Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-08-21 [1079]
Ritkán adódik egy nemzet élet ében, hogy ugyanazon a napon kétféle módon ünnepeljenek* jf "mai Magyarországon ez most megtörtént, Augusztus 20, oz a" dátum. Külön és mást ünnepel a kivált- . ságos rend, a kommunista hatalom és mást üneepel a nagy elnyomott társadalom, a magyar nép* A magyar nép országalapitó első királyára,Szent Istvánra emlékezik. ' Arra a törvényalkotóra, arra a nagy áligmföreí aki megszervezte és n nyugati világhoz kapcsolata ezt az izsiábol jött népet, aki megnyit ott a előtte az emberséges 30-. vő távlatát. Augusztus 20, Szent István napja, ezért maradt meg változatlanul és kitörölhetetlenül a flsg'sajíiép sziváben f eszében. Érdekes, hogy az ünnep előestéjén egy nemzetközi hirügynokség megbízható forrásra hivatkozva azt adtaAiirülf.hogy Nagy Imrét visszavették a kommunista pártba. Nem tudjuk, hogy ez a hir igaz-e. Gerő ., Ernő pár nappal ezelőtt még Rákosi szellemében nyilatkozott Na^y, Imre személyéről. Ez a kérdés nemesek szemééi ügy, hanem elvi jelentőségű is,' Ez egyik próbaköve annak, meddig akarja a mai pártvezetöség areformokat, mennyire türi a biráatot és mit ért a pártalkotmány demokráciája alatt* De a pártvezetőség nem nyilatkozottA kiváltságos rend saját kommunista alkotmányát ünnepli ezen a napon. Azt az alkotmányt, amely Ázsiához szeretné kapcsolni ezt a nyugati műveltségű népet. Azt az alkotmányt, amely a szolgaság és a hódoltság börtönébe taszította a magyar népet,Ez a kétféle ünnep szimbolikus jelentőségű is egyúttal. Jelképezi a nemzet nosztalgiáját és forró"' vágyódását a Kyugat iránt. És jelképezi ugyanakkor a hatalom bitorlóinak nyugatellenes törekvését* Az a kifejezés, hogy alkotmány ünnep + valójában soha nem aent be ' az értelmes magyar emberfejébe* Éppen ügy idegen tőle, mint a kommunista szóhasználat többi szava, nyakatekert, a magyar észjárással ellenkező kifejezése. De furcsa képzeleteik támadhatnak maguknak a kommunisták, nak is.,ha kissé elgondolkoznak ezen az ünnepen. Ások ut án a bukások és leleplezések ut án-ameiyeket unos -untalan hallhattak az elmúlt hetekben és hónapokban^ a sok beismerés, a sok hiba, tévedés, személyi kultusz és egyéb bűn után felvetődhetik a kérdés: módot adott-e az alkotmány mindezen hibák és tévedések elkövetésére? Módot adott-e az alkotmány,amelyet a törvény védre,amelyet szentséggyanént kell tisztelni, módot adott arra, hogy Rákosi Mátyás uáso!ik Sztálin Józseffé üthesse ki magát? Módot és lehetőséget adott arra,hogy a törvénytelenségek sorozatát követhesse el a párt és az A.VH hosszú éveken keresztül v megt orlat lanul? Módot adott az alkotmány arra,hogy senki a száját ki ne nyithassa a jogtalanságok láttán? Módot adott a tensrra, a deportálásokra? Mólót adott arra, hogy becsületes parasztembereket ás dolgos munkásokat koholt vádak/álapján elhurcoljanak földjükről és munkahelyükről? Módot adott arra,hogy a kommunista forradalom saját gyermekeit is felfaljáé hogy áveken át uszító külpolitikát folytasson a rendszer egy szomszédos állam ellen, hogy néhány idegenből szalajtott helytartó néhány év alatt lezülleszthesse egy ország egész gazdasági, kulturális és politikai életét? Minderre módot és lehetőséget adott az az alkotmány, amely üt
