Bizalmas Tájékozató, 1956. június-augusztus
1956-07-16 [1080]
Határozottan ugy vélem, - mondotta Bridges Hogy továbbra i£ kell adnunk külföldi segélyt igazi szövetségeseinknek és barátainknek, olyan embereknek, akikben me.gbiake.tunk , akik mellettünk fognak állni mindenfele rendkivüli helyzetben . ' Ilyen segélyben azonten nem kellene részesíteni lehetséges ellenségeket, vagy úgynevezett semleges nemzeteket amelyek kilencven százalékban a szovjet tömbbel működnek együtt. Ezeken Jugoszláviát és az Indiához hasonló országokat értem. AP, ' McCarthy ós Riddieberg er b elgrádi g'ashington, 1956jul. 15. nagykövet' szóváltásáról ' ....... A szenátus megajánlás! bizottságának zárt ajtók mögött tartott ülésén, amelyen a külföldi segélyről szóié törvényjavaslatról volt szó, McCarthy előállt egy laptudósitassal és idézte Riddleberger szavait: "Kekünk megvan a magunk McCarthy-ja, önöknek pedig Bertájuk. Nagy baj, hogy nem tudunk ugyanúgy elbánni McCarthy-val, mint ahogy Cnök tették Berijávai".'1 wisconsini szenátor tud mi akarta, hogy pontos idézetről van-e szó. Riddleperger válaszában közölte, McCarthy nyilvánvalóan egy Belgrádban 1915 májusában lezajlott eseményre céloz, amikor - a nagykövet szerint - "Hruscsov és én enyhe vitatkozásnak minősithető beszélgetésbe keveredtünk". A nögykövei szerint a kétórás beszélgetés alatt Hruscsov támadta Eisenhowert és támadott több szenátort. A szenátorokat Riad le.be rger nem nevezte meg. Elmondotta, Hruscsov azzal érvelt, hogy az amerikaiak, nem értik ne g a dolgozók nézeteit, McCarthy közbevágott és azt mondta, hogy Piddleberger eltér a tárgytól. léondta-e as nagykövet az idézett szavakat, vagy sem - követelte a választ. "McCarthyt sohesem hasonlítottam össze Borijával " - hangzott a nagykövet felelete. -. -. Londoni rádió, A Szovjetunió politikája óz a B rioni 1956. jul. 15. szige tón kü's zöbönálló hármJVéTal'á lkozó ' *7~ *. Az angol rádió diplomáciai tudósitója mondja: Nem olyan nehéz megtalálni annak a nyit játmiért határozták el magukat a. Szovjetunió uj vezetői arra, hogy kitörjenek a Szovjetunióra a sztálini politika által rákényszeritert elszigetelődés bűvköréből és újból felvegyék a-személyes érintkezés fonalát a hemlcommunista országokkal. A sztálini ' politika, amely arra irányult, hogy részben fenyegetésekkel, részben pedig a tőkés rendszert fenyegető halálos válság megjóslásával megbénítsa a Nyugat cselekvési képességét - mondja-a hírmagyarázó - valóságos bumerángnak bizonyult.
