Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-08-21 [1079]

meg a szocialista demokrácia közjátékát is. Lehet, hogy a nagyobb parlamenti szólásszabadság, az interpelléciós jog felbátorit majd «gy-két képviselőt .arra, hogy megrendelés nélkül ma g& vá­lassza meg, mit és hogyan tegyen szóvá a nyilvánosság előtt. Nem szabadon megválasztott parlament ez, tagjai nem a magyar nép képviselői. De soha nem tudni, hogy kiben ébred fel szép nap a néppel való közösség tudata. De hangot adhat-e az ország nagy érdekeinek^ ? A szólásszabadság határai vastag ce- - • ruzával v* nnak meghúzva. **ém tehető szóvá a kisebbségi dikta­túra, a szovjet politikai, hadászati ás gazdasági érdekek ab­szolút első^bbsége a nemzeti érdek fölött. Ezrek örülnek Magyarorságon, hogy megnyilt előt­tük a börtönkapu és családok további ezrei várják nap mint nap, hogy szabadulnak-e szeretteik, visszatérhetí-e az életbe a még mindig börtönben tartott politikai rabok tragikus légiója. És mindenkiben ott lappang az aggodalom, milyen alapon válogat, szelektál a rendszer. Ki előtt nyit ja meg, vagy tartja tovább­ra is lezárva a kegyelmi utat? Nyilvánva lőan önkényesen reha­bilitál, vagy tartja továbbra is csukva a börtönajtót, ürömmel és elégtétellel jegr zik fel, ha például elengedik Márton Endre laptudósító alaptalan büntetését. De nyilvánvaló, hogy a már . régen esedékes lépést külpolitikai megfontolás, opportunizmus diktálta. Es felmerül a kérdés, hogy miért nem szabadultak még a bebörtönzött ma$ar hazafiak, a mondvacsinált összeesküvés i perek , tehát a most hivatalosan is megbélyegzett égbekiáltó törvénytelenség első áldozatai, akik idestova mér tiz éve síny­lődnek ártatlanul. Es'mi a biztositéka, hogy/ nem rúgják fel megint a törvényesség tiszteletben tartásának igéretét, ha például for­dul a szélkakas Moszkvában, vagy változik a külpolitikai hely­zet ? Hiszen a sztálini terrort is azzal akarták mentegetni Moszkvában, hogy egy időben indokolt volt a belső és külső fe­szültség miatt. Nincs tehát garancia, hogy fejlődhet és kibonta­kozhat az úgynevezett demokratikus kísérlet, ha továbbra is ural­mon marad az ideiglenesen megszelídült sztálinisták jelenlegi csoportja. Hiába vesznek kölcsön a nyugati demokráciáktól külsőségeket a változás illusztrálására. Ilyen külsőség volt például Hegedűs miniszter­elnök szerdai sajtóértekezlete is. Bevett szokás Nyugaton, de uj dolog a budapesti Dunaparton, hogy a belföldi sajtó hétpró­bás képviselői kérdéffiket intézhetnek a miniszterelnökhöz, aki nyomban válaszol is, Figyelemre-méltó is volt, amit Hegedűs mondott, például a mag^yar uránleletről, az atomenergia-gazdélkod ás tervéről. Csakhogy nyilván M 0 szk\a/érdeklődik a legélénkebben a magyar uránium iránt, mert abból letet ugyan energiát is elő­állítani, de bombát is a Nyugat ellen. Jp.bb hir ennél, hog>" ugyanaz a Piros László" belügyminiszter, aki annakidején elaknásította a nyugati határt, most éjt nappallá téve bontogatja le müvét, a műszaki határ­zárnak nevezett gyilkos vasfüggönyt. Hegedűs közölte azt is, hogy a külföldi turista­forgalom fokozására meggyorsítják a vizumeljárást és duplájára

Next

/
Thumbnails
Contents