Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-19 / 29. szám
2 S ZINERVARALJA 1904. juhus 19. — /-^x ..... Ma gyarországod fá^k^és 'védekezünk olyan merkantilista eleméitől, njelyek az ipar és kereskedelem érdekébe*! a mező- gazdasági érdekéket .veszéljíftztetik. Már pedig a közvélemény ez. Azé a közvéleményé, amely 'Ugyanekkor jaj- veszékel azért, mert mint hazai ipar, mert a külföldi iparczikkel elárasztják piaczain- kat a külföld minket kizsákmányol és igy tovább. Mezőgazdasági állam vagyunk. És ezen jellegünket meg kell őriznünk, azt le nem vetkőzhetjük, ahhoz van kötve gazdasági boldogulásunk. Fejlesztenünk kell mezőgazdaságunkat, intenzivebbé kell azt tenünk, okos gazdasági és vámpolitikával védekeznünk kell. Ebben — úgy hisz- szük—nem lehetnek eltérőka vélemények. A nagy nemzetek históriája viszont arra tanít, hogy minden nemzeti nagyságnak előfeltétele a gazdasági és különösen ipari fejlettség. Hatalmas, müveit, gazdag csak iparos nemzet lehet, sürü népességet csak az ipar képes eltartani, a czivilizaczió nem a kasza, kapa, de a gyárak és gépek nyomában fakad. Bármennyire önérzetesek legyük is, nem lehet czélunk az, hogy a világ leghatalmasabb nemzeteit utánozzuk, ha nem akarunk az aesopusi béka sorsára jutni. Nem lehet i czélunk az, hogy mindazt azok tették — '■mezőgazdaságunkat feláldozva tisztán ipa- :u fős állammá legyünk. De viszont, ha meg- ákarjuk tartani helyeinket a müveit népek sorában, ha biztosítani akarjuk gazdasági jólétünket és nemzeti fejlődésünket: nem maradhatunk meg a gazdasági termelés egyik ága mellett, hanem ipart, erőnknek, képességeinknek és viszonyainknak megfelelő ipart kell teremtenünk. A mezőgazdaság nemcsak nem képes egy növekvő népességet eltartani, de még egy gyérebb népesség existencziáját sem biztosítja. Egy nemzet, melynek anyagi jóléte az időjárás változásaitól és szeszélyeitől van függővé téve, kultúráját biztos alapon nem fejlesztheti, egy milliárdot meghaladó költségvetéssek nem kormányozhatja önmagát. Erre megtanít minket az aratás, a gyenge aratás. Minden évben fülünkbe pengi ezen igazságokat az aratók kaszája. Hallgassuk meg szavát és kövessük. Tanuljuk meg és lássuk be, hogy az ipar és kereskedelem nem ellensége a földmivelésnek, de annak barátja és fejlesztője, mely forgalomba hozza és feldolgozza terményeit. Látjuk, hogy a kormány és némely „merkantilista“ körök nagy akcziót fejtenek ki, sőt áldozatokat hoznak a házai ipar érdekében, de mindaz csak velleitás marad, ha nem támogatja őket a nagy közvélemény, a mezőgazdasági népesség. Minden ipari haladásunknak legelső és legfőbb feltétele, hogy tegyük félre több százados előítéleteinket és becsüljük meg és tiszteljük az ipart! Nemcsak a kézműipart, de a nagy ipart is. Ismerjük el és lássuk be, hogy az ipari foglalkozás nemcsak egyenrangú a mezőgazdasággal, de azt felülmúlja, niert nagyobb intelligencziát, tanultságot, nagyobb tőkét igényel, mint a mezőgazdaság. Azonkívül a nemzetnek nagyobb jövedelmet és biztosabb exisz- tencziát biztosit. A rossz termések okozta hiányokat kipótolhatja az ipari jövedelem, mely független az időjárás szeszélyeitől. Mig az ipar és kereskedelem nem részesül a társadalomban azon tiszteletben és megbecsülésben, amely méltán megilleti, addig minden más tényezőnek az ipar fejlesztésére irányuló törekvése eredménytelen marad. Hogy minő tekintélyt és megbecsülést érdemel az ipar, arra megtanít minket a müveit nemzetek példája és megtanít az aratás, a gyenge aratás! Ks. — Végre megnyílt az ajtó s belépett a várva- ' várt professor. Most láttuk, hogy a Papachen méltó párja a Mamachennek. — Miután pepita nadrágos lábát elhelyezte a katedra alatt, csak egy nagy rózsaszínű gömbfelület maradt meg belőle, melyen egy pár hajszál oázisképen sem volt található, Istenem, hát ebből a koponyából került ki az a nagy tudomány ? Miután kellő aparatussal feltette szemüvegét végig nézett a hallgatóság hült helyén és elkezdte „Meine Herrn ham.“ — „Ja, ja meine j Herrn, - ham, — harn.“ — Di Evolution der Renaissancze, — ham, - ham, - ham. - Nó most 1 már nem bírtam komolyságomat megőrizni, nevetnem kellett, hiába csititgatott pajtásom, ki < . már úgylátszik egészen beleélte magát a szigorú férj szerepébe. Kaczagtam, még pedig hiá- •nyosan a professor dühtől sziporkázó apró szemeivel végig nézve engem, rám förmedt most, mintha csakugyan elakarna nyelni - ham; - ebben a végzetteljes pillanatban kihullott a két sor foga is a katedrára. Hogy hogyan tette vissza azt rendeltetési helyére, mikép folytatta előadását a Renaissancze-ról azt már nem tudom, futottunk kifelé onnét a Mamachenre sem hederitve, . aki torkaszakadtából kiáltotta utánunk „wohin,“ wohin ? — E kaland után csak egy pilseni sörcsarnokban tudtam teljesen magamhoz térni, . hol a kollegám kijelentette, hogy komolyan akar velem másnap beszélni, valami olyasfélét említett, hogy egy napi hűségi eskünket hosszabbítsuk meg egy egész életre. Nó, — itt baj van, gondoltam s még az este elutaztam Prágából, féltem kollegám komoly szándékától, melynek következtében még valami bolondot találok elkövetni, férjhez találok menni. Hála Istennek ez ellen biztosított engem egy időre a Mamachek és Papachen példája. Az aranka irtása. Németországból már jó ideje tendencziózus támadást intéznek a magyar heremag minősége ellen és elarankásodottság ürügye alatt bojkottalni akarják. A támadás igazságtalan volta már onnan is kitűnik, hogy az arankás heremagot külföldről hozták be hozzánk, főképen Ausztriából, Németországból és Amerikából. A támadás ellen Magyarországnak állást kell azonban foglalnia, mert a lóhere termelés fontos a magyar gazdaságra nézve, hiszen körülbelül 100-100.000 métermázsát tesz ki évenkint, 10-12 millió K értékben. Átlátszó pedig a németek törekvése, amely nem más, mint hogy a magyar termény rovására a német lóherének hódítsanak piaczot. Ez a német törekvés már észretéritette érdeklődő köreinket, amelyek elismerik, hogy az arankás heremag csakugyan megszaporodott az országban és egyre nagyobb területeket' lep-'el. .A földművelésügyi miniszter már erős kézzel nyúlt bele az arankairtás ügyébe, czélja lévén, hogy a gazda ne hárítsa az arankairtást a kereskedő arankatisztitó gépeire, hanem irtsa maga, még pedig első sorban már a földjén. Ezzel nemcsak a tisztítást könnyíti meg, hanem nagy hasznot is biztosit magának. A miniszter körrendeleté világosan megmondja, hogy a rostálással való irtás nagyobb nehézséggel jár, sőt a most fellépett nagymagu aranka magja rostálás utján el sem távolítható a heremagból. Különösen az apró szemű lóhere tisztítása óriási nehézséggel jár. Ismeretes, hogy ha a magyar királyi magvizsgáló állomás az eléje terjesztett herében csak egy szem arankát talál, akkor az egész mennyiséget még egyszer föl kell önteni a tisztitó gépre. Az apró szemű herét pedig a legtökéletesebb gép is nagy nehezen választja ki. Megesik, hogy ötször-hatszor is föl kell önteni a lóherét, mig megtisztul. Mennyi huladékkal és kezelési költséggel jár ez, ami mind drágítja az árut. Ezért fontos a földmivelésügyi miniszter rendelete, mely az arankafoltok be nem jelentését, mint kihágást torolja meg Ha nem irtjuk az arankát már a földön, akkor hova-hamarább vége lesz heremag kivitelünknek. Ha pedig a gazda már a földjén irtja az arankát, heremagjáért sokkal nagyobb árt kap, ellenkező esetben,ha nem irtja, nagyon kis árt, mert kénytelen megfizetni a sok rostaI alját és a tisztítási költséget. A napi áron fölül ! tizenkét koronával többet fizetek métermázsán- j ként olyan heremagért, amely nem arankás, mint 1 ugyanolyan minőségű, de arankás nyersáruért, j Ezt a következő számvetéssel illusztrálom: Egy katasztrális holdon teremhet l1lo — 3 métermázsa lóhere, vagy pedig 3-6 métermázsa luczerna. A nem arankás lóheréért tehát 18, illetve 36 koronával vehet be többet a gazda katasztrális holdankint; a nem arankás luczernáért pedig 36, illetve 72 koronával többet. Ha ezzel szembe í állítjuk az arankairtás maximális költségeit, akkor ] kiviláglik, hogy ha a gazda rendszeresen irtja az arankát, akkor 8 koronától 62 koronáig növekedhetik egy hold bevételének többlete. Ne a tisztítógépen, hanem mindjárt az arankás ; hereföldön kezdjük a küzdelmet az arankával. I Irtsa a gazda az arankát mindjárt a földjén vilá- j gosan kimutatott nagy haszna érdekében. Irtsa ! törvénytiszteletből, irtsa a magyar heremag jó i hírnevének fentartása érdekében. Csak akkor lesz köszönet a heremagtermesztésben. Mauí'nier Ödön. HÍREK. A bíróság köréből. Papp István kir. aljárás- biró, vasárnap kezdte meg hat heti szabadság- idejét és értesülésünk szerint ezen időt Feketehegyen (Szepességben) fogja tölteni. Szilágyi Tihamér aljárásbiró augusztus hó 1-én vonul négy heti szabadságra, amelyből három hetet a bikszádi fürdőben fog tölteni. í Esküvő. Gerber Jenő, Gerber Ödön, hely- : beli gyógyszerész fia, az Országos Központi Hitel- j szövetkezet hivatalnoka, ismert zeneszerző, e hó 16-án tartotta esküvőjét Huszár Miczikével Buda- ! pesten. A IX-ik kerületi anyakönyvvezető előtt j megkötött házasságot Papp Károly, budapesti ! első lelkész a menyasszony házánál áldotta meg. I Tanuk voltak: Kovács Gusztáv, kir. pénzügyigazgató és dr. Tegze Lajos, korona-orvos. A | Ílataípár vasárnap, reggel a szülők látogatására városunkba érkezett. Esküvő. Huszár Aladár, szatmári fiatal törekvő könyvkereskedő f. hó 24-én tartja esküvőjét Deutsch Mór szatmári kereskedő leányával: Margittal. Lemondás. Múlt számunkban hirt adtunk arról, hogy dr. Fényes Antalt a főispánt közigazgatási gyakornokká nevezte ki. Most meg arról értesülünk, hogy dr. Fényes ezen állásról kedvezőtlen és nehéz előléptetési viszonyok miatt lemond. Uj ügyvéd Szaímáron. Dr. Szabó Aurél igen tehetséges kezdő ügyvéd irodáját Szatmáron megnyitotta. A bikszádi vasút ügye reánk szinérváraljaiakra kedvezőtlenül dőlt el. Folyó hó 15-én irta alá az ideiglenes szerződést az érdekeltség képviselője és a Berliner Handelsgesellschaft. A dolog tehát most akként áll, hogy a bikszádi vasút keskenyvágányu lesz és Szatmárnak építik | ki egyenesen. Csodálatra méltó is azon közöny, j amelyet ezen ügj^ben községünk tanúsított és ezen közönynek következménye az, hogy a bikszádi vonalat nem vezetik Szinérváraljának. Régebben tett Szentiványi Gyula országgyűlési képviselő is, Rosenberg Gyula ügyvéd utján lépéseket a Szatmár-nagybányai vasutatépitő berlini consor- cziumnál az iránt, hogy ezen conzorczium építse ki a szinérvaralja-bikszádi vonalat is. De ezen lépések eredményre nem vezettek. Most — mint halljuk - conzorczium bánja, hogy nem fogadta el a Szentiványi javaslatát. A tartolczi gör. kath. uj templom ma-holnap már teljesen fel lesz építve. Jelenleg a torony tetején dolgoznak. Maga az épület, nem számítva a beiső adjustacziót 29000 koronába kerül. Az uj templom kétségkívül az Avas egyik leghatalmasabb és legdíszesebb Istenháza lesz. Vármegyei tisztviselők fizeíésrendezése. Szatmár- vármegye közönsége f. hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlésében letárgyalta és elfogadta az alispán előterjesztését, a vármegyei alkalmazottak fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba osztásáról. Ehhez képest a rendszeresített 13 szolga- birói állás közül 7 a IX-ík fizetési osztályba sorozva első osztályú és 6 a X-ik fizetési osztályba sorozva második osztályú szolgabirói állásnak mondatott ki, továbbá a rendszeresített 12 gyakornoki állásból 4 az I-ső, 4 a Il-ik, 4 a III-ik segély-dij fokozatba osztatott be és pedig
