Bizalmas Tájékozató, 1956. június-augusztus
1956-06-14 [1080]
Eden ez év februárjában az amerikai fővárosban tett látogatása alkalmával kérte, hogy szüntessék meg az embargót minden Kinába irányuló árucikket illetően nemcsak ,/ Anglia, hanem a 11AT0 összes többi tagállama esetében is. Ekkor* Eisenhower megigérte az angoloknak, hogy nem ellenzi, ha gumit és könnyűipari felszerelést szállítanak Kinába. Néhány héttel ezelőtt a londoni, kormány közölte a washingtoni ker mánnyal, hogy saját kezdeményezéséből egyoldalúan kiszélesíti a kommunista Kínával folytatott kereskedelmének keretét ós önkénycsen kivételeket tesz a ! *Cocom" listái alél. Noha ez nem jelentette a vállalt kötelezettségek nyilt megsértését, mert a tanácskozó bizottság szabályzata foglalkozott ilyen eset lehetősével, az uj angol intézkedések liire mégis bosszantotta a washingtoni vezetőket, különösen'most, amikor a Szovjetunió erélyesen fokozza gazdasági offenzíváját. Ez az offenzíva minden figyelmet megérdemel. Hollétnek és Pineaunak legutóbbi moszkvai látogatásuk alkalmával az oroszok csak egyetlen f eltünéotkc Ito javaslatot tettek, egy uj francia-orosz kereskedelmi megállapodás megkötését, amelynek alapján a kereskedelmi forgalom 1955-höz viszonyitva háromszorosára, vagy nagyszereiére növekedhetnék és Franciaország nagymennyiségű nyersanyagot, gépet ós iparcikket exportalhatna a Szovjetunióba, !; ha a jelenlegi korlátozásokat meg lehetne szüntetni !l . Ehhez hasonlóan Bulganyin és Hruscsov áprilisi hivatalos londoni látogatása során megcsillogtatta Hacmillan és Eden előtt az Oroszországba irányuló angol export fejlesztésének lehetőségót ugy, hogy annak értéke az elkövetkező öt év alatt elérhetné az egymilliárd angol font csillagászati összeget. Azonban ezt a valóban hatáskeltő javaslatot is függővé tették a "jelenleg érvényben lévő összes megszorítások megszüntetésétől". London nyilván szeretné kielégíteni az oroszok követeléseit. Hozzá kell tenni továbbá, hogy Moszkva jelentős hosszúlejáratú hiteleket aj'kii fel a gazdaságilag elmaradott országoknak. E hitelek összege például csak Jugoszlávia, Afganisztán és India esetében körülbelül 600 millió dollár. Amikor az oroszok kidolgozzák gazdasági behatolási tervüket a szabad világ országaiba, messzire tekintenek. Ez nyugtalanítja . az Egyesült Államok vezetőit. Annál is inkább,' mert Washingtonnak és európai szövetségeseinek álláspontja feltűnően eltér egymástól. A kommunista világgal folytatott kereskedelem kérdésében Amerika "moralista " álláspontot foglalt el, amely azon a meggyőződésen alapult, hogy a kereskedelmi forgalom nem engedhető meg egy olyan országgal ? amelyet az ENSz mint agresszort elitéit, viszont, az ellenfelek felé « ; a Szovjetunió ős csatlósai felé irányuló kereskedelmi forgalmat a minimálisra kell korlátozni. Az angoloknak és az európai.: knek má.r az elméletük ebben a kérdésben. Ez az elmélet a "tiszta nyereség" elmélete .-."Azaz, véleményük szerint a Kelet felé irányuló kereskedelemnek,- amennyiben előnyös a nyugati országokra - normálisan kell fejlődnie. A gazdasági szükségesség azt követeli, hogy e két ellentétes álláspont konfliktusa minél előbb és minél jobban megoldódjék. Ha igaz az, hogy az Egyesült Államoknak valószínűleg hajlékonyabbá kell tennie taktikáját, nem kevésbé kívánatos, hogy az európai országok ne engedjék elcsábitani magukat azoktól a • kilátásoktól, amelyeket a kommunisták nyitnak előttük,