Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-05 / 1. szám

2 1Ö04 januá r. tisztában vagyunk. Sokkal kevesebbet a- dunk ebben, mint a mennyit a jövőben nyújtani szándékozunk. ígérjük, hogy la­punk tartalma később olyan leend, amely nemcsak megüti az átlagos mértéket, de azt talán felül is fogja haladni. Midőn ezt ígérjük, tesszük azt azon reményben, hogy a a lap szerkesztésének nem könnyű mun­kájában Szinérváralja és vi lékének in telligens közönsége nem csekély mértekben segítségünkre lesz. Ezen remélhető támo gatás lesz lapunk biztos bazisa, és a támo­gatásban megnyilatkozó érdeklődés felköl- tese szercny igyekezetünknek legértékesebb gyümölcse Midőn lapunk első számát útjára bo- i csátjuk, kérjük a t. olvasóközönséget, fc j gadja azt szívesen cs azon jóakarattal, amelyet a mi részünkről is mindig tapasz talni fog. Szocialista mozgalmak, (ATS) A müveit világban uralkodó szellemi és társadalmi mozgalmak mire hozzánk érnek, azoknak csak nevetséges torzképeivé válnak. Midőn az egész világot a szociális uikus moz­galom tartja lorrongásban ; midőn az emberek min denütt csak erről beszélnek; midőn mindenütt csak j erről olvasunk; a mi békés tálvaink lakói sem akar nak annyira hálramaradni az emberi civilizációtól hogy közöttük még eleven szociálisták se legyenek! Nap-nap m elett értesülünk a szomszédos falvak szo­cialista gyűléseiről. Hol itt. hol ott kérnek arra en­gedélyt, a mely et azonban a közigazgatási hatóság eddig csak egy két esetben engedélyezett, de legtöbb esetben annak megtartását betiltotta Mondán unk is felesleges, hogy a csekélyebb htelligenc'ájuak ezen szörnyű felbuzdulása csupán lelketlen izgatok áldástalar. munkája, kik ebből több kevesebb hasz not akarn ik huzni, vagy esetleg herosztrátoszi dicsőségére szert tenni. A tudatlan és főleg szegény népet, mely szegénységének teihet minden esetre súlyosa n érzi, hangzatos jelszavak a’att, sokat Ígérő tervekkel izgatják, megzavarják őket békéjükben és össze ütközésbe hozzák a hatóságokkal, ez oltóbbiknak nem csekély munkát cs kellemetlenséget ( kozva. Miután különböző „ne- j mes“ célokra és talán nem létező, újságok előfizetési, J dija . fejében jókora pénzössaegakeuzedick össze, /i . szegény rászedett sokaság csak akkor ébréffomudat ra j És milyen keserű a csalódás, midőn látják, hogy a felosztani szándékolt nagy birtokokból nekik bizony pgy talpalattnyi föld sem jutott. Éppen olyan sze­gények maradtak mint előbb voltak, illetve a fizetett pénzekkel még szegényebbek. Nagyon téved az, a ki ezen beteges mozgal­makban a szociálizmus terjedésének jelét látja ; még inkább, a ki azt hiszi, hogy eme, inkább komikus, mint komoly számba vehető gyülekzeteken a szo- ciálismus szelleme és tanai nyilatkoznak meg és éppen ezért kicsinylő és kárhoztató ítéletet mond- az okról. Nem kívánjuk ezúttal bővebben fejtegetni, és talán nem is szükséges, hogy a sorsával meg nem elegedéit szatmári vargának éppenséggel nem sike Egy szép reggel még ágyban feküdtem, egy jó barátom azzal állit be hozzám : — Van-e pénzed ? Rosszat sejtettem. Ez bizonyosan egy hitel- műtétet akar rajtam végezni. Másodéves jogászok voltunk. Az ő fejében folyton nagy nemzetgazda-.! sági ideák motoszkáltak jótékonyczélu államkölcsö- nökről, melyeket önsegélyezésre vesz fel, s más effélék. Azért minden gondolkozás nélkül biztos hangon feleltem; — Nincs. Nem pirultam el, mert habár ne n szántszándék­kal, a szinigarságot mondtam. Barátom azt várta na­gyon, hogy önfeláldozón átadom neki egész va­gyonomat ; de azért eijy perczig se lepte meg la- konikus feleletem Hónap eleje volt; úgy okosko dott, hogy régi adósságaimat kifizettem (ó, a naiv lélek !), és uj hi'el, csak a hónap második telében nyílik (vájjon r) de azért úgy telt, mintha nem hin­ne n»kem, neheztelne Nem azért kérdem — düzogott Igazán nin :s ? — Ha mondom !- Nem hiszem. — Ott fekszik erszényem az asztalon. Győ­ződjél meg róla. Kinyitotta Ers lényemben voltlO drb. ebédjegy, egy kesztyügomboló és öt drb. magyar királyi vál­tópénz — de csak a rezéből. Mindezen tárgyak közül csak az ebédjegy szo­rul magyarázatra, mert, hogy a kesztyügomboló az ideálomtól volt kedves emlék, és a rézpénzek a tegn tpi est folyamán kölcsönvett húsz fillér romjai voltak, — az természetes. Az ebédjegyek története a következő ; Első éves jogász koromban,az öregem, a ki vidéki ügyvéd, midőn Pestre küldött, ellátott min­denféle jo tanács&sal és megszabta a költő pénze­SZINÉRVÁRALJa riil a félre vezetett töme^ elméjében a szociálismus tanainak magas értelmét megvilágítani és nem sikerül lelkűkben fellobbantani a társadalomnak a közjó és az emberi boldogság érdekében való megreformálása ii árui lelkes edés s>ent tüzét A szociálismusnnk sok tekintetben helycs.de intentióit tekintve mindenesetle nemes tanait a népgyülések tömege —sajnos— nem fogja megéneni, kétségtelen azonban, hogy a mesterük sincs a okkal egészen tisztában Igazán, jobban nem lehet diskreditálni a szo- ciálizmust n int ilyen népgyülésekkel. Rosszabb szol­gálatot annak még a legnagyobb ellenségei sem tehetnek. , Hisz ezek eiedménye az, hogy a köztudatban a szociálizmus, a mely a teljes társadalmi fegyelme­zettséget és a legapióbb részleteink kiterjedő szabá­lyozottságot ' 'hirdeti ; fejetlenséget jelent; hogy a szociálizmus, a mely az összes társadalmi javak cen- trálizáeiójának szükségességét hirdeti; a közfelfor- gásban a bútok és egy éb vagyon leiosztására való törekvésnek jelszavát jelenti Nem akarjuk bőveb­ben fejtegetni azt, h<>gy nálunk tulajdonképen szocia­lizmusról szó sem lettet és nem akarunk kiterjesz­kedni ennek okáira sem. Legyenek bár a szociálizmus eszméi helyesek , vagy helytelenek, az azok terjesztését s meghono- ! sitását célzó mozgalom mindenesetre a társadalom legmagasabb intellektuális nívón álló rétegéből kell, hogy kiinduljon és nem az éretlen tömegekből. Az a fogalom, amelyet magának a tudatlan és müve- ! letlen embera szociáhzmusról alkot, .nem lehet annak helyes fogalma, annál kevésbé, mert ezt a fogalmat teljesen tisztába hozni, a szociálizmns céljait törekvé- j seit és megvalósításának módjait precizirozni eddig j az embeii szellem legkiválóbb képviselőinek sem sike- ; rült, de a legkevésbé mináluk, ahol a szociálisti- j kus tanok terjedésének minden előfeltétele hiányzik. A közigazgatási hatóságok részé ől a leghe- , lyesebb poitika, ha az el'éle socialist« gyűléseket csupán annyi figyelemre méltatják, mint amennyit j azok megérdemelnek Nehogy a gyülé-eket rende­ző urak, vagy a:; összegyűlök mozgalmaiknak va­lami nagy lonlosságot tulajdontisanak. Velemé- j nyűink szerint legczélszerűbb, ha a hatósága gyű­léseken csupán a rend fentartás íra és a személy és vagyon biztonság megóvására szorítkozik, amely utóbbi körülmény — tekintve a íelbuitók nemes intenciót és a gyiiiésezők s tellend és erkölcsi nívóját — kétségtelennül igen fontos Az ilyen beteges mozgalmaknak, mint általában mindennemű bajnak orvoslására pálliátiv eszközök, repressiv mó­dok nem alkalmasak. —- A kóros állapotnak gyó gyitására a kórt előidéző okok megszüntetésével kell törekedni. Mindenesetre legfontosabb eszközük • rrz atsóbbA,ep sztáfyolc jólilének növelése, intellek­tuális nívójának emelése és last - not least: a tömeg fel világositása. Felhívás! Múltra nem hivatkozhatunk. Lapunkat a je­len számmal indítjuk meg. Más lapok, más folyó iratok, amelyek ezen uj eszten­dőben folytatólagosan jelennek meg,“a múlt­ra való visszamutatással kétségtelenül fon­tos ajánló levelet nyernek az olvasóközön­ség előtt. S már ezen körülmény egy magában nagyban biztosítja a lap számára a közönség rokonszenvét, érdeklődését és pártfogását. Mi ezúttal és a jövőben igyekszünk la­punk iránt — természetesen és főleg helyi körben — érdeklődést kelteni, s a közönség rokonszenvét s támogatását megnyerni és kiérdemelni Vállalatunkban anyagi indokok távol­ról sem rugói tevékenységünknek. Ön­zetlenül, és anyagi áldozatokra készen ad­tunk ezen lapnak léteit. Az előfizetési árt oly alacsonyra szabtuk, hogy anyagi haszonra, nyereség­re való kilátásnak még lehetősége is kizár­va van. Ezen — mondhatni jelentéktelen árral azt czéloztulc elérni, hogy a most megindított lapunk minél nagyobb olvasó közönségre számíthasson. Másrészt pedig a helyi ügyek iránt érdeklődéssel viseltető közönségre számbajövő anyagi terhet sem akartunk róni. Hinni s remélni szeretjük, hogy az ol­vasó közönség törekvésünket méltányolni s lapunk fentariásít előmozdítani fogja. Felkérjük a t. köz nséget lapunk meg­rendelésére és minél sz lesebb körben való terjesztésére. Előfizetési ár : Egész évre: (> kor., félévre 3 kor. negyedévre 1 kor 50. HÍREK. A szamosteleki szocialista gyűlések. Több sza­mosteleki egyén engedélyt kért volt arra, hogy a m. év deczember hó 27-énSzamostelek községében sociálista népgyülést tarthassanak. Az illetékes ha­tóság azonban az engedélyt megtagadta. A f. 19-4 év janu ir hó 3-ra Kerekes Flóra és társai szamoste leld lakosok újabb gyűlést jelentettek be, amely­nek tárgya gyanánt szelepeitek : I A nép gazda­sági és politikai helyzete; — II.-Kik a sociáldemo- kráták és mit akarnak? — A hatóság ezen újabb gyűlést is beszüntette s a megtagadó hátározatát uif?jpÍ£OrAn kÜy.hi rrv E.vio hc*uh-oo«t indokai, hogy a deczember 27 re tűzött gyűlé­sén a socialista vonzalmu szamosteleki és, ide­gen községbeli egyének — a betiltás dacára — tö­megesen megjelentek ; a hatóság felhívására sem oszladoztak szét ; sőt szükségessé vált az elővigyá- zatból odarendeltt csendőrségnek közbelépése, és többek letartóztatása, is A letartóztatottak nyomban ki lettek hallgatva és az eljárás ellenök folyamatban van. A letartózta­tottak túlnyomó része Színéi váraljára és közvetlen szomszédos községekbe való. F. h. 3- án Szamosteteken megjelent 50- 100 földmives egyén. Zavargások azonban nem történtek Ilosvay Gusztáv föszolgabiro elővigyázatbol megjelent ezen napon a községben 21 főből álló csendőri segédletei, s sikerült néki megokolt beszéd del a tömeget a zavargásoktól visszatartani. A met, amint azt ő szépen kiszámította magának, I ebédre ennyi, vacsorára ennyi, összevissza 45 írt. Papiion nagyon jól föstött ez az összeg, s öregem a legjobb apa önnézetével tette postára minden hó- I elsején a nervus rerumot. Majd elkövetkezett ka­rácsony. Hazautaztam. Az édesanyám összecsapni a kezét ijedtében. Sovány voltam, mint egy agár, pe­dig mikor Pestre kerültem, nem is alaptalanul töl­tött galambhoz szoktak volt hsonlilani. Összesúg­tak az öregek, és mikor uj esztendő után megint Pestre kerültem, az apai tanácsok és csak tizennyolez | forint és ötven kVájczár kisé’tek A hiányzó összeg pedig harminc darab, jó házi kosztot Ígérő ebéd jegy alakjáoan vándorolt tulajdonomba. Történetesen azonbanjanuárnak harmincegy napja van,söregeim igy se érték el nemes czéljukat, mert fiuk azért mé- 1 gís koplalt,--igaz, hogy csak minden hónap 31-én. í De ha már ennyire becsapta öregemet a jó házi- kosztot hirdető néni (a kosztja mellesleg mondva komisz volt) én sem maradtam adós : februárban is 30-szór ebédeltem, Miután barátom elég soká nézte ábrándos sze­mekkel az ebéd jegyeket, ke'-ztyugombolót és — [ last not least — a készpénzt (hiszen ő is jogász I volt !) megszólalt : — Barátom, hiszek. Hát ha iga­zán nincs pénzed, én vagyonhoz juttatlak. ■ Egy szempillantás alatt kinn voltam az ágyból. — Hogyan? ordítottam a szerelmes hirno- roszlán legábrándosabb hangján. Harminc krajcárt kereshetsz egy este ! Csalódottan dűltem vissza vánkosomra. V igyont ígértél. Azt hitte n.lasz egy korona. Hát nem kell ? — és menni készült. UjbSl kinn temette n az ágyból. Egy ugrás­sal az ajtóban voltam. Hogy ilyen kevésre méltattál, ártól m ijJ mis­kor számolunk. De addig iinei élve nem távozol, migei ns-n árulói a módját, hogy lohst ast a har­minc krajcárt megkeresni ? Nem akarom hosszasan elbeszélni az esetet. Elég az hozzá, azon az estén az opera harmadik emeletének egyik előkelő pontjától, mint egy po- tya jegy boldog tulajdonosa néztem végig Faustot, és tapsoltam Mephistophelesnek, mint kötelesség- tudó városligeti pofozógép. De a II ik felonás- közepén azt tapasztaltam, hogy Mephistophelesem a lámpák elé jön, ha nem hívják is, igy beszüntet­tem a pofozást, illetőleg tapsoiást. Csakhogy Mep­histophelesnek jobb hallása van, mint hangja, s igy azt is meghallotta, hogy nem tapsolok. Mi­nek felszaggalni regi sebeket ? Önök csak termé­szetesnek fogják tartani, hogy a kialkudott 30 kraj­cárból fizet levontak, és hogy ezen dicső kereseti forrás ajtai bezárultak előttem. Hanem mindebből önök csak annyit tudtak meg felőlem, hogy nem vagyok Sipulusz. De hát kételkedett ebben egyáltalán valaki ? Bocsánatot kérek Sipulusztól, én ártatlan va­gyok benne, de bizony ez megtörtént. Egy egyszerű falusi lányka, kivel a nyáron találkoztam, az a gon­dolta, hogy én volnék Sipulusz. Ő szegényke Sipuluszt — lírai költőnek képzelte, és mivel én Írtam hozzá néhány szerelmes verset (azaz, hogy őszinte legyek, lemásoltam nek Ignotus néhány szép rigmusát,) hát azonosított en- gom Sipuluszszal. Mikor aztán megm igyaráztam nci<i tévedését, naivul kérdezte : Hát akkor maga kicsoda ? Erre a kerdé le felelek meg mostan. Él, ké­rem Pötty vagyok, a többek közt a kedélyesség vi­lágbajnoka, és a Budapesti Aszfaltbetyárok Asztal- társaságinak most még csak szerényen munkál­kodó tagja, de h l Isten is úgy akarja,mint én, jöven­dőbeli diszelnöke vagyok. Az Asztaltársaságtól majd legközelebb, Addig ajánlóul magamat 1

Next

/
Thumbnails
Contents