnnkálatok engedélyezését kérelmezte. Az alispán a kérelmet és tervezetet a IV. kér. m. kir. kultúrmérnöki hivatalhoz szakértői véleményezés végett megküldte volt. A kulturmémökség a tervezet ellen kifogást nem tett. Az alispán ennek folytán az engedélyezési tárgyalást Remetemező község házához folyó évi március hó 17. napjának d. e. 10 órájára tűzte ki. — Ugyan ekkkor kerül tárgyalás alá a Remetemező község elöljárósága i által a remetemezői Dupa-Bálta patak rendezése iránt tervezett vizi munkálatok engedélyezése is. I A kulturmémökség ez ellen sem emelt kifogást. Az említett patak szabályozása felette nagy fontossággal és gazdasági előnnyel járna, mert a I rendezés által a község mintegy S00 k.d. hold területet nyerne művelés alá. A százados tudomásul vette a mondottakat és ismételten becsületszaván fogadta, hogy a bandának nem leend árulója. Két év mult el a történtek után. Időközben a századost őrnagygyá léptették elő, s Budapestre az „Uj épületbe“ (Neugebäude) helyezték át. itt töltötie az őrnagy szolgálati idejét és talán már meg is felejtkezett a baranyavári kalandról. Egy napon ő is, mint a többi tiszttársai, ebéd után átment a szomszédos „Frohner;‘-fé!e szállodába, hol különösen társaival mindennapos vendég volt, s itta ebéd utáni fekete kávéját és emellett egy ablak fülkében meghúzódva újságot olvasott- Ekkor egy elcxelö idegen úri ember ment hozzá s megszólitá őt: „Bocsánat őrnagy úr! szabad megkínálnom egy szippantással ?‘ és feléje nyújtotta drága kövekkel kirakott burnótos szelenczé- céjét, (az őrnagy bumótozott.) Az őrnagy köszönettel fogadta az idegennek figyelmét s vett egy csipetnyi burnótot. Ugyan ekkor feléje fordult s hozzáhajolt az idegen s fülébe súgta e szavakat: „fogadja el tőlem e szelencét — felmentem önt becsületszava alól, mit Baranyaváron adott". — — Ezzel az idegen hamarosan elsietett, eltűnt és soha sem találkozott többé vele a/ őrnagy. * * * A történet elmondása után tartozom még annak a magyarázatával, hogy miként támadt a vérfolt a „kisértet" leplén és miként törött el a száKénazés a borászatban. A közéletben a legáltalánosabban, de egyszersmind a legokszerütlenebbül alkalmazzák; oly uinverzalis gyógyszernek tekintik, ami minden bőrbetegség ellen jó, sőt, nem ritkán kéneznek minden ok nélkül is. Ennek pedig sok rósz oldala van. A kénezés hatása abban áll, hogy az elégetett kén a levegő élenyét elvonván, kenessav alakban a borba jut, a mi minden spórának, penésznek ellensége s igy a bort betegségektől megóvja. E hatás azonban nem tartós, mert amint a hordó pórusain át kellő mennyiségű éleny jutott ismét be, a kénessav kénsavvá változik, ami tóbbé nem gátolja az organizmusok működését, hanem a borban levő savas borkősavas kálium kálijával vegyülve kénsavas káliumot képez: de igy szabaddá teszi a borkősavat, mi a bort megsavanyitja. A kénezés nem okozna bajt, ha mielőtt kénsavvá változnék a kéndiokszid, kon- zummálni lehetne a bort, ha azonban a kénsav kifejlődik, annyira egészségtelen, hogy hatósági beavatkozást tett szükségessé. E körülmény nagyon leszállítja a kénezés értékét. A franczia tudományos akadémia kijelentette, hogy az a bor, mely literjében 2, gr. sav. kénsavas káliumot tartalmaz, nem képez feltétlen forgalmi cik- ket, vagyis a vevő az ily bort nem köteles elfogadni. De van a kénezésnek más hatása is. A kéndioxid a növényi színek leghatalmasabb ellensége leven, a vörös borok festő anyagát is megrontja. A kénezés tehát csak kivételesen van helyén, ha pl. borunk törésre hajlandó; úgy szintén, ha nem kifogástalan szőlőből készült, a 2-ik lefejtés után kénezni lehet. A kénezést az u. n. kénlapokkal (ein schlag) gyakorolják. Sok helyütt fűszerezett ily lapokat égetnek el, ezek azonban elvetendők; a kén beszerzésénél óvatossággal járjunk el azok tisztaságát illetőleg is, mert gyakran arzén van benne. Piaci árak. A szinérváraljai folyó hó 18hetivásáron a következő' árak érettek el. Búza 50 kgLcént................................K 8.— Rozs .................................................... 5.20 Te ngeri................................................ 5.50 Zab ..................................................... 4.60 Liba sovány........................................... 5.— „ kövér.......................................... 7. 8 Magj án mérnöki munkáin tok végzésére ajánlkozik GÁL JE1NÖ (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök irodája Szatmáron Batthyány U- 1 (sörcsarnok épület) zados kardja markolatban mindjárt az első vágásnál ? A baranyavári vendéglős, ugyanaz a ki a leg ingyobb rémülettel terjesztette a „kisértet-járás" meséjét, s látszólag a legfé'énkebbek közé tartozott, ez a vendéglős egyike volt a banda legtevékenyebb tagjainak Feladata az volt, hogy az ehémitő mesét terjessze, s a hívatlanokat a kastély környékétől távol tartsa. Midőn a vendéglős megtudta, hogy a százados a „kíséretet“ leakarja álcázni, mindent elkövetett, hogy e szándékot meghiúsítsa, vagy legalább a századost alkalmatlanná tegye. Ugyanezért nagy pénz áldozattal rávette a kapitány inasát, hogy adja át neki a töltött pisztolyokat; ez sikeiült is, és kivette a pisztolyokból a golyókat s helyettük vérrel töltött hMyagokat tett. Itt a magyarázata annak, hogv a lövés után a leplen véres folt támadt. Ugyancsak a kapitány kardját markolatban finom fürészszel eltürészelte, úgy, hogy annak az első vágásit.d el keliettörnie. így tette ártalmatlanná a kapitányt, kit vissza nem tarthatott attól, hogy az éjét a kastélyban töltse; de az előre értesített „kísértet“ tudta, hogy az éjjeli vendég vele szem ben tehetetlen leend, s futással elcsalta a folyosó végébe, hol mindketten a pinczehelyiségbe zuhantak, Hogy ezután mi történt, azt a fentebbi helyen már elmondottuk. Török M Lajos
