Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-07-16 [1078]

"" "5" ^ ^kiveszi ~ Ha ó51 értjük a szöveget, amolyan közpénntári man'puláCióról van szó csupán,Az állao/ 'i az egyik zsebéből azt,amit bennebagy a másikban, A könyvelési tételek más-más rovatba kerülnek, de egyéb változás nem történik

c Ez a hivatalos állit ás megnyugtatóan bangzik ugyan,aég sem valószínű,hogy valóban megnyugtatná a tépelődő értelmet..- Először azért nea,üert az a bizonyos állami hoz-, zájárulás, az a dotáció, az a vesztoségtéritás kézzelfogható valami volt,meg lehetett ^árkolni, amolyan hoci-ncsze dolog volt* Az adó visz ont ne a kézzelfogható, meg nem számolható, aég csak nem is ellenőrizhető és ennélfogva jóformán appellalhatatlaa» Tudjuk ezt mind annyian napi életünk gyakorlatából, Hogy ki': mivel köteles a kincstárral szemben., azt csak sejteni lehet, de ésszel felérni aligha* Éppen ilyen megmarkolhatatlan, ellenőrizhetetlen valami az árak alakulása. Ki tartaná figyelemmel oz ár és a minőség, esetleg az ár ás a mennyiség viszonylatának fondorlatos változásait? Ma azt mondják,hogy a reform nem érint minket, az .állam viseli terhét és felelősségét. Holnap visaont? Ugyan ki az, aki a holnapba belepillanthatna? Azt mondottuk oz imént, ho $y a látszat szerint kincstári manipulációról van szó. A rendszer az egyik zsebéből kiveaísi azt, amit bennehagy a másikban, R miijük, hogy nem a nápmilliókzsebéből veszi majd ki azt, amit abban a másik zsebében beauehagy* ám fogadjuk el,hogy az újítás valóbon nem sújtja a dolgozó parasztot,higyjük el, hogy amiit az illetékesek kecsegtetnek minket,az árak változatlanok maradnak. Valószínűtlen, hogy ez az eshetőség az euberek mellét különösképpen dagasztani fogja,. Mert a türelmetlen polgárok nem a képtelenül magas árak rögzítését , hanem általános és nagyméretű csökkentését kívánják, k népi demokráciának nem azon kellene vesződnie,hogy különféle könyvelési és átkönyv lési okoskodásokkal egyensúlyozza saját vállalatainak ráfizetésát,hanem azon, hogy miként tüntesse el az egész termelő/iemzet ráfizetését* Például a parasztságét,amely sohasem kapott semmiféle d_tációt,ráfizetés! viszszatéritést, pedig s oksz or f ojt ogató deficittel termel" . Hatvan forintjával viszik/él gabonájának méteraázs áj át, amelyet azután a monopolkommunista állami kerosk. delem 300,400,500 forintjával ad.vagy adotü tovább a nemzetnek. Tehát ráfizet a gazda ás ráfizat a fogyasztó nép* És azértyk.-nyszerül ráfizet ni, mert mérhetetlenül felduzzasztott, nemzeti lehetőségeinkhez nem igazodó, nemzeti érdekeinkkel el-