Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-27 / 52. szám
2 kának, de akkor is kiemelkedik az általános pusztulásból a keresztény hit, a mely hirdeti, hogy el fog következni az igazak országa. HÍREK. Képviselőtestületi gyűlés. Szinérváralja nagyközség képviselőtestülete f. hó 22-én rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésen Jakab Mihály első tanácsbeli elnökölt, amennyiben Bárány Béla biró beteg volt, az albirói állás január hó 1-éig üresedésben van. A gyűlés tárgyai és az arra hozott határozatok a következők voltak. 1. A községi elöljáróság előrerjeszti, hogy a jövő évi bor- és husfogyasztási adót házi kezelésbe kívánja venni, kezelőkül pedig a Neumann Testvéreket ajánlja, mint akik hajlandók 3000 K-t biztosítani és ezenkívül készek a különféle jutalékokat is a községnek átengedni. A gyűlés erre azt határozta, hogy a kezelői állást közhírré kell tenni és a beérkező ajánlatok figyelembe vételével egy másik gyűlésen fogja eldönteni, hogy kinek az ajánlata a legelőnyösebb. 2. Az elöljáróság felmutatta Mátészalka község szabályrendeletét a fogyasztási adópótlék tárgyában és indítványozza, hogy a község ezen mintára készítsen egy szabályrendeletet és abban határozza el az adópótlék behozatalát. A gyűlés ezen indítványt egyelőre mellőzi, amennyiben nincsen jelen annyi képviselőtestületi tag, ahány ilyen határozat hozatalára megkivántatik. 3. Az elöljáróság előterjeszti, hogy határoztassék meg azon vetőmag mennyisége, amely az Ínséges kisgazdáknak segélyezésére az államtól kölcsön vétetnék. A gyűlés utasítja az elöljáróságot, hogy hívja fel azon kisgazdákat, akik ilyen kölcsönre reflektálnak és a jelentkezés szerint tegyen konkrétebb indítványt. 4. Az elöljáróság ismerteti a főszolgabíró azon határozatát, amely a földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében utasítja a községet uj vágóhídnak építésére és addig is a réginek jó s használható állapotba hozatalára. A gyűlés elhatározza, egy 2000 koronás uj vágóhídnak felépíttetését. Előbb azonban utasítja az elöljáróságot, hogy Írjon ki pályázatot a terv elkészítésére azon hozzáadással, hogy az esetben, ha nem a tervkészítő kapja meg a vállalatot, úgy az 40 K díjra számíthat a terv elfogadása esetén. 5. Sztáncsek János nyug. táblabiró kérelme az éjjeli őrség alól felmentése iránt. A gyűlés 10 szavazattal 5 ellenében a kérelmet elutasítja. 6. Barbus János községi esküdt kéri, hogy tekintettel arra, mikép szerint élni és szeretni. A házasságot ők elavult intézménynek tartják, amely csak megköti az emberi szabadságot és béklyót ver az emberi természetnek egyenes kifejlődésére. Sokkal szükebbre van szabva e keret, hogy sem itt érdemlegesen lehetne megbírálni és Ítéletet mondani erről a nagyszabású és az emberi élet leglényegesebb pontját érintő kérdésről. Itt csak arra lehet és kell szorítkoznunk, hogy szóhoz juttassuk a mai kor egyik hivatott emberét, akit a maga tapasztalatai meg nagy lángesze minősítettek legjobban arra, hogy ezen óriási horderejű dologról úgy beszéljen, mint a ki egy emelkedett szempontból beszélhet. Ez az ember pedig, aki Írásaiban a modern emberiség számára egész uj és eddig járatlan ösvényeket jelölt ki, ez az ember, aki korunk minden fájdalmát és örömét, minden gondolatát és érzését magába szívta és hatalmas egyéniségének bélyegével kifejezésre hozta, ez az ember, aki titáni erővel tudott mint kis nemzet szülöttje és mint egy nagyon korlátolt nyelv- terület munkása világhírre vergődni, ez az ember Strindberg Ágoston, norvég iró. Mint színész kezdte meg pályafutását. Egy vonás, amely majd minden szellemi héroszszal közös. Később sok küzdelem után a tudományok csöndes révébe hajózott, a hol igen nagy és sokoldalú ismeretre tett szert. Ezen ismeretekkel felszerelve, indult neki az irói pályának. írói tárgyait mind az asszonyi életből vette és hatalmas zsenije úgy tudta egymáshoz fűzni az események szálait, hogy a női szív mögött meg- érezhetjük korunk társadalmának minden érverését. A nőről egyidőben úgy nyilatkozott Strindberg munkáiban, hogy annak semmi szin alatt nem kell megadni azokat a jogokat és követeléseket, melyeket mint igényeket az uj korhoz támaszt. A nő természettől fogva gyenge és SZÍNE RVARALJA 1904. deczember 27. a f. évi november és december hónapokban az í albirói és közgyámi teendőket is ellátta, ezen i fizetések is utaltassanak ki neki. A gyűlés a kérelmet méltányosságból teljesiti. 7. Weisz Móriczné kérelme segélyezés iránt. A gyűlés jövő évi január kó 1-től havi 4 K segélyt szavaz meg. 8. Özv. Fischer Jánosné ugyanazon tárgyú kérelme. A gyűlés nem teljesiti. 9. A községi rendőrségnek kérelme drágasági pótlék iránt. A gyűlés a kérelmet teljesiti és a folyó hótól kezdve 1905. évi julius hónapjáig bezárólag fejenkint a rendőrségnek havi 4 K drágasági pótlékot rendel kiutalványoztatni. Szóba került még a gyűlésen a járda kérdése is. De iránta nem érdeklődtek. A megyebizottsági tagok választása járásunkban folyó hó 29, 30, 31-ik napjain fognak megtartatni. Szinérváralján a választás 29-én lesz megejtve. Elnöke Fényes Béla. Avasuj- városban a választási elnök Jakó Kálmán, Remetemezőn és Komorzánban Ilosvay Gusztáv főszolgabíró, Bikszádon Ecsedy Gedeon, Kőszegremetén Bay Miklós szolgabiró, Barlafaluban Szimon Béla. A vármegyei viriiisek névjegyzékének kiigazítása. A vármegyei igazoló választmány a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1905. évi névjegyzékét egybeállitván, a névjegyzék ellen beadott felszólamlásokat a vármegyei állandó bíráló választmány Kristóffy főispán elnöklete alatt a napokban vette tárgyalás alá. Engedély-okirat. Jeremiás Samu és neje patóházi lakosok a kereskedelemügyi minisztertől engedélyt nyertek arra nézve, hogy Patóháza és Krassó községek közötti Szamos kompon a vámszedést öt éven át gyakorolhassák. A komp átszállás csak a két község közötti közlekedési útvonalnál gyakorolható. Az iparos ifjúság bálja. A Nagybányai Iparos Ifjak Önképző Egyesülete 1905. év január hó 7-én a városi nagyszálloda dísztermében saját pénztára gyarapítására zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépő-dij: személyen- kint 2 korona, család-jegy (három személyre) 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek már előre válthatok Jancsovits József és Kováts Gyula üzleteiben. Fefülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kik meghívót tévedésből nem kaptak, de arra igényt tartanak — szíveskedjenek azok az egylet titkárához: Jancsovits Józsefhez fordulni. Műtanrendóri bejárás. A szatmár-nagybányai h. é. vasút szatmár— batizvasvári szakaszán épült s a magyar állam vasutakkal párhuzamosan elvonuló útvonalának műtanrendőri bejárását a m. kir. kereskedelemügyi miniszter e hó 28-ik napjára tűzte ki. Összejövetel helye a szatmári államvasuti állomás. A kivándorlás járásunkban napról-napra mind nagyobb mérveket ölt. Naponkint 30 — 40 útlevél iránti kérelem érkezik a szolgabirói hivatalhoz. Betörés. Vakmerő betörést követtek el a napokban Huszton. Ismeretlen tettesek betörtek az adóhivatalba s az egyik Wertheim-szekrényt megfúrták, melyben szerencsére csak iratok voltak. Hozzákezdtek a másik Wertheim-szekrény megfúrásához is, de úgy látszik, megzavarták őket munkájuk közben, mire elmenekültek. Minden jel arra mutat, hogy a betörést az a banda követte el, mely ezelőtt két évvel több vidéki adóhivatal pénztárát megdézsmálta. A mi adóhivatalunknál s pénztárainknál is czélszerü volna a legszélesebb körű óvintézkedéseket megtenni. Kézrekerült tettesek. Bikszádon, 1902. év őszén Finta Mihály Juon bikszádi lakostól tengeri-lisztet, juhtejet, üstöt, törülközőket, korsót és szűröket loptak el 18 K 80 f értékben. A határban pedig folyó év október hó 15-én Orosz Vaszil bikszádi községi biró kárára ruha- nemüeket és gazdasági eszközöket emeltek el 19 K 60 f értékben. Mindként rendbeli lopásnak a tettese gyanánt a csendőrség Borhidán Vaszil 1. Togyer bikszádi lakost jelenti fel a napokban. Borhidán bevallotta, hogy az első lopást elkövette, de midőn a nyomozásnak neszét vette, a tárgyakat elégette. A második lopást tagadja, de a bűnjelek nála megtaláltattak. A csendőrség a feljelentést a helybeli kir. Járásbírósághoz megtette. — Bikszádon f. év november hó 28-án, Finta Juon 1. Bura ottani molnár malomházának deszkafalát fejszével kifeszitették és a padlásról két zsák tengerit elloptak. A fejszét azonban a helyszínén felejtették. A csendőrség a fejsze alapján a nyomozást sikeresen teljesítette s megállapította, hogy a tett elkövetői id. Bik György bikszádi lakosnak György, Péter és István nevű kiskorú fiai voltak. A tengeri felét Hersfcovits Izidornak adták el 2 koronáért, a zsákokat pedig id. Bik György házában megtalálták. Ugyanennél tatáit még a csendőrség egy szövet női ruhát és egy férfi gyolcsinget. Ezeket elkobozta s kiderítette, hogy a ruhákat ifjú Bik György folyó hó 5-én Herskovits Herman udvaráról lopta el. A feljelentés betöréses lopás miatt a kir. ügyészséghez megtétetett. Kolbászlopás. Drágos Sándor szinérváraljai lakos házának padlására ismeretlen tettes a zsupfedél félretolásával a f. hó 22-re virradó ! mint ilyen egyszersmind hamis is, alattomos is. Ha egyenjoguvá válnék a férfivel, akkor ravaszsága erejével megtenné azt, hogy felszínre kerülve, | meghonosíthatná az ő tulajdonságait, amelyek | nem egyebek mint: hiúság, kétszínűség hízelgés. I A világ igy, ilyen szellemi indítékok alatt fejlőd- j nék és természetesen: visszafejlődnék, vagy ami még rosszabb, ferdén fejlődnék. Az uralomvágy, a fanatizmus és sok más olyan önző és emberieden érzés, amit indító ok gyanánt mutathat fel a história, mind különb annál, mint ami elvárható, ha megadatik a nőknek a teljes jogegyenlőség, Azonban ezért még nem állítható az, hogy a nők egyáltalán kizárassanak mindabból, amit a férfiak eddig mintegy szabadalomképen folytattak. Azzal még nem vonul be a társadalomba a női gyengeségek egész sorozata és legke- vésbbé veszik át a férfiak e gyengeségeket azzal, ha orvosnőket, tanár-kisasszonyokat ké- peztet az állam. Sőt ellenkezőleg, okszerű beosztás mellett egy nagyszabású gazdasági kérdést oldottunk meg ezzel és azt is, hogy a nőket minél inkább eltávolíthatjuk a férfias természettől és igy szabadabban, függetlenül egymástól fejlődhetnek ki a nembeli tulajdonságok. Ám ez éppen a jelzett két női pályáról állítható csak. A nőorvos, ha kiképezi magát gyermekorvosnak, vagy speciálistájává válik a női betegségeknek, ezzel egy nagy kulturmisz- sziót teljesít. A gyermeki szív és kedély úgyis nagyon rokon a női gyengédséggel, amiért nagjr hasznot láthatunk belőle, ha nőorvosok ápoló és gyógyító kezei közé kerül a szenvedő apróság, főleg, ha ehhez a gyengédséghez még kellő szakavatottság is járul. Ugyan ez áll a serdülő lánygyermekekre is. Nekik épp úgy szükségük van női képzett tanerőkre mint i tanárokra fiuknak, kik serdülő korba jutnak, abba a helyzetbe, hogy az elméleti foglalkozás megóvja őket a kicsapongásoktól. Más megítélés alá kerül a nőknek magán és köztisztviselői minősége. Az orvosi és pedagógiai pálya még mindig visel magában bizonyos ideális tartalmat a reális kenyérkereseten kívül. De a hivatalnokoskodás, nevezetesen az a hivatalnokoskodás, amely csak arrő való, hogy vagy magánosok, vagjr társaság, vagy az állam anyagi gyarapodásának legyen előmozdítója, az, bármennyire is szépitgessék a dolgot, soha sem alkalmas arra, hogy a nőben valamikép kifejlesszék nőiességét. Ä női lélek finomsága eldurvul vagy legalább is közönbössé válik ideális törekvések iránt. Nagyon jól tudjuk, hogy csak az intelligenciának proletárjai adják lánygyermeküket erre a pályára, nyilván azért, hogy házastalanságuk esetén legyen meg a betévő falat, de az sem tagadható, hogy ezzel egy egész női osztály fosztódik meg legszebb kincsétől: a nőiességtől. Strindberg erre vonatkozólag azt hiszi, hogy nem szükséges keresnüuk női gyengédségeket. Ezek a gyengédségek nagy követeléseket támasztanak a férfiakkal szemben. Itt van mindjárt a házasság, melyet boldognak csak akkor tartunk, ha meg van a házasfelek között a harmónia. És miből áll ez a harmónia ? Nemde abból, hogy becézgetjük egymást és legyez- getjük egymás hibáit. Már pedig a házasság boldogsága Strindberg szerint abból állhat, ha kölcsönösen beismerve egymás hibáit, ezeket elnézzük, vagy ezek nyomvesztésére törekszünk. Ez az igazi harmónia. A nő igy megmaradhat gyengéd családi objektumnak még akkor is, ha olyan foglalkozása van, mint a férjének. Ezzel megszűnik az alárendeltsége, valamint az uralomra vágyása. Olyan hivatást a nőnek, mely megfelel istenadta természetének! Sj, J. *
