Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-09-08 [1079]

Az e 15 oldalas szöveg, amely a Társa dalijai Szemle• augusztusi számában olvasható a magyar értelmiség sorsáról, sok szempontból elgondolkoztató. Talán magúk a szerzők, a' párt Központi Vezetőségének tagjai is restelték a benne foglaltakat, ez magyarázhatja, hogy az ország legkevésbbé olvasott lapjában hozták nyilvánosságra. A Társadalmi Szemlét alig néhány ezer ember olvassa hivatalból. Unottan teszik félre ezek is. ott porosodik azután a könyvtárpolcok alján, pedig-ez a határozat a nyilvánosságra tartozik. Száz és százezer ember, értelmiségi ember sorsáról van benne szó. Róluk határoztak a pártban és mint ez a kommunistáknál és a kommunizmusban szokásos, ezúttal is nélkülük. A XX. kongresszus után valósággal jelszó lett a demokratizálás. Nap mint nap hangoztatják. '* !íos, ennek a demokráciának alapja az, hogy senkiről se döntsenek, senkiről se határozzanak megkérdezése és beleegyezése nélkül. Az értelmiségről most Ónélkül határoztak. És ha már igy történt, ho már a párt vezetői nom tudnak leszokni erről a tipikuson sztálini módszerről, legalább utólag javítsanak, becsássák vitára a ha táró-' zatot . Adjanak módot és lehetőséget, hogy azok, akikről határoztok, akiknek o bőrérc megy a politika, azok elmondhassák észrevételeiket, elmondhassák mindazt, amit Helyeselnek, de elmondhassák azt is, amit hiányolnak o határozatból. • . E határozat nem teljes, hiszen a elmében is jelzi," hogy csupán az értelmiség néhány kérdéséről van. szó. Ha már úgysem teljes, tegyék azzá. Szóljon hozzá mindenki, akinek van mondanivalója és a kialakult szempontok, iá véne ág ok és vélemények szerint változtassák/ változtassák meg olyképen, hogyne csupán a párt egyes vezetőinek felfogását' tükrözze, hanem megfeleljen . az egész magyar értelmiség 'akaratónak, 'A .demokráciának -ez a gye-" korláta. És ha valóban fel akarják számolni a sztálinizmust, jel* szavak helyett végre lássuk a tetteket. /meg. Ezckot bevezetés képen a párthatározatról, amely bél egyébként mindjárt az elojén kiderül, hogy milyen súlyos okok kényszerítőtték a pártot erre a lépésre. Bevezetőben, miután eldicsekednek, hogy cz értelmiság milyen lelkesen támogatja a- pártot és a rendszeri} megállapítják, hogy a legnagyobb bajok vannak ezzel a réteggel, a régivel óog-az uj értelmiséggol is. Szinte egyik mondat agyonüti a másikat. Először, azt olvassuk, hogy az értelmiség lelkes hive a rendszernek, a autón megtudjuk, hogy ennek épon az ellenkezője igaz. Az értelmiség tartózkodó, politikailag közömbös, húzódik a felelős cégtől, nem töri magát a párttagságért, ellenséges ideológia hatása alatt áll, külföldi imperialista körök befolyásolják véleményét. Vagyis összefoglalva ez-az értelmiség mindent csinál, ások azt nem, amit a párt no. Ez az értelmiség mindenféle, csak nem olyan, amilyennek a párt szeretné tudni, vagyis nem szolga. Legnyomoritott és elnyomott'réteg, de? .nem sorsába belenyugvó kuli. Nyilvánvalóvá válik c határozatból az is, hogy a párt a csatát a téren olveszitettc, nem áll mögötte a magyar értelmiség, sőt, mint az egyéb megnyilatkozásokból jól tudjuk, a szakodéi: egyre nagyobb.