Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-10-19 [1079]
A New York Herald Tribüné a titoizmus világpolitikai szerepével foglalkozva széket irja: A második világháború után a Szovjetunió képviselői eljutottak Közéo-'Surőpába é„ ezzel tulajdonképpen a XIX. századbeli orosz birodalmi cél valósult meg© Moszkva Közép- és Kelet-Európában 0-3átlós kormányokat létesített? Kiderült, hogy a moszkvai cél a kommunizmus ideológiai felhasználásával egy szovjet birodalom megalakítása, A Szovjetunión kiviilí kommunista pártokat Moszkva minden es ötben a Szovjetunió érdekeinek szolgálatába áll"totta* A titoizmus történelmi fontosságát az adja meg, hogy fellázadt a kommün? smus na k orodz imperialista célokra való felhasználás* ellen, 3Cözvst lenül a világháború után a Szovjetunió ugy bánt Jugoszláviával, ahogy általában a birodalmak bánnak gyarmataikkaic Me. már ez a gyarmatosítás elleni felkelés túlterjedt Jugoszlávia határain* Jelei kimutathatok Lengyelországban és Magyarországon is* A magatartás ugyancsak jelentkezik az olaszországi kommunista párt soraiban Í3c Sztálin utódai elvileg 3zintén elfogadták a titoizmus tanaito Snnek gyors terjedése valószínűleg mégis komoly gondot okoz Moszkvában. A lap ennek megállapítása után megmutatja, hogy a titoizmust hogyan Ítélje meg e 32abad világ. Azt Írja, hogy a nem kommunista világban Marokkó tői Indonéziáig nemzeti felkelésekre került sor. A titoizmus terjedése ennek agy módja tulajdonképpen a kommunista világtan 0 A titoizmus a kommunisták birodalomé 11 QTBB3ég3 és gyarmatolienosségo» Minden okunk megvan annak feltételeséséra - írja a lap hogy a kommunista mozgalmak jövője nem az orosz imperializmus,'han én. a nemzeti autonómiát hirdető titoizmus irányában, halad. Ennek az lasz az egyik következménye, hogy a 3zovjot kormány agyra inkább a nagyhatalmak szokásos módján visolkadik mejd és sokat vészit a katonai torjeszkadésro ösztökélő «».. /a-befejezést nem lehetett érteni/.
