Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-08-18 [1079]

Románia visszafojtja áyz uj szabadságot London, l);ó. au

6

, 17» A The Times kulöntudósitója a fenti cim alatt közölt cikkében ezeket irja: Romániát u^ylátszik nagymértékben elkerülte a szenvedélyesééinek és a nyílt birálatnak az a hulláma, amely végigviharzott a keleteurópai népi demokráciák legnagyobb részében. Ezt nemcsak a nyugati látogatók vették észre. A Tito marsall bukaresti látogatásán részt vett lengyel újságírók, valamint az utóbbi időben.ott járt különböző lengyel küldöttségek tagjai felháborodással állapították ptötáj hogy több hónapon keresztül betiltották a lengyel lapokat, mert - a nyugati "burzsoá" újságokhoz hasonlóan -felforgatóiknak és veszélyeseknek bélyegezték azokat• Mas keleti látogat ok, valamint a nyugati országok, i

0

y a francia kommunisták is,nyugtalansággal vehetted tudomást arról,hogy semmi nyoma az '•enyhülésnek", az értelmiség hallgat, a román sajtó tömény unalom, és a rendszer "sztálintalanitásának" általános lassúsága észlelhető', - ha valóban egyáltalán azt lehet állítani, hogy ez a folyamat me

0

kezdődött. E tudósitó hiába kutatott a változás bármiféle jele után is. Igaz az, hogy az üzletekben található árucikkek minősége megjavult, az emberek kissé jobban öltözködnek, - bár a nyári napfény és a könnyű ruhák csillogó színei mindig jobban hatnak, mint amilyenek azok valójában - és az egyszerű emberek között reménykedő légkör észlelhető, azok között az emberek között, akik bizonyára ugy érzik, hogy a Belgrádhoz való közeledés olyan enyhülést hoz az ő országukba is, mint amilyet a jugoszlávok élveznek. De a jiszavak, az arcképek, valamint a köztárs; <,

'

,J

". a Szovjetunióval való barátságot, a békét, va^y más ü

0

yeket él . feliratokat Bukarest minden pontján lehet látni. Az ember nemcsak a román politikai bizottság minden o^yes tagjának arcképét lát ja,hanem a szovjet vezetőkét is a repülőtér központi várótermében. A gyárakban és a ne zőgazdasági szövetkezetekben hasonlóképen ezek a képek láthatók, továbbá a nagyobb termelési eredmények elérésére serkentő buzditások. De csal; véletlenül találhatók utalások Hruscsovnak a személyi kultusszal kapcsolatos kijelentéseire. Helytelen lenne azt állítani, hogy a Lengyelországban, Magyarországon, és Csehszlovákiában kialekult eszmei áramlatok és az elmúlt évek fejleményei nem találtak semmiféle visszhangra Romániában. De a szenvedélyes vita első jelére , - itt épp u^y, mint Bulgáriában az irók körében , - a párt határozottan közbelépett. Az egyik irö, név szerint Iar - aki egyáltalán nem különös hirnuvü , és akit odáig a kommunisták "biztos" szócsövének tokintették - na

CJ

y port vert fel az e^yik bukaresti pá? t-taggyülésun tett kijelentésével, amely szerint azok a körülmények, amelyek között az Íróknak dolgozniok kell, "kettős életre" kény szorították őt. Bírálattal il]e tte a pártot, mert "a gyávaság szellemében" nevelte tagjait, hangoztatta, hogy a párttagok mind kevesebbet és kevesebbet gondolkoznak és követelte, hogy a párt szüntesse meg harcát a liberalizmus ellen a művészetben. Iar kijelentette, hogy a kommunista rendszer létre jötte óta az irodalmi alkotás Romániában elképesztően alacsony színvonalra esett vissza.