Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-08-17 [1078]

As Észak-Magyarország cimü lap egyik éveleji számárán olvastam egy hírt, amely arról számolt be r hogy Mis­kolcon* jóval több, mint húszezer ideiglenesen b ej ölontott óm­kor ele A lap hozzáfűzte, hogy nagy felelősség terheli a kü­lönböző vállalatokat is, amelyok hittak a dolgozókat,, do azzal nom törődtek, hogy hol fognak lakni* Azóta több ilyen és ehhez hasonló jelentést ol­vastán és^fagy ólmoson hallgattam Pougráoz Kálmán augusztus 4p~i felszólalását a parlamentben is« ö u^yan nom Miskolcról, ha­nem Budapestről bőszéit, de ozon a teron az egész ország egy nagy faTuc Feltételesem, hogy a közeli jövőben ismét sor kerül néhány parlamenti interpellációra és ezért összegyűjtöttem né­hány adatot, hátha a honatyák közül valaki elmondja őket. Ami az iparág bajait illeti, elsősorban az ál­lami, jobban mondva h&diépifckosésok fontosságára koll rámutat­ni « A varsói meg ogy osésb e& fontosnak Ítélt Iparágak nemcsak a 1 legjobb gépokot, hanem a legjobb munkaerőt is megkapják épít­kezéseik gyorsítására o A'kazincbarcikai földalatti üzemok pél­dául soron kivül épültek* Ugyanilyen soron kívüliség9t biztosí­tanak a laktanyák építésének és a szovjet családok elhelyezésé­re szolgáló lakásépítkezéseknek la* Az építkezés súlypontjának ilyon egyoldalú el­tolódása aredményozi ezután, hogy a lakosság, érdekelt szolgá­ló beruhásások"még a szűkös keretben sem használhatók ki. Mlg as emiitett előnyben részesített építkezéseknél esetenkint pót­lékot fizetnek a munkásoknak, addig a többi (izemnél a normális épitőmunkás-bérért kell dolgoznia ízek e bérek is akadályoz­zák as építőipar munkásazükségiotéhok kiilégitfsét. A kőmüvrs, hacsak teheti* olmegy-máshová dolgozni, si rt a falazásért köb­métoronkint alig kap 8,80 forintot, vakolásért 88 fillért, mennyezetért 1,92 forintot, betonozáséra t forintot és a'máso­ló háromszoros moszolésért négy zo toé tor oni i'nt 10 f Iliért c Az építőipari segédmunkások általában B legalacsonyabb bérkategó­riába tartoznak 4$ a fiatalok Í3 Inkább elmennek bárhová, mint ez épi t>:esésekhez o Az építőiparral kapcsolatban meg kell mondani azt is, hogy a tervek gyakori átállítása miatt is nem utolsó sorban a túlzott 'takarékoskodás miatt a már kész épületegysége­ket ia át kall tervezni. Pőtkiutalá3t kell igényelni éi az*el­bürokratizált rondszorbon elhúzódik az épületek befejezése. A kormány harcot hirdet ugyan a túlzott bürokrácia ellen, de ahol az utolsó szöget Is leltári állományként kezelik, ott a bürokrácia megöli az alkotómunkát. Sanyit magáról az ipa ragról •> Sokkal fontosabb mindennél as, hogy miért nem építenek lakásokat. Kezdjük ta­lán © legelején* A Magyar Gazdaságkutató Intézet'adatai sse-' rint a háborúban 29 987 lakás vált lakba tat la nná e Sbből 1953. végéig 17 446~ot helyreállítottak és ma körülbelül a húszez­redül romos lakásnál tartanak* A háborús kiesés tehát mlndösz­sze tízezer lakás* Az uj tervokban tehát nem volt mán feladat, mint a tormászotos szaporodás által támasztott igények kiolé­gltéjo é3 hozzá körülbelül 10 százaléknyi ucánpótiáy. A szü-

Next

/
Thumbnails
Contents