Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-23 / 34. szám
1904. augusztus 23. SZINÉR VAR AL J A 5 A hírlapi citátumról már előbb szólván, többet nem beszélek róla, mert tiltja az étvágyam. Az esteli tanfolyamok? Ugyan, ne beszéljen világba. Hát olyan nagy dolog egy rakás pénzt felszedni s aztán bekinozni egy legénynek egy kis üdvözlő beszédet, mit az ellenőrző hatóság vagy kiküldött előtt elmond? Drágos László szónokolt? Nem egy Baracza nevű, református magyar legény volt az? Ki beszél itt valótlanokat ? Meg aztán nézze, mondok én önnek jobbat is ennél. Egy felvidéki tót faluba megérkezett a miskolci ref. püspök. A falu bírája egy árva mukkot sem tudott magyarul. A tanító bele- csömöszöit 2-3 nap alatt egy dictiót s mikor a püspök megérkezett, majd hányát esett a meglepetéstől, hogy magyar szót hall a vidéken. Tudja mit? A következő hónapban 100 korona jutalmat kapott a tanító a magyarosításért, holott ő is csak törte a magyart. Nem így fest az Ön magyarosítása is? Adataim azt mondják, hogy igy. Szemtanútól hallottam, hogy a Marosán ur növendékei valamelyik vizsgán, melyről pár nap múlva egetverő dicséret jelent meg a lapokban, igy feleltek a gyermekek: Tudsz magyarul, fiam? Tudsz! Hogy van oláhul lepedő? Lepegyeó! Tekenő? Tekenyeó! Jól van! Hát hogy van magyarul temetyeó? Temetyő! Hát keszkenyeó? Keszkenyő! Igazán, az ember nem tudja, kacagjon-e vagy boszankodjék. Ily silányság mellett nem jutalmakat, nem dicséreteket, de szigorú büntetést érdemelt volna Marosán ur. Figyelmeztet engem M. ur, hogy a tanfel- ügyelők előtt kalapot emeljek, mert azok működése nem cimborálás. Én tudom, hogy ki előtt kel kalapot emelnem; de — ha működés előtt kell kalaphoz nyúlnom — megnézem, hogy mit süvegelek meg. Marosán urat a tanfelügyelőség dédelgeti, tartja felszínen. Megengedem, hogy jóhiszemüleg, de állítom, hogy érdemtelenül. Majd, ha fogom látni, hogy igazságos mértékkel mérnek önnek és a dolog mélyére tekintvén, félre teszik a barátságot; majd ha e szép missióra létesített iskolát megmentik az ön nagy buzgalmától vagy komoly munkára kényszerítik : én emelem meg előttük legelőször a kalapot. Addig azonban, mig az ilyen munkát eltűrik, sőt barátságukkal és anyagi jutalmakkal honorálják, kénytelen vagyok tőlük a tiszteletnek ilyen mértékét megtagadni. Az én tiszteletemen csak az ön s az önhöz hasonló kaliberű emberek dédelgetése ütött csorbát idáig is, mert: „Embert barátjáról“. . . stb! Felhívja M. ur az olvasó közönséged, hogy a helyszínén győződjék meg állításainak igazságáról. Figyelmeztetek mindenkit a haszontalan fáradságra. Felsőfaluban csak arról lehet meggyőződni, hogy az iskola nem teszi meg a magyarságnak azt a szolgálatot, melyre létesült. Bizonyítja ezt azon körülmény is, (hogy már én is Írásra hivatkozzam) miszerint Felsőfaluból - állítólag — valami panaszfélét terjesztettek be ottani lakosok a kir. tanfelügyelőséghez az iskola, különösen pedig a Marosán ur működése ellen. Nem tudom, de Marosán ur érezheti, hogy mi igaz a dologból, mi nem. Annyi tény, hogy súlyos vádak foglaltatnak benne. ízelítőül közlök belőle néhány szemelvényt, mivel a másolatát sikerült megkeritenem. Az állam üdvös céllal létesített itt négy tanerővel egy állami iskolát, mely hivatásának nem felel meg és pedig azért, mert talán csak a tanítónők által vezetett osztályok türhetők, azok is csak némileg, a vezető tanító éppen semmit sem tanít ..........“ „..........S hogy milyen az eredmény, Na gyságodnak tudnia kell. Nem tud, itt senki semmit és annak dacára évek hosszú során át a vezető tanító ur felszedte a sok közművelődési egyesületi és állami díjazást, melyeket nem hogy megérdemelt, hanem ugyanannyi büntetés lett volna rá kiszabandó a semmitevésért.“ Szó van még a feljelentésben holmi gazdasági visszásságról, építési szabálytalanságról stb. Én előre megjósolom a szegény felsőfalusiaknak, hogy Marosánnak egy hajaszála sem fog meggörbülni, pedig ők áthelyezését kérték. Mérget veszek rá, hogy megdicsérik, ha ugyan még anyagi jutalmat is nem kap a tetejébe. Nos hát, Marosán ur, hogy állunk igazság dolgában? Ilyen emberek hódítják meg Magyar- országot ? Ilyen emberek mernek eredményeikkel hencegni s másokat tévútra vezetni? Ezután már nehezebben fog sikerülni, mint eddig. Résen leszünk. Kiváncsi vagyok a tanfelügyelőség intézkedésére. Várom az eredményt. Addig is legyen boldog Marosán ur és ne feledkezzék meg rólam, ha jól leszen dolga! tírutu*. ! HÍREK. Főszolgabirói helyettesités. Vármegyénk főispánja, Kristófig József berenczei Kováts Sándor nagybányai szólgabirót tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki és a Dienes Dezső elhalálozása folytán megüresedett nagybányai főszolgabirói állásra helyettesítette. Az óvoda vizsgája és majálisa. A helybeli óvodában a vizsga f. hó 23-án délelőtt lesz megtartva; d. u. 3 órakor pedig óvodamajálist rendeznek. Felvétel és beiratás az állami főgimnáziumba. A nagybányai m. kir. állami főgimnáziumban az 1904/5-ik tanévre szóló felvétel és beiratás f. évi szeptember hó 1, 2 és 3-ikán, mindenkor d. e. 8 — 12 óráig történik. A felvételi, javító és pótló vizsgálatok augusztus hó 31-ikén délelőtt és délután, a magánvizsgálatok pedig a beiratás napjain d. u. 2 órától kezdve tartatnak meg. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 4-ikén d. e. 9 órakor lesz az intézeti tornacsarnokban; ezt megelőzi az istentisztelet, a melyre az ifjúság 3/4 8-kor jelenik meg. A felvételnél köteles mindenki, kivált az I. osztályba lépő tanuló, az előző osztályból való bizonyítványát, kereszt- levelét, illetve születési bizonyítványát s az ujraoltásról szóló igazolványát bemutatni. Az első osztályba csak oly tanuló vehető fel, a ki j a kilenczedik évét már betöltötte és vagy arról, hogy a népiskola négy osztályát sikerrel végezte, bizonyítványt mutat fel, vagy felvételi vizsgálaton igazolja, hogy hasonló mértékű képességgel bir. Az V. osztályba lépő tanulók, csak szüleik vagy gyámjaik szó- vagy Írásbeli nyilatkozata alapján vállalkozhatnak a görög nyelv vagy a pótló tárgyak tanulására. A felvételt az igazgató eszközli; minden tanuló, még az is, a ki már júliusban vétetett fel, köteles a kapott felvé- \ teli jegygyei az illető osztályfőnöknél a szabályszerű beiratás végett megjelenni. Az évi tandíj 48 korona, mely négy részletben is fizethető, u. m. október 15, deczember 1, már- czius 15. és május 1-én, mint végső határnapokon. A felvételi dij 10 korona 80 fillér, mely a beiratás alkalmával az igazgató kezéhez lefizetendő. Azon tanulók, kik bizonyítványuk alapján tandíjmentességre igényt tartanak, az intézet igazgatójához czimzett folyamodványaikat f. évi szeptember 15-ig nyújtsák be. A folyamodványhoz melléklendő bizonyítvány egy évnél régibb nem lehet; melléklendő az utolsó iskolai bizonyítvány is. Később benyújtott folyamodvány figyelembe nem vétetik. A rendes tanítás szeptember 5-ikén d. e. 8 órakor kezdődik. Nagybánya 1904. augusztus 15-én. Jurkovich Emil, igazgató. Gondatlanságból okozott halál. F. hó 17-én Kányaházán a községházánál megjelent Varcsák Mária 18 éves hajadon, valami ügyes-bajos dolgában. Amint a lány az ajtón bekerült, Stefucz Alexa rendőr tréfából előfogta egy éjjeli őrnek a fegyverét, a hajadonra célzott, a ravaszt elhúzta s a kivételesen töltött fegyver elsülvén, a lövés a lány halálát okozta. Az újoncok bevonulása. A közös hadügyminiszter az újoncok bevonulásáról rendeletet adott ki. A miniszteri rendelet értelmében az összes csapattestek és intézetek újoncai október hó 10-én vonulnak be. Az egyéves önkénteseket és a hadi tengerészet újoncai október hó 10-én vonulnak be. Az egyéves önkénteseket és a hadi tengerészet újoncait október hó 3-ra fogják behívni. A póttartalékosokat 8 heti kiképzésre vonják be. A katonai kerületi parancsnokságoknak azonban joga van a gyalogság, vadászcsapatok és a vártüzérség póttartalékosait, ha az elhelyezési viszonyok úgy kívánják, 1905. év tavaszára behívni. Elégett takarmány. F. hó 14-én d. u. 3 óra tájban az óhutai határban Hécei György a Simoné tulajdonát képező két boglya széna teljesen leégett. A tűz a csendőri jelentés szerint Hécei Vaszil a Juoné óhutai lakos gondatlansága folytán keletkezett. Nevezett ugyanis a széna közelében dolgozván, egy fatuskót meggyujtott azon célból, hogy időnként abból a pipájába parazsat tehessen. A fatuskóról azután a tűz a szénára is átterjedt. Elkobzott fegyverek. A bikszádi csendörőrs az elmúlt héten Podák Vaszil, Györgyi Togyiki és Bán Juon mózesfalusi lakosnál adózatlan lőfegyvereket talált, ezeket elkobozta s a feljelentést adómegrövidités miatt megtette. Lopás álkulcscsal. F. hó 15-én a hajnali órákban, amidőn a földmives nép a mezei munkára kivonul, Mois Juon a Kobner mózesfalusi lakos házának ajtaját álkulcscsal felnyitották és a házból 30 rőf házi vásznat 20 K, 10 kiló szalonnát 18 K, 3 kiló sertéshúst 3 K, 2 darab szumánt 20 K értékben, azonkívül a padláson elhelyezett kupából 158 korona készpénzt elloptak. A csendőrség a tettest Burta Jákob mózesfalusi lakos személyében kinyomozta. Huszár Aladár szatmári könyv- és papirúzletének mai számunkban közölt hirdetésébe, olvasóink szives figyelmét felhívjuk és üzletét az iskola év kezdetén a vevőközönség b. pártfogásába ajánljuk. Csendzavarás. A helybeli csendőrőrs Kardos György, Nagy Zsigmond, Fogarasy János és Csupszky József szinérváraljai lakosokat azon okból, mert nevezettek í. hó 17-én este a piactéren ordítozva danoltak, csendháboritásért feljelentette a főszolgabírónak. Égési sebeibe belehalt. Kató György kőszegremetei lakosnak Lajos nevű 2 éves fia a múlt hó 29-én az udvarán egy katlan körül játszadozott s az abból kipattant szikra a kis fiú ruháját meggyujtotta, teste több helyen megégett s a gyermek sebeibe f. hó 16-án belehalt. A_ gyermeket felügyelet nélkül hagyott anya, Kató Györgyné ellen gondatlanságból okozott halálos testi sértés miatt a bűnvádi eljárás folyamatban van. Betörés. Folyó hó 18-án virradóra Ecsedy Károly helybeli lakos házába ismeretlen tettesek betörtek és onnan 36 pár csizmát elloptak. Az alvó őrök. Bozintán János és Bánk Demeter helybeli lakosok f. hó 17-én éjjelre soros őrök gyanánt kirendeltettek s nevezettek szolgálatukban boldogan elszunditottak. Lehetséges, hogy ép a szigorú kötelességteljesitésről álmodoztak, amikor a csendőrjárőr őket tapintatosan felébresztette. Az aranyalma. Rosenbaum Gyula bírósági hivatalnok 7-10 napja már azt tapasztalta, hogy | erősen lopja valaki kertjéből az aranyalmát. E hó 21-én reggel ezt be is jelentette a községi elöljáróságnak s kifejezte ott abbeli gyanúját, hogy az almát Pomján Mária, Kassai János fiakkérosnak a cselédje lopja. Rögtön kihallgatják a községházánál a cselédet, aki előadta, hogy igaz, mikép ő két Ízben éjszaka idején hozott almát a Rosenbaum kertjéből, de őt éjjel fel- költötte álmából egy ízben Kassai Jánosné, másik ízben a gazdája Kassai János fiakkéros és keményen ráparancsoltak, hogy lopjon Rosen- baumtól aranyalmát és hagymát. A hagymát azonban ne mind egy helyről tépje ki a fölből, hogy meg ne ismerszék. Az alig 13 — 14 éves cselédleány úgy is tett. A kihallgatása után két rendőr megjelent Kassai János fiakkéros házánál s a kamarában megtaláltak egy véka aranyalmát és egy csomó hagymát, amit bűnjelként a községházára vittek. Rögtön megidézték Kassai Jánosnét. (A férje még nem érkezett haza.) Kassainé tudta, hogy az alma Rosen- baumtól való, de tagadja, hogy cselédjét lopásra ösztönözte volna s állítja, hogy a cseléd jószántából hozta el az aranyalmát s helyet adott a kamarában annak (körülbelül egy hétig!) amig elkobozzák! A hagyma nem saját kertjéből való, a piaczról sem vette, de azért Rosenbaumtól sem való. Kassai akkor — amidőn e sorokat irom, e hó 21-én d. u. — kihallgatva még nem volt. Agyonütöttek Komorzánban egy embert. F. hó 14-én hajnalban a komorzáni határban a „Cepe- nyila“ dűlő felé vezető utón eszméletlen állapotban találták Bura Vaszil 1. Vaszily 17 éves legényt, Bura Vaszil Szárkó fiát. A mezei munkások rögtön értesítették erről az apát, ez szekérrel haza is hozta a fiát, aki 8 óra felé (reggel) meg is halt. A legényen nagyon is meglátszott, hogy halálát külerőszak okozta. Másnap 15-én a váraljai vizsgálóbíró két orvossal a boncolást megejtette s az orvosok megállapították, hogy Bura Vaszil halálát a fejen kapott ütések idézték elő. A csendőrök 3 napig eredménytelenül kutattak, kivallatták, csaknem az egész falut, mig végre egy Kosztye nevű községbeli megadta a csendőröknek a fonalat a nyomozás sikeréhez. A 4-ik napon a csendőrök a tetteseket Dencsucz Vaszil 1. Vaszily és Onyika Grigor 1. Juon személyében kiderítették. Ezek tettüket beismerve előadták, hogy meglesték Burát 14-én reggel pirkadás előtt, a mint ez a Cepenyila-dülőben levő akolhoz ment s karókkal több Ízben fejbe vágták. Tettük indító oka bosszú volt. A csendőrök a tetteseket f. hó 20-án bekísérték Váraljára, de azok csak másnap voltak a fogházban elhelyezhetők. Leitner Emil vizsgálóbíró a bűnösöket I. hó 22-én hallgatta ki. A vizsgálat folyik.
