Bizalmas Tájékozató, 1956. június-augusztus
1956-06-15 [1080]
A jugoszláv filmeket vetitő mozik előtt 800 méteres embersorok állnak, s ha valaki kérdezősködik a járókelőknél, azt fogják felelni: "Sohasem hittünk Sztálinnak, amikor, azt állitotta, hogy Tito áruló". A szovjet nép ma mindeneset-, re felszabadítónak tartja Titot. Ka Tito teljesen kibékül a Kreml mai vezetőivel, akkor ez azt jelzi, hogy az oroszok végleg elr temették a sztálini multat. . Amikor a jugoszláv államfő kezetszorit 'Molotovval, amikor tűri, hogy Vorosilov, Bulganyin és Hruscsov "kedvos Tito elvtárs"-nak szólitaa - erkölcsi hitelt ad a Kreml ujj vezetőinek és az oroszok szemében pedig "jó bizonyitványt" állit, ki magatartásukról. A nyugati sajtó túlbuzgó hírmagyarázói azt a következtetést vonták le, hogy Tito "visszatér a Kreml kebelébe" és a "Kreml malmára hajtja a vizet". A valóság azonban az, hogy Tito résztvesz ugyan a H ruscsov szervezte nyilvános ünnepléseken, de megőrzi tartózkodását. Az orosz vezetők biztosítják őt. "tántorithatatlan barátságukról" Tito hagyja őket beszélni, mert ez lekötelezi őket, s mert akarja, hogy lekötelezzék magukat. Do finoman azt hangoztatja, hogy a gzövjot-jugos zjáv együttműködésnek az "egyenjogúságon" kell alapulnia, Tito csak az orosz munkások előtt - és nem a hivatalos fogadásokon - beszél a "szovjet és a jugoszláv nép régi barátságar°l, közös szenvedéseiről" és az "elfelejtett múltról". De amikor Tito erkölcsi hitelt ad a Kreml vezetőinek, nem ad nekik teljhatalmat is ellenszolgáltatás nélkül... Tito tudja, hogy mit akar és a történelem is őt igazolta, miután kérlelhetetlenül megvédte a kommunista pár-tok belső demokráciájának és nemzeti önkormányzatának elveit. Minthogy Hruscsov ujjongva dicsői tette a jugoszláv államfő hősiességét, többé már nem "exkommunikálhat" egyetr len ujabb titot sem, ha ilyen felbukkanna. A Kreml az ? amely visszavonhatatlanul lekötelezte magát. Dc ennek a lekötelezőttségnek jelentős előnyei vannak* Amikor a Szovjetunió a népi demokráciákban en~ ' gedclyozi a "nemzeti kommunizmust", azt akarja bebizonyitani, hogy a külföldi kommunizmusokat nem tekinti szükségszerüen,saját uralma eszközének. Ha sikerül ezt bebi zonyi tani a, ha sikerül „ lendületet adni a haladó törekvéseknek - például Indiában anélkül, hogy magához vonzaná ezeket az irányzatokat, akkor lehetségessé válik a szocializmus ujabb előretörése mindenütt, ahol feltartóztatták, mert a Kreml ellenőrzése alatt rögtön a tömbök politikájának eszközévé vált volna. Tito már 1948 Óta ezt a nézetet vallja. Minthogy régebben egyedül ő védte meg ezt az álláspontot, senki sor. nyugtalankodott. De most, amikor Titonak minden lehetős Ige-mcwan arra, hogy saját nézetednek megnyerje a Kremlt - mindenütt, do elsősorban az Egyesült Államokban nyugtalankodva döbbennek rá arra, hogy Tito a. szocializmus terjesztésén munkálkodik, s hogy igenis kommunista. Valójában talán Tito az egyetlen, aki sohasem ssünt meg kommunistának lenni. Amit most Tito páífordulásának tartanak, nem egyéb, mint w állhatatosságának megnyilatkozása.
