Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-05 / 1. szám
váralja, 1904. január 5. (kedd társadalmi, gazdasági és szépirodalmi hetilap Előfizetési ár: Eegcsz évre 6 kor., félévre 3 kor , negyedévre 1 kör, 50. Egyes szám ára 13 fill. Nyilttér sor# 20 Altér. Megjelenik minden kedden. ......... %-------■A . ■ Főszerkesztő 1LOSVAY GIS iTÁV. Felelős szerkesztők és laplulajdonosok : Kaba Tihamér Dr. Ka<oua Sáudor Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. A lapr# von»tkozó mindennemű közlemények és küldemények a „Szinérváralja“ szerkesztősegéhez intézendók. Beköszöntő. (K. S)Ugy hisszük, hogy régi hiányt I pótolunk, sokak által érzett szükségletet elégítünk ki és óhajt töltünk be, midőn szerény lapunkat ezennel közreadjuk. Azon, meggyőződésben vagyunk, hogy Szinérváralja és vidéke olyan hely, a hol, egy hetilap nemcsak elfér, de az határozottan szükséges és annak hiányát — azt hisszük — már eddig is igen sokan érezték. A sajtószabadság diadala és a hírlapirodalom felvirágzása óta az ujságirodalmat tekinthetjük az emberi kultuia és haladás legfőbb eszközének. Mióta a világ legkü lönbözőbb végén lévő emberek gondolataikat könnyen kicserélhetik, egymás eszméit megismerhetik és támogathatják: azóta az eT-r>ori;<i£rn»lr nlynn .hatalmas szellemi kooperációja jött létre, amely egyrészről a találmányok és nagyszerű intézmények létrejöttének legfőbb rugója lett; másrészt azok leghatalmasabb terjesztője és propagálója. Minél nagyobb szerepet tölt be a sajtó az emberi társadalomban, annál inkább érezhető annak hiánya. A hírlapirodalom az idegrendszer, mely az ország különböző részeit mozgásban tartja és összeköti. Az a hely, a melyet e- zen idegszálak be nem hálóznak ; az a tag, melyet nem mozgatnak; szélhüdött ember testéhez hasonló, csupán vegetativ életet él. Ezen idegmozgás hiányát talán sehol T á ? e s a. Bucsuzás! Rózsa hervadáskor, a lomb hullásakor Köd borította néma bérez ölén, Örök szerelmet susogó fenyők közt, Búcsúzó csókot venni jöttem én. Ha a kék menyboltról alá száll egy csillag ; Kis nefelejts hervad pázsitos zöld réten ; S búgó vadgalamb ül sötét tölgyfa lombon; Jussak én eszedbe örök eszményképem. S ha majd a távolból némán, bánatosan, Mint szellő száll feléd egy fájó sejtelem : Végbúcsúszóm lesz az utolsó híradás, Hogy éltem bár rövid . . . Örök a szerelem JSartóíc Jlntal. Bemutatkozás, Irta: Pötty. Mindenekelőtt kénytelen vagyok a legilletékesebb helyről nyert felhatalmazás alapján kijelenteni, hogy én nem vagyok Sipulusz. Ha ez nem elég Önöknek mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, úgy becsületszavamra mondom, sőt Sipulusz becsületszavára mondom, hogy nem vagyok, soh'sem voltam és nem is leszek Sipulusz, ámbár boldognak nevezném magamat, ha nevét viselhetném. Érzem, hogy szavaim magyarázatra szorul' nak. Miért szeretnék én Sipulusz lenni? Miért irigylem én őt? Taián írói babérjaiért? Ezért is irigyel hetném ; de különös verset, soha nem Írtam, és irói babérok után soha nem vágytam, mi magamfajta félreismert tehetségnél mindenesetre szokatlan. , Ha ehhez hozzáteszem, hegy szeszes italokkal nem élek, pipafüsttől még soha sem lettem rosz- szul, — de csak azért nem, mert a dohányzás nemes mesterségét még csak meg se kíséreltem soha, és végül, hogy nem kártyázom, — akkor Önök is úgy fognak felkiáltani, mint néhJ jó Pogány Ödön bácsi, az Isten nyugosztalja szegényt, mikor ezekről a többé — kevésbbé jó, de mindenesetre negativ tulajdonságaimról értesült: Hogy lehetett ilyen baromi módon felnőni, öccsém ? Tudniillik az öreg mind a hármat, bort, pipát, ördögbibliát nagyon kedvelte. De most nem Pogány Ödönről akarok krónikát Írni, egyszer talán rákerül még a sor, — hanem azt akarom megmagyarázni, hogy miért lennék én szívesen Sipulusz (ezt különben nem is nagyon kell magyarázni.) i Tehát nem irói babérjaiért irigvlem őt. Hát akkor ugyan miért ? Mije van még Sipulusznak irói babérjai mellett ? Mi az a mi szobájában, mikor Írni akarna, a feltörő emlékek, a fölolvasásokon kapott ezüst koszorúk, a falakon lógó babérágak sorában körülveszi és zavarja ? Van neki, könyörgöm, hat csemetéje. Méltóz- tassék a váLszt azoktól tudakolni. Én nem merem Hogy nálunk a kulturális és gazdasági élet terén a helyi hatóságokra és különösen a társadalomra minő fontos feladatok hárulnak: ezt bővebben fejtegetnünk—úgy hisszük — fölösleges. Elég rámutatnunk az Avasra, az országnak ezen egyik legérdekesebb vidékére, amélynek területe csaknem egészben járásunkba esik. Az Avas gazda ságilag feejletlen, kulturális téren nagyon visszamaradt vidék; és épen e két körülmény következtében melegágya az alkoholizmusnak és a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményeknek. Hiszen tudjuk, hogy a szatmári királyi törvényszék esküdtbiró- sága előtt, amelyet az Avas—sajnos —nagyon sokat foglalkoztat, mint állandó enyhítő körülmény szerepel az, ha a vádlott komorzáni, vagy. az Avas más községébe való. Eme bajok orvoslása a helyi közigaz- crn«ác pm társadalom feladata. Hogy a társadalmi kooperáció minő eredményeket képes létrehozni : az—úgy hisszük — mindnyájunk előtt nyilvánvaló, s hogy minő szerepe van van e téren a helyi sajtónak : az sem szorul bővebb magyarázgatásra ! Látjuk sokak ajkán a kicsinylő, gúnyos mosolyt. Elképzeljük a kétkedő fej- csóválásokat. De minket ez nem csüggeszt. Mert tudjuk, érezzük, hogy vállalkozásunk sokak rokonszenvével fog találkozni; tudjuk érezzük, hogy törekvéseinkben minket Szinérváralja és vidéke intelligens közönsége közül sokan fognak támogatni. Jelen első számunk fogyatékosságaival ideírni, mert félek, hogy becsületsértésért még be találnának porolni. Hanem annyit mondok, hogy Maxi legyen a nevem, ha valaha bárkit is irigyeltem azért, hogy boldeg családapának vallhatja magát. (Titokban elárulhatom, hogy nem hivnak Maxinak, még legbizalmasabb családi körben sem.) Akkor menjünk tovább. Röviden és minden megokolás nélkül kijelentem, hogy továbbá nem irigylem sem tar koponyájáért, sem összegyűjtött munkái tiszteletpéldányaiért(t i. én is ingyen jutottam hozzá : Turvékonyán nyertem a fürdőigazgatóság által rendezett tombolával egybekötött Anna- balon ; — ez különben nem tartozik most ide;) sem semmi egyebéért nem irigylem Sipulüszt, csak egyért, s ez . ... mandátuma. Ez a félárkus pa- pir egy kényelmes földszinti támlásszéket biztosit neki az ország főszinházában, a legizgatóbb drámákhoz (pl. „Széli bukása, azaz királyéit és hazáért mind halálig,“ történelmi szintű, szerzői; Polor.yi és Apponyi ; vagy „A nagyváradi véres beszámoló“ népszínmű és a legpikánsabb bohózatokhoz, mint a milyenek. „A csodagyermek, azaz a vesztegető gróf“ itta Papp Zoltán és „A hadsereg rejtelmei“ színre, alkalmazta Nessi); s hogy mindezt végig nézi, még fizetnek is neki, és a mi a fő, ha nem tetszik neki valami, vagy valaki, kiabálhat is, és még csak meg sem büntetik rendőri kihágásért. Nekem egyet'en egyszer fizettek azért, hogy végig nézzek egy darabot és kiabáljak tomboljak, — de nem ám akkor, mikor nekem tetszik, illetőleg nem tetszik, hanem mikor egy-egy nagy ária véget ér, avagy a függönyt leeresztik. Szereplésem szín helye — a irmgy. Itir, opera. Klakör voltam. Boldogult ifjú koromban történt, hát nem szégyelem elmondani. I sem éretni oly erősen, mint Szinérváralján és vidékén. Szinérváralja, amely a természet nyújtotta minden előnyökkel oly bőven van megáldva, fekvésénél és helyzeténél lógva szellemi és gazdasági központja egy olyan vidéknek, mely a társadalmi, kulturális és gazdasági vezetés hiányát első sorban keserűen nélkülözi Tagadhatatlan tény gz, hogy Szinérváralján a társadalmi é!et visszamaradt, a közügyek iránti érdeklődés pedig igen lanyha. E kettőnek szolgálatiba kíván szerény lapunk szegődni. Célul tűzvén ki magának: egyrészt a társadalmi összemüködésfejlesztését, másrészt a közügy ok iránti érdeklődés felköltését. Közigazgatásunk rr-ii önkormányzati szervezete mellett a hely., kulturális, gazdasági és egveb feladató. legnagyobb részét nemcsak nem vegzT*cl a kózpouii kui- mányhetalom, de azt el sem végezheti; hanem igen fontos szerepet juttat ebben egyrészt a helyh .tósági szerveknek, másrészt a helyi népességnek, a társadalomnak. Ezen nézőpontból tekintve a dolgot, beláthatjuk azt, hogy sem a budapesti napilapok, sem pedig a megyebeli nagyobb városokban megjelenő vidéki lapok egy helyi lapnak hiányát nem pótolhatják, annak hivatását be nem tölthetik. Ez utóbbiak azért nem. mert inkább csak az illető vá ros ügyeire szorítkoznak és tevékenységüket a tőlük meglehetősen távol lévő vidékekre a részletességig ki nem terjeszthetik. —TTTTT--------------r i ■ ■■ -------..............inmn
