Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-16 / 33. szám

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 f, egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér.soronkint 20 fillér. BXegjeleniU. e lafa minden Itoclclcii. Főszerkesztő: IIJOSVA.Y <3rTTí=SSB*X,.Á.'t>\ Felelős szerkesztők és laptulajdonosok Kaba Tihamér és Katona Sándor dr. A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldemények valamint előfizetési díjak a „SZINÉRVÁRALJA“ szerkesztőségéhez Szlnérváraljára intézendík. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Harmadik pénzintézetünk. Szóvá tettük már több ízben a f. év kora tavaszán, hogy városunkban hitel­szövetkezetet szándékoznak felállítani. E téma fölött annak idején élénk eszmecse­rék is történtek. Sokan a szövetkezet szükségessége, célszerűsége mellett fog­laltak állást s nagyon természetesen szép számmal voltak olyanok is — s hozzá, tekintélyes egyének, a kik nemcsak hogy fölöslegesnek s célszerűtlennek, hanem határozottan károsnak ítélték az uj pénz­intézetet. Az előbbi tábor a szövetkezettől olcsóbb hitelt várt, az utóbbi tábor pedig hiteligényeinket teljesen kieiégitetteknek találta az eddigi két váraljai részvény- társaság és a vidéki jelentékeny számú szövetkezetek által. Ezenkívül mindkét párt részéről a többé-kevésbbé alapos j argumentumoknak hosszú sora hangzott el. Úgy látszik azonban: az ellenérvek nem tudták meggyőzni a szövetkezet hí­veit, amennyiben az uj társaság immár a megvalósulás stádiuma felé közeleg. A szövetkezet harcosai előzőleg több Ízben tettek volt kísérletet a társaság megalakítására. De eddigelé eredményre nem jutottak. A sikeretlenségnek oka nem a tagok megszerezhetésén múlt, ha­nem azon, hogy az alapitók (nevezzük őket igy) mindenképen és elejétől fogva arra törekedtek, hogy az uj társaság az országos központi hitelszövetkezet tagjai sorába felvétessék és ezen törekvésük eddigelé a kedvezőtlen informátiók miatt meghiúsult. Az elmúlt hónap folyamán azonban sikerült a vezetőségnek a köz­pontban kieszközölnie azt, hogy az uj szövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja megalakulhasson és ilyen minőségben működhessen. A központ f. hó 11-én küldte meg Burghoffer János ipartestületi elnöknek az alapszabály-tervezet és az aláírási ivet oly hozzáadással, hogy mihelyest 200 üzlet­rész jegyezve lesz, ezen körülményt jelentse be s a központ ha ladéktalanul megteszi az intézkedéseket az iránt, hogy az ala­kuló közgyűlés még c hó második felé­ben, esetleg a jövő hónap elején egybe- hivassék. A szövetkezet hivei ennek folytán ugyszólva nagy mohósággal jegyezték a megkívánt számnál is több üzletrészt, úgy, hogy Burghoffer János már vasár­nap a központnak jelentést is tett. A dolgok ezen állása mellett a hitel- szövetkezet megalakulása már csak hetek kérdése. Az adós-kamat a vezetőség contemp- lálása szerint 6°/0-os lesz, amelyben min­den néven nevezendő járulék a kölcsön­vevő részéről, továbbá dij, illeték, portó, bélyeg, kezelési jutalék benfoglaltatik. A bekebelezések bélyegmentesen fognak eszközöltetni. Ilyen módon városunkban a hitel kétségtelenül olcsóbb lesz, mint volt eddigelé. A szövetkezet azonban hitelt csak tagjainak engedélyezhet. A tagság egy üzletrész jegyzésével megszerezhető. Az üzletrész nagysága 50 koronában van megállapítva s heti befizetések utján törleszthető. A tag a szövetkezet kötele­zettségeiért üzletrésze névértékének öt­szörös összegéig felelős. Az üzletrészek el nem zálogosíthatok. A tagság meg­szűnik a tag elhalálozása, elköltözése, kilépése vagy kizárása által. A kilépés előleges négyheti felmondás mellett tör­ténik. Az uj pénzintézet ezen előnyös lét­feltételei és támaszai mellett prosperálhat itten. S ha a kölcsönök engedélyezésénél a kellő óvatossággal fog az igazgatóság eljárni s ha nem fogja magát az egyik­másik vidéki pénzintézetnél tapasztalható urambátyámoskodás a kölcsönök nyújtá­sánál és egyáltalán az üzletvezetésbe be­A „Sziaérváralja“ tárczája. Nyári éjjel. Csendes minden . . . nyugszik minden, Álomfátyol száll a szemre, Nyugvóra lért a napsugár — Homály szállt a természetre. Ember . . . állat . . . meg pihenve — Kinyugoszsza fáradalmát, S a természet lágy szellővel - Hüsitgeti édes álmát. A méla hold szelíd fénnyel — Csendesen halad az égen, A sok ezer apró csillag — Ragyogó kíséretében. Harmatosepp hull a virágra - Lassan, hogy fel ne ébredjen, S a lágy szellő megcsókolja — Hogy álma édesebb legyen. Távolról bús furulyaszó Altatja az ébrenlevőt, Az a bús hang elárulja, - A rajta játszó szenvedői. A térségen pásztor tüzek — Ragyognak az éj homályba, Mintha, egy . . . egy csillag volna - Lehullva a föld porába. Csendes minden... ny ugszik minden . .. Óh hát én mért nem ngughatom ? . .. Mért nem erezhetem én is —• Milyen a csendes nyugalom! . . . óh mert sokaI csalatkoztam ! Emberekben . . . barátokban! . . . S nem leltem egy igaz szivet . . . Ebben az álnok világban. Xagy Bertalan. A bűnbak. A es. és kir. 10-ik huszár ezred 3-ik szá­zadja már néhány év óta a Tolna kaszárnya fehérre meszelt falai között fogadta évenkint tárt kapukkal az októberi újoncokat. Az 1895-iki újoncokkal egy csinos élénk fiú is vonult be a haza iránti kötelezettségnek eleget teendő. Ennek a fiúnak a szemeiből ki lehetett olvasni a veleszületett eszes huncutságot s mikor a névsor felolvasásánál a Bódis nevet olvasták fel, oly harsány „hier-t“ kiáltott, hogy a mogorva arcú, nagy bajuszu és embertelen, nyers bánásmódjáról lhressé lett zupás őrmes­ter is abba az irányba nézett, honnét a század manikulás felhívására elhangzott az a harsány j „hier.“ Szegény Bódisunk talán már akkor sejt­hette, hogy ez a „hier“ szócska sok szenvedés­nek a kezdetét jelenti, mert az első naptól fogva László őrmester ezt a szegény fiút sok­szor a legcsekélyebb okokért is a legszigorúb­ban büntette, igy aztán nem csoda, ha a köl­csönös gyűlölet közte és a zupás között, előre is örökös szidás, gunyolás, a legterhesebb szol­gálatok teljesítését, feljelentéseket stb. eredmé­nyezte a szegény fiúnak. Ezen kínos helyzetében csak két dolog vigasztalta Bódisunkat; az, hogy a kapitány fiatal neje meglátva őt egy kivonuláskor, érdeklődött az élénk szemű fiú iránt és e réven férje jó­indulatát neki mindenkorra biztosította, miáltal Bódisunk igen sok, néha jól megérdemelt bün­tetés alól bujt ki. Egy napon a kapitány kedvetlenül jött haza fiatal nejéhez s rosszkedvét azzal indokolta, hogy bizony ez egyszer csúnya bőrbe került szegény Bódisunk s a fiatal asszonyka faggatá­sára elmondotta, hogy Bodis reggel 5 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents