Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-16 / 33. szám
1904. augusztus 16. SZINÉRVARALJA 3 beli főszolgabíró ellen használt rágalmazó kifejezéseket. A tábla Hajdukot 8 napi fogházra, 200 k. pénzbüntetésre Ítélte és kötelezte az eljárási költségek megfizetésére, „amely költségek ; 500 koronán felül vannak. Érdekes látványa | volt a bíróságnak és a debreceni hallgatóságnak, j amidőn az ajtónálló fogházőr a 14 a vasi tanút, ! akik valamennyien nemzeti viseletben jelentek meg, behívta az elnök rendeletére a terembe és j ott azok sorba állottak. A terményhiány pótlása. A kolozsvári „Ellenzékiben olvasuk: Az élelmes amerikai nép figyelemmel kiséri az európai íerméshiányt. Már Kolozsvárit járnak a nagyobb amerikai termelők ügynökei. Pontosan felveszik a terményhiányt és az előre látható szükségletet. Kijelentették, hogy az esetben, ha a kormány elengedi | a métermázsánkénti 1 korona 20 fillér vámot, ők épp annyiért fogják az amerikai tengerit métermázsánkint a mi piacainkon adni, amennyiért rendes termés idején gazdáink adhatják. Amerikában nagy törökbuza-termésre van kilátás. A szállítást a hajókon, mint baüasztott, finomabb árukkal együtt fogják eszközölni s igy a szállítási költségek tetemes részét a könnyebb és finomabb áruk fogják fedezni. A cigányutca. Van Szinérváraljának egy utcája, amelyet a közbeszédben rendesen csak cigány-utcának nevezünk. Talán a hivatalos neve j is igy szól, de hogy ez csakugyan igy van, „nem állok a felől.“ Rendőreink körülbelül jobban tudják a hivatalos nevét, ha már egyebet sem tudnak, ami abban az utcában történik. A szóban levő utca tudvalevőleg a kőutcából nyílik és 1 csaknem párhuzamosan vonul a nagybányai úttal. A cigányutca nem sorolható a város lege- I lőkelőbb utcái közé, sőt ellenkezőleg — nem térek el az igazságtól, ha kimondom, hogy — az utolsó az utcáink között. No dehát nem lehet mindegyik utca az első a városban, s kell valamelyiknek az utolsónak is lennie. Ez még nem volna egyáltalán baj sem a többi utcára, sem magára a cigányutcára nézve. Hanem az már j kellemetlen dolog főleg a nagybányai ut békés és csöndes lakóira, hogy egynéhány — a gyön- i gébb nemhez tartozó — nyelvmű vész, (vagy nyelvhős) hetenként kétszer — háromszor, előre meg j nem állapított és a rendőrséggel nem közlött j időpontokban oly irtózatos veszekedést inszcé- I nál, hogy a nagybányai utón lakók kénytelenek bedugni a fülüket, különösen azon díszítő jelzők és éppen nem hízelgő kifejezések miatt, amelyekkel a civakodó felek egymást kölcsönösen megtisztelik. Ezen közesendháboritásokról vegyen végre valahára rendőrségünk is tudomást. Kedvezmény a szatócsoknak. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, a melyben megengedi, hogy a vegyeskereskedők és a szatócsok mindama cikkeket raktáron tarthatják, melyeknek elárusitásával a szakmabeli iparosok nem foglalkoznak. Ha tehát valamely községben száz szabó, vagy csizmadia van is, a szatócs kész ruhát vagy cipőt bátran árulhat, föltéve, hogy a szabók és csizmadiák csak megrendelésre dolgoznak és kész árukat nem árulnak. Egyszóval az e fajta cikkekkel csak az esetben nem kereskedhetnek a szatócsok, ha azokat az iparosk is készen tartják és árulják. Cselédeink. Igazán megelégedettek lehetünk mi váraljaiak a cselédeinkkel. Nem tudom őket érdemük szerint magasztalni. Mindegyiknek van könyve. Egyik sem hagyja oda a szolgálatát hónap közben. Fizetésüknél többet egy krajcárral sem vesznek ki előre. A nekik kiosztott munkát fürgén és pontosan elvégzik. Gazdájukkal nem feleselgetnek. A házban és a ház körül a holminak lába nem kél. A cselédek nem fizetett ellenségeik munkaadójuknak. Gazdájukról mindig csak jót beszélnek s aljas rágalmakat sohasem terjesztenek róla. Ha valahonnan útjukat adják, a hely rossz; a cselédek, óh azok mindig jók s kifogástalanok. Cselédszerzőnk iparenge- délylyel bir és készpénzbiztositékkal; meg nem felelő cselédet sohasem ajánl. S ha véletlenül mégis téved, újabb dij nélkül áliit helybe megfelelőt. Szóval cselédviszonyok tekintetében méltán megirigyelhetnek bennünket a lipótvárosiak (nem lipótmezeiek) is, akik pedig 28 K havi fizetést adnak a második szobalánynak. S ha a szives olvasó netalán kételkednék azon dicséretek igazságában, amelyekkel „szolgálatkész szellemeinket“ elhalmoztam, ugv kérdje meg magukat a váraljai cselédeket, és ők (de csakis ők) majd igazat fognak adni nekem. Vizbefultak. Folyó hő 7-án délután 5 óra tájban a Szamos folyóban íürdött Ratyis László és Olár Péter szinérváraljai lakosoknak két gyermeke, és pedig az előbbinek Mária nevű ! 7 éves, utóbbinak György nevű 9 éves gyér- | meke. A gyermekek a sekély vízben átgázoltak j a Szamosnak remetemezei oldalára, de amikor j visszatérőben voltak, a folyó árja őket elragadta, ■ örvénybe kerültek, amelyből már élve kiszabadulni nem tudtak és mindketten a hullámokban lelték j halálukat. Ratyis Mária hulláját aznap, Olár \ Györgyét pedig csak másnap találták meg övéik és f. hó 9-én eltemették. Szamárhus. Pompás alkalom a rossz viccek I gyártására : a miniszter á múlt héten hivatalosan is megengedte a szamárhus kimérését. Ne j szalasszuk el ezt a jó alkalmat és rögzítsük meg a korszakalkotó eseményt. Szegény szamarak! Beborult felettetek az ég. Eddig hej, milyen jó í dolgotok volt! Nyitva voltak előttetek még a leg- j díszesebb állások is. Uralkodtatok a világ felett j és intéztétek annak eseményeit, nagy népszerű- j ségnek örvendezve ^illetékes és nem illetékes körökben egyaránt. És most, - virslit csinálnak belőletek, hatósági engedelemmel kimérik húsotokat. Táplálni fogjátok immár a hálátlan emberi- | séget testileg is. Megvillan a hóhérbárd fejetek j felett s beáll a pusztulás. Néptelenek lesznek a j díszes termek, megritkulnak az iskolapadok sorai, félve fognak lézengeni az utcákon az emberke s nem lesz elég a világ összes fekete szövete ’ gyásziobogókra . . . De félre e sötét képekkel! Van még igazság e földön s a minden szamarak védő szelleme nem fog elfeledkezni az ő válasz- tottairól a barbár miniszteri rendelet dacára sem. !v vigasztalást hirdetem nektek: díszes gárdátok virulni és uralkodni fog továbbra is, ; minden vészes törekvés, ellenére. Ti nem pusztultok ki soha, a mig emberek lesznek a földön! J Ne féljetek tehát, a mikor rettentő hirt olvassátok nem fogja ám az a világ képét megváltoztatni! Kinek van eladó bora? A szüret az idén valószínűleg hamarább tartatik meg, mint más ■ esztendőben és sok helyen gazdagabb is lesz a ! rendesnél. így minden szőlőbirtokosnak, akinek j még tavalyról és régebbi évekből is van bor- j készlete, nem csekély gondot okoz, hogy mitévő ; legyen régi borával ? Ezen minden anyagi áldozat | nélkül túladni, kitűnő alkalom mutatkozik a „Magyar Szőlőgazdák Országos Egyesülete“ 1 által szeptember hó elején rendezendő első országos borvásáron, ipely Szegeden tartatik meg. Minden valószínűség szerint itt oly nagy számú vevőközönség fog összeseregleni, amilyen még Magyarországon nem volt. Aki tehát a szegedi borvásárra borát beküldi, az azt minden valószínűség szerint el is fogja adhatni, annál is inkább, mert ilyenkor (szüret előtt) a készletek úgy a kereskedőknél, mint a vendéglősöknél a legcsekélyebbek. Amellett itt közvetítési költ- j ségek sem merülnek fel s igy a termelő ily alkalommal sokkal jobban jár, mintha borát ügy- ! nők utján értékesíti. Miután a jelentkezési idő julius 31-én lejárt, saját jól felfogott érdekében i ajánljuk mindazoknak a termelőknek, akiknek í még van eladó boruk, hogy a szegedi borvásáron j j okvetlenül jelenjenek meg. Bejelentési lapokért j tessék a Magyar Szőlőgazdák Országos Egye- | sületének igazgatóságához (Budapest, IX., Üllői-ut | 25.) fordulni, mely szívesen szolgál minden ügyben felvilágosítással. A len- és kenderíermelés fejlesztése. A m. kir. | föídmivelésügyi minis/ter az idei beruházási : költségvetésében jelentékeny összeget szánt a j : len- és kenderkészitő gyárak, szövetkezetek és i áztatok létesítésére. A föídmivelésügyi miniszter ! most egy terjedelmes köriratban kifejti nézetét arra nézve, hogy a len és kenderipar miként j virágoztatható fel. Egyúttal megkeresi az ille- I tékes köröket, hogy az ily irányú iparvállalato- | | kát törekvésükben tőlük telhetőieg segítse s tel- j jes erővel mozdítsák elő. A leirat szerint a be- i | ruházási kölcsönből 75,000 koronáig terjedő j I kamatmentes kölcsönt kaphatnak azok a vállalatok, amelyek kötelezik- magukat a modern | technika követelményeinek megfelelő len- vagy ! kenderkészitő telep létrehozására. A kölcsönt a I telep üzembeheíyezése után 10 év alatt kell * visszafizetni. A körülményekhez képest a mi- j I niszter esetleg nagyobb kölcsönt is ad. Szövet- ! j kezetek-, községek-, gazdatársadalmi szerveze- j teknek, ha len- vagy kenderkészitő telepet álli- j ! tanak fel, az építési költség 40 százalékáig terjedő, j legfőíebb azonban 35,000 koronára rugó, vissza j | nem fizetendő államsegélyt engedélyez a minisz- J ! tér. Áztatok létesítésére 5000 koronáig terjedő | ugyanily segélyt kaphatnak. Ezenkívül a szüksá- | I ges műszaki terveket a kultúrmérnöki hivatalok I díjtalanul elkészítik. Kijelenti a miniszter, hogy | ott, ahol nagyobb összegű segély indokolt, annak j ! megadásától sem zárkózik el. Az államsegélyért í benyújtandó kérvényben pontosan meg kell jelölni, hogy az illető vállalkozó milyen telepet kíván létesíteni, ki kell tüntetni annak helyrajzi meghatározását, a telep üzemképességét, a beváltandó kóró minimális árát, a kis és nagy termelőknek a beváltásnál való részesedési arányát, s a gyár alapításának előfeltételeit, a termelési és éghajlati viszonyokat. Kijelenti végül a miniszter, hogy a szövetkezetek által feldolgozott félgyártmányok értékesítéséről is gondoskodni fog. Betörés. F. hó 12-ike és 13-ika közötti éjjelen ismeretlen egyének feltörték Szinérváral- ján a Mandel Mózes boltját és abból az asztalfiókot kevés aprópénzzel és több Írással ellopták. A fiókot 13-ikán hajnalban megtalálták a Papolezy László tagjában a vasúti töltésen. A pénz teljesen hiányzott az asztalfiából, az írásokat pedig egy elzálogosított marhalevél kivételével megégették a tolvajok. A tetteseket a csendőrség erélyesen nyomozza. Villámcsapás. F. hó 12-én d. u. 724 órakor Apában az eső megeredvén, villám ütött le Kerekes László nagybirtokos csűrje melletti kerítésbe, amely egyszerre lángbaborult; de a csűrben dolgozó emberek hamar elfojtották a tüzet úgy, hogy a gyorsan előhúzott vizi fecskendőre szükség nem volt. KÖZGAZDASÁG. Az Ínség jegyében. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon az 1904/5-iki termelési év ínséges jellegű lesz. Ezen már az egek csatornáinak megnyílása sem segíthet; a kukoriczát, a burgonyát, a takarmánynövényeket az országos aszály nagyrészben tönkre tette, de sokat ártott a kerti növényeknek, dohánynak, káposztának, őszi gyümölcsnek és a szőllőnek is. Ami pedig a teljesen véget ért aratást illeti, annak eredménye tekintetében a nézetek még igen elágazók. A földmivelési minisztérium 35‘6 millió métermázsára becsüli az idei búzatermést és 11 "7 millió métermázsára a rozstermést, holott tavaly búzából 44 millió, rozsból 13 millió mm. termett. Mindazonáltal a szemtermésből a tavalyi export mennyiségének 60-70%-át exportálni lehetne az idén is, ha a kukorica- és burgonya- termés rendkívül csekély hozama folytán a búza és rozs feleslegére nem volna szüksége a belfo- gyasztásnak, mig a takarmánytermények hiánya az árpakivitelt alterálja. Az 1904/1905. év ínséges jellege mellett is azonban a valódi Ínség beállását és annak általánossá válását nem tartjuk bekövetkezhetőnek. Először is a főszükséglet: a kenyér biztosítva van- a 35'6 millió métermázsa búza- és 11'67 millió mm. rozstermés megadják az ország népének a kenyeret, csak idejében meg kell tenni az intézkedéseket arra nézve, hogy a rendelkezésre álló feleslegek eljuthassanak oda, ahol főleg a kukoricza- és krumpiitermés hiányát kenyérmagvakkal kell pótolni. Takarmány dolgában, amely a második főszükséget képezi, már roszszabbul állunk, de nem reménytelenül. A szénatermés az ország számos helyén kielégítő volt, csak arra kell figyelmet fordítani, hogy a széna a legelők teljesen kopárrá válása miatt a tél beköszönte előtt, el ne pocsékoltassék. A gazdáknak már most hozzá kell kezdeni állatállományuk apasz- tásához, midőn azok még jókarban vannak és illő áron értékesíthetők; a szükségkép megtartandó állomány táplálása céljából pedig idejében le kell vágni a kukoricát, amely termést már úgysem hoz. Más meddő kerti növények is felhasználhatók e célra, úgyszintén a tarlók is. A lombtakarmányt pedig gondosan g3mjteni kell, amig lehet és igen takarékosan kell bánni minden takarmányfélével. Az idei gyümölcstermés eddig igen kielégítő volt és egyes termelőhelyeken szép pénzt hozott be; az őszi gyümölcshöz, sok helyen még mindig jó reményeket fűznek. A gyümölcs szintén jó kenyérpótló, csak idejében figyelmeztetni kell a termelőket arra, hogy a gyümölcsöt, olcsó árban való értékesítés helyett, konzerválják. A kormánynak és a hatóságoknak mindenesetre nagy tevékenységet kell az ínség elhárítása érdekében kifejteniök, de tévednek, azok, akik azt hiszik, hogy ez a takarményfélék exportjának megtiltásábán áll. Ez rossz és egyszersmind céltalan gazdasági politika volna, mert hiszen: ha nincs felesleges takarmányunk, azt tilalom nélkül sem fogjuk exportálni.
