Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-10-18 [1079]
Mint Bécsből közlik, a DPA nyugatnémet MT* ügynökség budapesti jelentést közöl, amely szerint Rákosi Mátyás ^^^^^ÍSS^ tB volt főtitkára budapesti jelennélek sze'rinf július 18-án történt lemondása után nyomban Külső-Mongóliába utazott. nná+áTlAn npn adA DPA megjegyzi, hogy Rákosi hollétéről nem ad tak ki hivatalos jelentést Budapesten és megemlíti, hogy a volt főtitkár felesége, akit moszkvai emigrációs évei alé t • vett al. KölsŐ-Monffóliában i«M.af«*t„« 0 aa űuropu nscrio . » magyar ga^ uú.; : ,i e,jiyzetrö 1 1956.október 17* Miért érdeke a Szovjetuniónak, hogy Magyarországot teljes nyomorba döntse ? A Szovjetunió nem azt nézi, hogy Magyarország népe nyomorog-e, vagy sem, hanem azt, hogy mi szolgálja legjobban az Ő érdekeit. Igy például az a tény, hogy a magyarországi kormányzatnak több mint egynegyede a Szovjetunió embereiből áll^ kétségtelenül a Szovjetuniót gazdagitja. Elmondok egy példát, s ebből mindenki világosan láthat. Magyarország bauxitot szállit a Szovjetunióba, s ennek fejébe a Szovjet vasercet szállit Magyarországnak. A fizetés tehát áruban történik, mégpedig ugy, hogy a kivitelre szánt bauxit forintértékét ácszámitják rubelre. Igen ám, csakhogy a rubel a forinthoz képest tul ven értékelve, vagyis 2-3 forint értékű magyar bauxitért csak 1 forint értékű orosz árut kapunk. Igy tehát a magyar külkereskedelem a Szovjetuniónak szállított áruk kétharmadát talajdonképen ajándékba adja. Ez bizony a legaljasabb kizsákmányoNemcsak a Szovjetunió, hanem a Szovjet távolkeleti terveinek végrehajtását is mi készitjük elő. Kinánaic traktorokat, Indonéziának cementgyárat küldünk, Egyiptomnak hidakat épitünk. Mi látjuk el szerszámgépekkel a kommunista blokk országait. Világos, hogy ezek a kötelező szállítások szükségessé teszik a nehézipar fejlesztését, s ugyanakkor más iparagak elhanyagolását. Miután egész gazdaságunkat igy kellett átalakitani, le kellett mondani mindarról, ami a múltban a legtöbb jövedelmet jelentette. Hogy minél töbo ajándékot gyártsunk, az áső/ótéves terv során több mint háromszázezer embert vezényeltek át a mezőgazdaságból az iparba. S hogy mi lett ennek a következménye ? So* ha nem volt a mezőgozdaságiftnl^zet olyan katasztrofális, mint mos Vegyük csak szemügyre a mezőgazdasági export, ala•<«-<+ A. H.<Hrvnu flt.t. zjz. összes magyarországi export 60 százaié's zá za->ékÍ b ii«*í2£ JÍ ERMÉK " k őxporcj"£jol Vzárnuaziftt. MU*Í, «xi ö 0 ff,* ???? kk °r ? rr£ ^ányszerülünk, hogy minden évben küliSr í^4vn S tír!Í J l^ k pénzért gabonát. 1954-ben tízmillió dol1W ÓÍS J Bh °u át faroltunk, csai£ a nyugateurópai országoktol. I3t víttünf ^f PJaba ^ í Sak Lancia országtól 17* ezer tonna ga tnSní ZtH*+> b ^, 8 ? evb3 * P e(li g Kanadától akarnak 130 eisr tonna gabonát vásárolni. Kell-e ennél nagyobb csőd, mint amit ez tud ahön S*Í 8 SxfW. 1 * ? Szinte ^tétlen elképzelni, hogyan k fíl Ub í 1 ^ ksc ^regni a rezsim ? Szükaégmegolá ás okkal nem lehet eredményt elérni. Szakítani kellene a szoTjit érdekek £zSkban a ^ n ,-nnÍ? ^^láatkrH, csökkenteni kellene a termelés-., el XP % T1 s ^ ekt °™ kb ™, ahová a nyersanyagot külföldről, elsősorban a Szovjetunióból hozzuk be. Akkor majd nem lesz széA^rt%i?l n ?'V ,e f z k £7 k f rs ?kedelmileg eladósodás sem. Ezeknek az előfeltételeknek a biztosítására volna szükség, nem pedig a Kreml
