Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-28 / 26. szám
I. évfolyam. 26. szám. Szinér váralj a, 1904. junius 28. Előünetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 f, egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 20 fillér. Megjolenlls. o lap minden kedd oil. Főszerkesztő : IL03VA.Y GFCTíSSST Á.ST . Felelős szerkesztők és laptulajdonosok Kuba Tihamér és Katona Sándor dr. A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldeménye' valamint előfizetési díjak a „SZINÉRVÁRALJA“ szerkesztőségéhez Szloérvüraljára intézendő Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Gyümölesészetünkről tekintettel az Avas érdekeire. Ajánlva nagys. Molnár István kir. tanácsos gyümölcsészeti miniszteri biztos és kir. tanfelügyelőségünk figyelmébe. Szinérváralja és vidéke, különösen pedig a nagy kiterjedésű avasság érdekében az elmúlt év elején a „Gyümölcskertész“ czimü lapnak egy czikket Írtam. Ezen lapnak szerkesztője a fentnevezett miniszteri biztos ur, bár helyeselte nézeteimet, de véleménye abban összpontosult, hogy czikkem inkább helyi, mint általános érdekű s igy szerinte czélszerübb lenne azt helyi lapban közzétenni. Nem lévén még akkor helyi érdekű lapunk, félre tettem czikkem s vártam, a mig sor kerül rá. Reményemben nem is csalatkoztam; csakhamar létre jött a mi helyi érdekű lapunk: a „Szinérváralja“, mely már több ízben hozott egyes czikkeket az avasság érdekében, de mert nézetem szerint csakis a május 31-iki számában megjelentben vannak olyan tárgyak megpendítve, melyek fontossággal bírnak, azért időszerűnek láttam a magam czikkének e lapban helyet kérni és azt az illetékes tényezők jóakaró figyelmébe ajánlani, azon meggyőződéstől áthatva, hogy az üdvös és a messze jövőben közgazdaságilag ép úgy, mint közerkölcsi szempontból hasznos eredményeket hozna az általam megpendített eszmének csak részben is megvalósulása. Mielőtt azonban czikkem lényegére térnék, szabad legyen rövid visszapillantást tennem a múltba s ebből lesz megérthető czikkem keletkezésének oka. Majdnem 35 éve annak, hogy az akkori gyümölcsészeti miniszteri biztoshoz a már akkor is öreg néhai Lukácsy Sándorhoz egy levelet intéztem, mely alkalommal felkértem, lenne szives egykor rászánni magát arra, hogy hozzánk leránduljon s nézze meg a mi tevékenységünket is Szinérváralján, melynek vidéke, bár számottevő gyümölcsösökkel dicsekszik, de azt még sem mondhatjuk, hogy ezekben mindent jól végeznénk; hasznos lenne tehát és szükséges, ha bölcs tanácsát, útbaigazításait hallatná közöttünk. Az öreg ur megígérte, hogy meglátogat bennünket s kitűzte az érkezés napját is, minek örömére és hogy ittlétét értékesíthessük, hírül adtam a nagyűányai egyházmegye ev. ref. tanítóinak ez eseményt, kik ugyanakkor egy kertész-társulatot is alakítottak. Akkoriba még nem volt vasúti össze- köttelésünk Szatmártól Váraljáig s hogy el ne maradjon yen.iégünk, magam mentem elibe s az érkező vonatról el is hoztam városunkba. Másnap az állami iskolában várták az összegyűlt tanítók, kiknek körébe a közügy lelkes hive, néhai Papp Antal szolgabiró által lett bevezetve. Itt megtartván előadását, részt vett a tanitók kertjének alapszabályai megalkotásában, aztán kimentünk a szabadba s kertemben néhány fát megtekintett; de mert az idő esőssé vált; csak annyi időnk volt, hogy egy körtefámon, mely még ma is jókarban van, a metszés módját bemutatta. Kimentünk az apai hegyre is, ahol különösen a mi bakator szőlőnket dicsérte s emlegette, hogy az általa rendezett kiállításon Majláth, a judex Curiae, mint ő nevezé, csakis az én bakator szőlőmet fogyasztotta. Azóta sok idő telt s múlt el, nem látogatott meg bennünket semmiféle országos hirü tekintély, ki különösen gyümölcs- tenyésztésünk mibenállását figyelmére méltatta volna, márpedig egyes szaktekintélyek látogatását oly helyeken, a hol a többség nagy buzdítás- és bátorításra van utalva, hogy műveleteit és a fajok helyesebb megválasztását tekintve uj arányba haladjon, azok értékesítését feldolgozás által miként nevelje, a csomagolást hogy eszközölje — igen hasznosnak sőt szükségesnek mondhatjuk s tartjuk is. Vannak ugyan egyes helyek, hol nincs szükség semmi biztatásra, hogy messze ne menjünk mint Nagybánya és vidéke, de különösen Nagybányavárosában, melynek értelmes és művelt közönsége válvetve azon versenyez, hogy egyik a másikat felülmúlja szép gyümölcsösök telepítése és azok termékeinek miként értékesítése körül, miről a múlt évi szatmári gazdasági kiállításon is meggyőződhettünk, de mi még igen messze vagyunk ezektől. Erről meggyőződhetünk, ha a szőllő általuk termelt gyümölcs értékét a miénkkel összehasonlítjuk, a vasúti főnökség feljegyzéseiből, melyek nekünk buzdításul szolgálhatnak. Á „Szinérváralja“ tárczája. Búzavirág. — Irta : Nemestóti Szabó Hedda. — Mikor rózsaillattól kábító a levegő s a virágok királynőjének ezer változata tölti be pazar szinpompájával a kerteket, szinte leire beszélek róla, a kicsiről, a szerényről, az igénytelenről, az én virágomról. Búzavirág édes szőke júniusnak mégis te vagy a legszebb, legkedvesebb virága, mert amely téged terem, nem a kert mesterkélt földje, hanem a végtelen, a felséges, a nagy róna, a kincs, a kövér búzaföld ! Búzaföld ! — de sok minden van ebben a szóban ! Mosolygó kék ég, fényes tiszta szabad levegő, pacsirtadal, halkan suhanó szellő — egy nép lelke, egy ország ereje - a mi népünké, a mi országunké ! Magyar búzaföld! — olyan szépen is hangzik ez! Olyan kévésünk van úgyis nekünk — de erre az egyre büszkék lehetünk! Reményünk, életünk, mindenünk, áldja meg az Isten májusi aranyesővel, dús termőerővel mindig, hogy mindig bő legyen az áldás, a mi nagy csodakincsünk a Búza ! A Búza - komoly szó, nagy probléma; sokat beszélnek, Írnak róla ékesszólással, komoly tudománynyal, lelkesedéssel, aggodalommal és — számjegyekkel. De itt, — a vonal alatt - tegyünk fel vadvirágos szalmakalapjainkat és menjünk — búzavirágot szedni! Mennyi _ kék szem ! Hogy integet, hogy mosolyog! És az a mesésen üde zöld vetés körülötte; szinte jó volna beléharapni. Gyorsan szedjünk sokat! És igy csokorban az egyszerű kis virág valami mélységes kék szint ad, hogy az embernek önkénytelenül szép dolgok jutnak az eszébe mindenről, — még a szerelemről is. Nini egy rózsaszín búzavirág — talán épen erről gondoltam a szerelemre, — de van néhol lilás is, meg egészen halvány, fehéres, nefelejts kék. De nem szeretem úgy ezeket a különlegességeket, bármi szépek és érdekesek is. Egy szál tiszta kék jobban eltudja mondani azt, amit egyáltalán amit virág mondhat annak aki szereti. És a búzavirág oly édes, hogy annak el is lehet hinni mindent. Már a testvére, a piros pipacs csalfább. Lengő, lebegő, bársonyosan tűzpiros, geniálisan merész formájú, nagy szirmai széthullanak az első íuvalomra. A szarkaláb apró sötétkék szemei mintha gúnyosan kaczagnák ki a szentimentális gondolatokat A margitvirág — azon meg egyenesen az embernek kell kifogni, mert ha rosszul kezdjük el, hogy „szeret nem szeret“ a végén még nagyon lefőzheti a beléje helyezett bizalmat. No de hát miután szentimentális gondolatokra nincs is épen szükség, búzavirág szedéskor jobban ajánlom a lányoknak, hogy necsak maguk jöjjenek ki, hanem hozzák ki a gavallérjaikat is inkább. És egyúttal jó ozsonnát. A legkedvesebb délutáni kirándulások lehetnek belőle, babos kartonruhákkal, jókedvei, búzavirággal, szalámi és túróval kombinálva. És ki tudja micsoda kedves apró-cseprő és mégis oiy fontos dolgoknak és párbeszédeknek emlékét fogja őrizni odahaza a vázában egy kis buzavirágesokor és mig a mező kék virága a szobalevegőben napról-napra halványul, napról- napra erősödik a fogékony lányszivben egy hangulat, amely napsugaras délután, zöld búza között ki tudja melyik tündérországból repült oda láthatatlan aranyszárnyon. De csak álmodjatok erről a tündérországról, buzavirágszedő kis lányok, mert talán még á jó Isten is jobban pártolja azokat az álmokat, amelyek az ő szabad ege alatt kékszemü kis virágának asszisztálása mellett keletkeztek, mint azokat, a melyek a a bálterem fülledt levegője, pezsgős mámora mellett fonták be csalfán a sziveket. No igen és a próza! Az a felséges étvágy, ami egy jó gyalogsétával jár ! Még a legjobb szépitőszer az üde piros arezszin, amit csak kinn a szabadban lehet szerezni. Az nem baj, ha a nap aranysugara egy kis barnás zománezczal vonja be ezt a pirosságot. A búzavirág eleven kékje mellett igy még jobban érvényesül! Fel kell azonban erre használni a szép júniusi napokat. Mert mire a nap eléri izzó nyári hevét és a dusfejü kalász sárgába fordul, háttérbe szorul nagyon a kis virág a nagy király a búza mellett. És a magyar föld talán legszebb hymnusza az aratók dala, amely vígan csendül fel a nagy nehéz, de áldásos munkát végzők ajkán, halotti énekévé lesz az én kis virágomnak. Elvétve ha marad egy-kettő az utszélen, de : zt is kiszárítja a nyárközépi nap forró sugara,
